Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Dr. Csanády Mihály–Oláhné Dávid Éva: Kromátos talajvíz-szennyezés nyomonkövetése 17 éven keresztül

148 Hidrológiai fíözlöny 1985. 3. sz. Dr. Csanády M.—Oláhné Dávid É.: Kromátos talajvíz KÖJÁL -számára a rendszeres vízvizsgálatokat is), részben saját kezdeményezésre. 1980-ban 95 kút vizének vizsgálatával a teljes, a szennyezés által érintett területet megvizsgáltuk, majd ezt a vizsgálatot 1983-ban megismételtük, még több kutat vizsgálva. A szennyezés terjedésének bemutatására az 1—5. ábrákon vázlatos helyszínrajzon szemlél­tetjük a vizsgálatod legfontosabb adatait. Az át­tekinthetőség kedvéért a koncentráció számszerű értéket nem adjuk meg, csak jelképesen ábrázoljuk azt, hogy a kromát koncentrációja a felvett négy kategória melyikébe esett. A „nem mutatható ki" a módszer alsó méréshatára (0,01 mg/l Cr) alatti koncentrációt jelent. Az ivóvízben megenge­dett koncentrációt meghaladó értékeket három­szög, illetve a határérték 10-szeresét is meghaladó értékeket fekvő rombusz jelzi a helyszínrajzi vázlatokon. Az 1—4. ábrákon általában nem jelöltük azokat a ku­takat, ahol nem tudtunk krómátot kimutatni. Kivételt csak ott tettünk, ahol a korábban szennyezett kutak vi­ze kromátmentessé vált, vagy a terjedés fő irányában volt lényeges bemutatni a szennyezett rész lehatárolását. Az erősen szennyezett területen lakók — a szennyezést okozó KTSz révén — időközben vezetékes vízellátásban részesültek, így a kutak egy részét felhagyták; sőt né­hány esetben — engedély nélkül — szikkasztóvá alakí­tották át. Ezeken a telkeken a további vizsgálat lehe­tetlenné vált, így a szennyezés megszűnése ill. elvándor­lása nem minden esetben volt egyértelműen megállapít­ható. Az 5. ábrán az utolsó, 1983-as vizsgálat eredményét ábrázoljuk hasonló módon, de az utcákat, telekhatáro­kat és a felhagyott kutakat is feltüntettük. Az 1. ábráról leolvasható, hogy a szennyezés első két évében (a már említett szivattyúzás meg­szüntetése után) a szennyezés elsősorban nyugati irányban terjedt. A közeli kutak vize erősen szeny­nyezett volt. A 2. ábra szerint a szennyezés a következő 6 év során szétterült : északi és déli irányban volt leg­szennyezettebb a kutak vize. Nyugat felé is terjedt a szennyezés, de itt a koncentrációk kisebbek voltak. Az 1976. évi vizsgálatok csak a szennyezés által nyugat-délnyugat irányában újonnan érintett te­rület felmérésére terjedtek ki (Körösi út környéke), a korábban szennyezett területen ekkor nem volt vizsgálat (3. ábra). Az 1980-as (4. ábra) és 1983-as vizsgálatok a szennyezett terület pontos körülhatárolása érdeké­ben a korábbiaknál részletesebbek voltak, ekkor minden hozzáférhető kutat megmintáztunk. ytonn C3 Q. ÍN A 2. ábra GYAL HELYSZÍNRAJZA 1966-1968 o o y lábra 3. ábra

Next

/
Thumbnails
Contents