Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
146 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. s2. ' Varga G.: A talajcsövezés tapasztalatai tásról van szó. A talajcsövező gép az év csak egy bizonyos szakában tud folyamatosan dolgozni -— időjárás, terület fedettsége miatt — így az üzemek sorba állításához elengedhetetlen az érdekek egyeztetése, figyelembevétele. A talajcsüvezett területek növelése, gazdasági növekedést hoz a termelő egydégeknek, az országnak. A talajcsövezés előtt magas talajvíz állás miatt a talajművelés, csak május végén, június elején volt elvégezhető. Ekkor már csak silókukorica, szudáni fű, zöldtakarmányok, napraforgós borsó stb. volt vethető. A megtermelt ha-kénti termény értéke is, csak az elérhető termelési érték felét-harmadát jelentette. Talajcsövezést követően a talajművelés munkálatai megfelelő időben, jobb körülmények közt végezhetők, és így búza, cukorrépa és kukorica is nagyon jó eredménnyel termeszthetők. A talaj csövezett területeink eddigi eredményeit is ezt bizonyítják: Búza 4—6 t/ha Cukorrépa 40—50 t/ha Kukorica. 8—10 t/ha Erfahrungen bei der Dränung in Kemenesalja Varga Gábor Kemenesalja ist eine der kleinsten natürlichen Landschaften Ungarns, mit einer FlAchenausdehnung von 90—100 km 2. Die häufigste und die meisten Sorgen bereitende Grundwasserform sind die in seitlicher Richtung strömenden Grundwässer. Charakkteristisch sind die verhältnismässig starke hydraulische Gradiente und die jene der benachbarten Schichten Schichten bertreffende Wasserleitfähigkeit. Die Dränrohre werden mit Hilfe der Steenberge GSS 250 Läsergesteureten Maschine verlegt. In den letzten 7—8 Jahren wurden 2000 ha Fläche gedränt. Die Ernteerträge haben sich ebenfalls günstig entwickkelt: Weizen 4—6 t/ha, Zuckkerrüben 40—50 t/ha, Mais 8—10 t/ha Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. Vágás István A Középdunántúli Területi Szervezet 1984. április 26-án Székesfehérvárott tartott előadó ülésén Liebe Pál és Lorberer Árpád a Dunántúli-Középhegység karsztvlzháztártáq-vizsgálatának eredményeit mutatta be előadásában. A Borsodi Területi Szervezet Kommunális Szakosztálya 1984. április 26-án Miskolcon előadó ülést rendezett, amelyen Kádár Sándor a vízbeszerző létesítmények — kutak — tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének kérdéseit tárgyalta előadásában, Borsod megyei példákon. Felkért hozzászólók voltak: Hojdákné Kovács Eleonóra, Makiári Ferenc ós Kerényi István. A Bács-Kiskun megyei Területi Szervezet és a DélBács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat Üzemi Szervezete a Bács-Kiskun megyei Műszaki Hónap keretében 1984. május 2-án Kiskunhalason előadó ülést rendezett, amelyen Radványi Rudolf és Fátli Andrásné értékelte a Közép-Magyarország regionális vízellátásának megoldására kiírt pályázat eredményeinek Bács-Kiskun megyei vonatkozásait. A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály a Bolyai János Matematikai Társulattal közösen 1984. május 2-án vitaülést rendezett „A hidrológiai folyamatok modellezése. Gauss-folyamatok és Gauss-modell alkalmazása" címmel. Az elhangzott előadások: Dr. Prékopa András akadémikus: Nagy folyók vízhozam-idő sorának elemzése Gauss-folyamattal. Dr. Szántay Tamás: A központi határeloszlás-tétel alkalmazhatósága a hidrológiában. Dr. Kontúr István: Véletlen bolyongás és a Gaussfolyamat kapcsolata lefolyás modellezésénél. Dr. Zsuffa István: Normális eloszlás alkalmazása vízfolyások vízjárásának műszaki-hidrológiai jellemzésénél. A Veszprémi Körzeti Csoport a Műszaki Napok keretében 1984. május 7-én előadó ülést rendezett, amelyen Szabó József az építőipari exportmunkák tapasztalatait értékelte előadásában. A Vízellátási Szakosztály és annak a Fővárosi Vízműveknél működő Üzemi Csoportja 1984. május 8-án tanulmányúttal egybekötött előadó ülést rendezett, az alábbi előadásokkal: Várszegi Csaba: Az ózonizálás, mint vízkezelés, fokozat helyzete a külföldi vízműveknél. Szilágyi Imre: A ráckevei víztisztítómű ózonizáló berendezéseinek szerelés közbeni bemutatása. Moharos László: Technológiai kísérletek a ráckevei félüzemi tisztító berendezéssel. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Békés megyei Területi Szervezettel közösen 1984. május 9-én Budapesten ankétot rendezett a mélységi vizek tisztításának időszerű kérdéseiről. Az ankétot Pereesi Ferenc elnöki megnyitója nyitotta meg. Ez után a következő előadások kerültek sorra: Deák Béláné: A mélységi vizek tisztításának időszerű kérdései. Obert Ferenc: A mélységi vizek minőségével összefüggő vízellátási feladatok Békés megyében. Dr. Csanády Mihály: Víz vizsgálat ok tapasztalatai, az ivóvíz minőség szempontjából kifogásolt összetevők előfordulása és közegészségügyi megítélése. Szőnyi István: A mélységi vizek tisztításával kapcsolatos kutatások koordinációjának tapasztalatai és az ágazati kutatások fontosabb irányai. Buttinger Antal és Gergely József: Ammónia és egészségre káros elemek eltávolítása a kombinált vízkezelési folyamatokban. Polesinszky Gábor és Hosszú Szilárd: Az egészségre káros elemek eltávolítására a Mélyépterv által javasolt eljárás tapasztalatai. Dr. Hlavay József: Az egészségre káros elemek eltávolítására a Veszprémi Egyetem által javasolt eljárás tapasztalatai. Nagy Sándor: Természetes nyomelem-eltávolítás a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű területén. Dr. Karácsonyi Sándor: A^nőlységi vizek kezelésének újabb irányai és a komplex vízkezelési szemlélet érvényesítése. Kiss János: A mélységi vizek tisztításával kapcsolatos Vituki kutatási eredmények. Hozzászólások ós vita után az elnöki zárszót Pereesi Ferenc mondta. A Borsod megyei Területi Szervezet Vízgazdálkodási, Limnológiai és Hidrogeológiai Szakosztályai, valamint a Heves megyei Területi Szervezet 1984. május 10-én (Folytatás a 157.oldalon.)
