Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - Dr. Csanády Mihály–Oláhné Dávid Éva: Kromátos talajvíz-szennyezés nyomonkövetése 17 éven keresztül
Dr. Csanády M.—Oláhné Dávid £.: Kromátos talajvíz Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. 149 1980 kobra JEL MAGYARÁZAT az 1-ísz. ábrákhoz: Tolóit koncentrációk [mg Cr ( Vi) // J • Nem mutatható ki a <0,05 A 0,05-0,5 ->0,5 1.—4. A szennyezett terület helyszínrajza Fig. 1.— 4. Layout of the polluted area Az utolsó, 1983-as vizsgálat adatait szemléltető részletes helyszínrajzon (5. ábra) látható, hogy a szennyezés a fő terjedési irányban (nyugat-délnyugat) az előző vizsgálat (1980) óta is továbbjutott, a vasútvonal túloldalán is megjelent. A fő áramlási irányon kívül is maradt néhány szennyezett rész: így a Szent István utcában, a Károlyi u. északi és az Árpád 11. déli oldalán is jelen van a kromát egy-egy kút vizében. A legnagyobb koncentrációt az Árpád u. 16. sz. ház kútjában mértük (3,6 mg/l). Itt a talajvíz valószínűleg stagnál. /. táblázat A szennyezett kutak számának és a inért maximális krómkoncentrációnak az alakulása Table. 1. The number of polluted wells and the fluctuation of measured maximums of ehromeium-concentration 1966—68 1973 1976 1980 1983 Vizsgált kutak száma 31 30 18 95 130 Ebből hány kút vizéből volt kimutatható Cr(VI) 14 24 15 21 16 Hány olyan kút, volt ahol Cr (VI) >0,05 mg/l 9 Hány olyan kút, volt ahol Cr (VI) >0,05 mg/l 9 11 9 10 6 Mért maximális koncentráció, Cr (VI) mg/l 24 9,2 — 3,7 3,6 A vizsgált kutakra vonatkozó fontosabb adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Eszerint a szennyezés 1972—1980 között volt a legnagyobb mértékű (az 1976-os adatok a kis vizsgálati szám miatt nem jellemzők, ezért nem adunk meg itt maximális értéket sem). A csökkenés azonban azóta is csekély mértékű (a mért maximális koncentráció ezt jól mutatja), inkább csak további szétterülésül, elvándorlás állapítható meg. A szikkasztó közelében lévő kutak vizéből viszonylag gyorsan eltűnt a kromát. Ebben lényeges szerepet játszott az, hogy a KTSz az ipari szennyvíz szikkasztásának megszüntetése után is szikkasztotta a területen az iparilag nem szennyezett fürdővizet. A saját ásott kút használatának megszüntetésével még 1966-ban megszűnt a szivattyúzás okozta depresszió. A szikkasztás megemelte a talajvizet, a keletkező „talajvíz-domb" hatására a szennyezés a kifejezetten rossz vízvezető képességű talajban szétterült, majd lassan követte a természetes talajvíz-áramlás irányát (nyugat -délnyugat), a szikkasztott víz mintegy „kismosta" a közeli terület talaját. A talajvíz-áramlás gyenge voltával magyarázható, hogy egy-egy kútban mintegy „megrekedt" a szennyezés. GYAL HELYSZÍNRAJZA 1983 Meglévő kút megszűnt, vagy hasznalatvn kívüli kút Vezetékes víz JELMAGYARAZAT• Tolóit koncentrációk [mg Cr(VI)/l] a Nem mutatható ki T> <0,05 A 0,05-0,5 — > 0,5 5. ábra. Részletes helyszínrajz Fig. 5. Detailed layout
