Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Csepregi András: A karsztos beszivárgás számítási módszereinek összehasonlítása a vízszint-változások elemzése alapján

Csepregi A.: A karsztos beszivárgás számítása Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. 131 Az előbbi elemzés alapján a Kessler-módszerrel számítottuk a Villányi-hegységi vízmérleg bevételi oldalát (3. ábra). A rendelkezésre álló víztermelési és forráshozam-adatokból pedig meghatároztuk a megcsapolás értékeit, —ez utóbbi nem tartalmazza a karsztot fedő rétegvizekbe történő átszivárgások hozamát. Bár a vízkivételi művek egy része a vizsgált Siklós-1 fúrástól jelentős távolságban üzemel, a kút központi fekvésénél (a nyomás alatti és a szabadfelszínű tárolórészek határán van) fogva alkalmasnak látszott a tároló állapotváltozásainak a jellemzésére is. A 60-as években a beszivárgás általában meghaladta a 20 évi átlagos dinamikus vízkészletet. A megcsapolások és az elszivárgó vízmennyiségek meghaladhatták az átlagos dinamikus vízkészletet, de nem érték el a beszivárgást B>M+ F+ A> B, ahol B — a beszivárgás vízhozama, M — a mesterséges vízkivételek hozama, F — a források vízhozama, + A — rétegvizekbe (vagy onnan) átadódó vízhozam, B — átlagos dinamikus vízkészlet. Ebben az időszakban a tározott vízmennyiség nőtt, és ezzel a karsztvízszint emelkedett. A 70-es évek első felében M+F>B<B vagyis tartós vízkészlet-csökkenés lépett fel az alacsony beszivárgások miatt. Az évtized második felében M+F^B, de B^M + F + Ä vagyis a tározott készlet-csökkenés a megnövekedett mesterséges vízkivételek miatt fokozódott. A keszthelyi-hegységben lejátszódó vízkészletváltozások jellemzésére a Vállus-VITUKI-3 jelű fúrás 26 éves adatsorát használtuk fel (4. ábra). Ez az észlelőkút felsőtriász dolomitot harántolt. Az előző vizsgálathoz hasonlóan itt is az évi átlagokat határoztuk meg. Ebben az esetben is a Kessler-féle értékek követik jobban a vízszintváltozásokat, de kielégítően szoros kapcsolatot ezek sem mutatnak a vízjárással. Szembetűnő viszont, hogy egyes évek kiugró beszivárgási maximumai, vagy minimumai meghatározóak a következő év átlagos vízszintjére is, míg a /. ábra. A Siklós I—II észlelőkutak évi átlagos vízszintjeinek összefüggése a számított beszivárgás értékekkel, illetve a, csapadékösszegekkel Abb. 1. Beziehung der jährlichen durchschnittlichen Wasserstände in den Beobachtungsbrunnen Siklós I

—II zu den errechneten Infiltrationswerten bzw. zu den Nieder sohl a gssurnm en XII I II III IV V VI VII VIII IX X XI [hónap] 2. ábra. A negyedévi határcsapadék, csapadék és párolgás értékek változása Abb. 2. Veränderlichkeit der vierteljährlichen Werte des Grenzniederschlags, des Niederschlags un der Verdunstung - KesslerH. féle mértékadó csapadék [%] •Böcker féle beszivárgás [%]