Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - Pannonhalmi Miklós–Várday Nándor–Horváth Lajos: Mosószerek részesedése a települési szennyvizek foszforterhelésében
180 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. Pannonhalmi M.—Várday N.—Horváth L.: Mosószerek 4. A mosó- és tisztítószer eredetű foszí'orarány megállapítása Az előző fejezetben tárgyalt foszforformák elemzését figyelembe véve számítással határoztuk meg a kommunális szennyvízben lévő mosószer eredetit foszforarányt (3. táblázat). 3. táblázat Nap Összes foszfor [kg/<l| poli P [kg/d] poli P [%] Csütörtök* Péntek Szombat Vasárnap 14,51 13,02 16,62 15,59 7,81 7,16 6,30 3,52 53.8 51,1 37.9 22,0 Vizsgált időszak napi átlag 15,19 6,20 41,0 1 leti ciklusra extrapolált napi átl. érték (5 + 2 nap) 14,79 6,75 45,6 * délelőtti értékek extrapolólással A táblázat adataiból kitűnik, hogy a hétköznapra (csütörtöki, pénteki érték) jellemző polifoszfát terhelés arány meghaladja az 50%-ot, míg a hét utolsó két napján — elsősorban vasárnap — ez az arány lényegesen lecsökken. A terhelések jellegét figyelembe véve a kommunális szennyvízben lévő mosószerfoszforok arányát heti ciklusra való extrapolációval közelítettük meg, melynek értéke számításaink szerint 45,6 %-ra adódott. 5. Javaslat a mosószerl'oszi'áfok alkalmazásának korlátozására A vonatkozó szakirodalom áttekintése alapján megállapítható, hogy a mosószerfoszfátok vízszenynyezésben és az eutrofizációban betöltött szerepére vonatkozóan a vélemények megegyeznek [10, 11, 12]. Feltűnően eltérnek viszont a mosószerekben lévő foszfátok helyettesítését illetően [13, 14, 15]. A korábbi nézetek és felhozott érvek szerint a mosószerfoszfátok teljes értékű helyettesítése még nem megoldott, de a legutóbbi irodalmi közlemények már a kutatások előrehaladását jelzik [11]. Például a ,,Zeolit A" foszfáthelyettesítő szer a tripolifoszfátnál olcsóbb és előállítása világviszonylatban jelentős felfutást mutat. A „Zeolit" készletek gyakorlatilag kimeríthetetlenek és az egész földgolyón megtalálhatók [11], A probléma komplex vizsgálatához a jövő mosószerének kutatásánál az alábbi 10. ábrán feltüntetett tényezők veendők figyelembe Az ábrán szereplő „környezetvédelem" elsősorban a mosószerfoszfátok kiküszöbölését illetve csökkentését célozza. A fejlett tőkés országokban a '70-es években megszülettek a mosószerek foszfátkorlátozását előíró) rendeletek. Ezek közül mintaként említik az NSZK mosószer törvényét, amely nem zárta ki teljesen a mosószerfoszfátok alkalmazását, de a két lépcsőben történő végrehajtása jelentősen csökkenti a felszíni vizek foszforterhelését. Figyelembe véve a mosószerfelhasználás rendiét, hazánkban a jelenleg 8 kg/fő-re becsült fajlagos érték növekedése várható. így a szennyvizekben a mosószerek által bevitt foszforarány is növekedni fog, ami miatt megfontolás tárgyát képezheti egy mosószerrendelet tervezet előkészítése. Tanulmányunk elkészítéséhez jelentős segítséget nyújtott a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézet Ipari Vízgazdálkodási osztálya, amelvért köszönetünket fejezzük ki. IRODALOM [1] Ferner, J., Trieselt, W.: Tenside Detergents' 19. 4, (1982). [2] Koch, H.: Seigen-Öle Fette-Wachse 10«, 12—2 (1980). [3] Horváth, ÍJ., Pannonhalmi, M.: Magyar Kémikusok Lapja. 10, 485 (1980). [4| Bernhardt : Phosphate und Wasser. Verlag Chemie weinheim —New York, 1980. [5] Au, /., Leseliber, lt.: Seifen-Öle Fette-Wach sc 105, 12—2 (1979). [6] Budd, J. : Waler und Pollution Control. I 1 (i, 7 (1978). [7] Benedek, Valló: Víztisztítás—szennyvíztisztítás. Budapest, Műszaki Könyvkiadó (1976). [8] Kampe, W.: Forum Städte-Hygenia. 74 (1977). [9] Höschst AG Symposium: Seifen-Öle Fette-Wachse 104, 15—1 (1978). [10] Betschart, M.: Seifen-Öle Fette-Wachse, 108, 8—1 (1982). | I I | Seifen-Öle Fette-Wachse: 106, 5—2 (1980). | l 21 Zietkowsky, B. : Seifen-Öle Fatte- Wachse 107, 12—2 (1981). [ 131 Seifen-Öle Fette-Wachse. 103, 12 (1977). [14]Seifen-öle Fette-Wachse: 106, 2—1 (1980). [15] Dicht, M. et. ai.-.Seifen-Öle Fette-Wachse 108, 15—2 (1982). Anteil der Wasch mittel an der Pliospliorbelastung von Siedlungsabwässern Pannonhalmi, M.— Várday, N.—Horváth, L. Aus einer Sichtung des einschlägigen Fachschrifttums ist eine übereinstimmende Einschätzung der Rolle der Wachmittclphosphate in Wasserverunreinigung und Eutrophierung festzustellen [10, 11, 12] Hinischtlich Auswechseln der in den Wachniitteln enthaltenen Phosphate hingegen gehen die Meinungen in auffallender Weise auseinander [13, 14, 15]. Frühere Ansichten und Argumentierungen schätzten ein vollwertiges Auswechseln der Waschmittelphosphate als noch ungelöst ein, doch weisen die jüngsten Fachschriften auf fortschrittliche Forschungsergebnisse hin [ 11 ]. So ist z. B. das Phosphatersatzmittel „Zeolit A" billiger als das Tripoliphosphat und seine Herstellung ist weltweit hochgelaufen. Die ,,Zeolit3-Vorräto sind praktisch unersehöpfbar und auf dein Erdball überall auffindbar [11])- Zur komplexen Untersuchung des Problems sind bei der Entwicklung von Waschmitteln für die Zukunft die in Abb. 10 angerführten Faktoren zu berücksichtigen. Der in der Abbildung vorgegebene „Umweltschutz" zielt vorwiegend auf eine Beseitigung bzw. Minderung der Waschmittelphosphate. In hochentwickelten kapitalistischen Ländern wurden in den '70erjahren Verordnungen zur Minderung des Phosphatgehalts in Waschmitteln erlassen. Als mustergültig wird das Waschmittelgesetzt in der Deutschen Bundesrepublik erwähnt, das die Anwendung von Waschmittelphosphaten nicht vollständig ausschliesst, jedoch die in zwei Stufen vorgesehene Durchführung die Phosphatlast in Oberflächengewässern die Phosphorlast erheblich mindert. Anhand des Trends der steigenden Anwendung von Waschmitteln ist in Ungarn ein Anstieg des derzeitig auf 8 kg/Kw geschätzten spezifischen Wertes zu erwarten. Somit wird im Abwasser auch der durch Waschmittel eingetragene Phosphoranteil steigen, sodass die Vorbereitung einer Waschmittel-Verordnungsvorlage zu überlegen wäre.
