Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Dr. Scheuer Gyula: A karszt és karsztos hévforrások osztályozása

Dr. Scheuer Gy.: A karszt és karsztos hévforrások Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. 141 annyira megnövekszik a Na, hogy meghaladja a Ca mennyiségét. 2.5. Az emberi beavatkozás és környezetvédelmi szempontok szerinti csoportosítás. Ez a csoportosítás azzal indokolható, hogy az utóbbi évtizedekben az ember beavatkozása és a környezetre való hatás ugrásszerűen megnövekedett. Ez egyrészt hasznosításukkal és ehhez kapcsolódóan foglalásukkal áll összefüggésben (11., 12. kéj)). Másrészt pedig a környezeti hatások lehetnek ma már olyan mértékűek, hogy források apadhatnak el (Tata) vagy vizük elszennyeződik. Az emberi tevékenység jelenleg már olyan mélységig képes a természeti viszonyokba beavatkozni és azt befolyásolni, hogy ezek már visszahatnak a természeti folyamatokra. A történelmi fejlődésből adódó területi terjeszkedés természetesen számos helyi természeti erőerőforrást — forrást — agglutivált, beolvasztott a település területébe, továbbá a felgyorsult urbanizáció fokozott és növekvő igényeket támasztott a forrásokkal kapcsolatosan. Ezekre vonatkozóan példaként említhetjük a Budapesti gyógyforrásokat, amelyeket már körülépítettek és irántuk nagymértékben megnövekedett az érdeklődés. Az ilyen jellegű változások — település fejlődés, fokozott és erőltetett vízhasznosítás és egyéb tényezők (bányászat) — már olyan mértékűek hogy ezek a forrásokra általában mint mennyiség, mint pedig minőség szempontjából károsan visz-, szabatnak. „ A 6. ábra összefoglalóan tartalmazza mindazokat a változásokat, amelyeket az emberi beavatkozás és környezeti szempontok alapján indokolt figyelembe venni. Összefoglalás A karszt és karsztos hévforrások rendszerbe foglalása és osztályozása lényegében öt fő szempont alapján történhet. Ezeket az 1. ábra tartalmazza A további osztályozás ezeken a csoportokon belü történt. Továbbá olyan ábrázolási forma került megválasztásra, amely az áttekinthetőséget elősegíti és résztagolást megkönnyíti. A munkának lényegében az volt a célja, hogy e természeti jelenségeknek mint amelyek a karszt és karsztos hévforrások érdekes, de gazdasági szempontból sem elhanyagolható viszonyait megkísérelje összefoglalni és egységes rendszerben feldolgozni az eddigi ismeretekre támaszkodva, annak érdekében, hogy a gyakorlati szakemberek megfelelő áttekintést kapjanak e rendkívül szerteágazó és bonyolult témáról. Az osztályozásnál igyekeztem mindazokat a szempontokat figyelembe venni, amelyek e forrástípusoknál .alapvető hatótényezőként jelentkeznek és főbb szempontokként értékelhetők, továbbá azokat a meghatározó jellemzőket, amelyek mint egyedi adottságok egy-egy forrás karrakterét meghatározzák. Végezetül megkívánom, jegyezni hogy az elvégzett és ismertetett felosztási rendszereken és osztályozásokon túlmenően természetesen még további részlet tagolások is elvégezhetők, mint pl. a gyógyvizek felhasználásának lehetőségei, de ez már a áttekinthetőség rovására ment volna, ezért ilyen jellegű részlettagolásoktól eltekintettem. Befejezésül köszönetemet kívánom kifejezni dr. Juhász József professzornak aki szakmai tanácsaival és észrevételeivel támogatta és segítette munkámat. IRODALOM [1] Aujeszky G. — Scheuer Oy.: Adatok a Bükk-hegység karsztvíz földtani viszonyaihoz. Hidrológiai Közlönyül. 1974. 173—183. [2] Aujeszky G. — Scheuer Gy.: A NY-biikki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapsztalatai. Hidrológiai Közlöny 59. 1979. 03—77. [3] Balázs 1).: Trópusi és hazai karsztvizek összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 53. 1971. 376—380. 14-1 Baszkov E. A. — Szurikov Sz. N.: Gidrotermű Tyihookeanszkogó szegmenta zjemli. Moszkva. 1975. 1 — 171. [5] Bögli A.: Karsthydrographie und phyzisehe Speläologie. Berlin, Heidelberg, New-York. 1978. Springer Verlag. 16] Gholnoky J.: Földrajzi képek. Budapest. 1914. 137—149. | 7] Cziráky .7. —

Schiffner K.: A balatonkörnyéki szénsavas források. Hidrológiai Közlöny 41. 1961. 387—397. [8] Feth J. H. — Barnes I.: Spring Deposited Travertine in eleven western States. U. S. Deperment of the inferior geological Survey. 1979. |9] Frankó O. •— Gazda S. — Mihalicsek M.

: Tvorba a klasifikacia mineralnych vod zapodnych Kárpát Bratislava 1975. 104—188. I 10] Gies8ler A.: Das unterirdische Wasser. Berlin. 1957. [11] Horusitzky F.: A víz a föld belsejében. Hidrológiai Közlöny 22. 1942. 23—39. [12] Höf er von Heimhalt Tl.: Grundwasser und Quellen. Braunschweig 1912. [13] Jakucs L.: A karsztok morfogenetikája. Földrajzi monográfiák VIII. k. Budapest. 1972. [14] Juhász J.: Balatonfelvidék vízbeszerzési lehetőségei. Hidrológiai Közlöny 40. 1960. 405—416. [15] Juhász J. .• ílidrogeológia. Budapest, 1976. [16

] Keilhack K.: Lehrbuch der Grundwasser und Quellenkunde. Berlin, 1935. [17] Keith E. Bargar: Geology and thermal history of Mammuth Hot Springs, Yellowstone National Park, Wyoming. Geological Survey Bulletin 1444. 1978. 1—55. [18] Kessler H.: Az országos forrásnyilvántartás. Budapest, 1959. [19] Kisgyörgy 7

J. — Kristó A.: Románia ásvánvvizei. Bukarest. 1978. [20] Léczfalvi S.: Források osztályozása. Hidrológiai Közlöny 43. 1963.46—57. [21] Léczfalvi S.: Vízbeszerzés, v ízellátás forrásokból. Budapest. 1966. [22] Makkavejev A. A. és munkatársai: Szlovarj po gidrologii i inzsenejernoj geologii Moszkva 1971. 89—90. [23] Maximov W. M és munkatársai: Szpravacsonoje rukovodsztvo gidrogeologa Leningrád, 1967. I. k. 156—165. [24] Messini M. — di holló G. G.: Acque minerali del Mondó, llóma 1957. [25] Németh E.: Hidrológiai és hidroinetria. Budapest. 1954. 126] Paffengolc K. N.: Geologicseszkij szlovarj. I. kötet. Moszkva, 1973. [27] Papp F.: A források rendszere. Hidrológiai Közlöny 45. 1965. 317—318. [28] Pálfy M.: Borszékfürdő és Gyergyóbélbor geologiai és hidrológiai viszonyai. Földtani Közlöny 35. 1905. 1—12.