Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

Dr. Varga Gy.: A vízkezelés és szennyvíztisztítás• Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 11 | 10 | ] vancsics J— Juhász Cr.: A vízkezelés és szennyvíztisztítás egységesítése (szerk.: dr. Kocsondi Cs.). OVH—2 Ágazati Célprogram kiadványai 2/1982. VIZDOK 1983. [11] Varga M.: A vízellátás és csatornázás távlati kérdései. Hidrológiai Közlöny 1983. 09. [12] VIZtTERV—VSZKI: Szennyvíztisztító telepek ismertetője 1000—25 000 m

3/d teljesítményig. OVH —2 Ágazati Célprogram kiadványai 3/1983. Erfahrungen und Aufgaben in tier Vereinheitlichung von Wasserbehandlung und Alwasserklärung Dr. Varga, Oy ('her das 1970 begonnene Programm für Wasserbehandlung und Abwasserklärung sind mehrfach Berichte erschienen. Hier wird nun über die Lage 1984 und die zu erwartenden Aufgaben berichtet. Die Mustertechnologien für Wasseraufbereitung und Abwasserkärung sind zu modernisieren, zahlemnässig zu mindern, wie auch die Erfahrungen bei ihrer Anwendung zeigen. In den letzten Jahren ist die Zahl der im Dienste der I t i vesti t,

ions program me verfügbaren technologischen Prozesspläne unverändert geblieben. Für die Zukunft erscheint im Zuge der Modernisierung eine Zusammenziehung für gereichtfei'tigt. Die Typenprojekte für Bauwerke sind nur bei der Siedhmgsabwässei'beliandlung im annahmbarem Prozentsatz (50%) eingesetzt. Im bereich der Klärung von Industrieabwässern sind überphaupt keine Typenprojekte vorhanden! Die Vereinheitlichung der in der Aufbereitungstechnologie benötigten Fabrikseinrichtungen steht verhältnismässig gut. Von der Forschungsentwicklung erwarten die an der Vereinheitlichung und Typisierung Beteiligten mehr und für eine weite Einführung geeignete Ergebnisse (z. B. höheren Wirkungsgrad, Nitrat- und Phosphateliminierung, einfache Lösungen für die Abwasserklärung). Uber die Projektierung hinaus zeigen sieh vorteile der Vereinheitlichung und Typisierung auch im Bau, in der Fabrikation und im Betrieb. Somit können Investitionen solcher Art 7—lOfaehen Rücklauf erbringen. Das Volumen der Vereinheitlichung als techniche Entwicklungstätigkeit zeigt ab 1981 einen bedeutendend Zurüskgang. Mehrere Faktoren sprechen für eine Modernisierung Vereinheitlichungsarbeit. Es sollten die an der Vereinheitlichung Beteiligten interessiert gemacht werden. Bei dieser wichtigen Tätigkeit der technischen Entwicklung wäre über die Finanzierung aus zentralen Mitteins hinaus auch die mittel der Unternehmungen zu sichern. Hegyi Istvánná Pakó Júlia—Podányi Tibor—Dr. Vitális György: A dolináit bányászata és felhasználása. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ' 1984. 500 pld. B5 formátum, 312 oldal. Az elmúlt S0 év alatt különböző szempontok szerint, vizsgálták kutatóink a hazai dolomit-előfordulásokat, de olyan részletes ismeretanyagot egyik sem nyújtott, mint a most megjelent dolomit-kötet. A népgazdasági szempontból fontos ásványi nyersanyag felhasználása állandóan bővül, így termelése is növekszik, amely leginkább indokolta az országos szintű feldolgozást. A mű alapját az az újszerű, országos építőipari dolomitkataszter képezte, amelyet dr. Vitális György és Hegyiné Pakó .Júlia készített 1970—1980 között a Központi Földtani Hivatal megbízásából a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben. Ez a kataszter, illetve a könyvalakban kiadott munka, egységes szemléletű és sokoldalú anyagvizsgálattal alátámasztva összefoglalta mindazt, amit a dolomitról tudnunk kell. Sok olyan új gondolatot és értékelést is tartalmaz, amely a dolomittal foglalkozó gyakorlati szakemberek munkáját segíti. Alapul szolgálhat ezenkívül távlati tervek készítéséhez, az oktatáshoz pedig kiváló segédeszközként használható. A könyv 4 fő fejezetre oszlik. Az első 180 oldal 108 ábrával ós 19 táblázattal a dolomitterületek földtani és minőségi viszonyait tárgyalja a Nyugati-hegységrészektől kezdve a Dunántúli és az Északi-középhegységen keresztül a Mecsekkel és a Villányi-hegységgel bezárólag. Az egyes felszíni előfordulásokat fegyelmezett sorrendben tárgyalják szerzők. A földtani viszonyok felvázolását a hegységszerkezet, a vízföldtani viszonyok, az anyagvizsgálatok ós a gazdaságföldtani viszonyok követik. A felszíni idős (paleozóos és mezozóos) dolomit mellett a dunántúli (Fertő tó menti, Balatonfenéki) és az alföldi (Duna—Tisza közi) recens dolomitképződményeiről is kapunk rövid áttekintést. A fejezetet, igen tömör, tartalmas összefoglalás fejezi be a felszín alatti dolomit elterjedéséről mélyfúrások adatain keresztül a fúrás helyének, számának, mélységének, a képződ menyek földtani korának és kifejlődésének megjelölésével. A mindössze másfél oldalas szöveget térkép egészíti ki, külön megjelölve a hévizet, illetve kőolajat szolgáltató fúrásokat. A második fej (ízet a földtani és az anyagvizsgálatok összefoglaló értékeléséről ad számot. A magyarországi dolomitok rétegtani helyzetét táblázat foglalja össze. Ezután a dolomitok genetikai típusait elemzi a mű, amelynél az építőipari hasznosítási szempont szerinti beosztás mellett döntöttek a szerzők. A kőzetkémiai elemzésen kívül ásvány-kőzettani, építés-technológiai vizsgálatok is készültek. Számos összefüggésre mutatott rá Csordás I. korszerű termolumineszcenciás mérése. A dolomit hasznosítási lehetőségeit és minőségi követelményeit tárgyalja a harmadik fejezet. Jelenleg széles körűen hasznosítja a kohászat, a vegyipar, az építőanyag-ipar, az építőipar és a mezőgazdaság, de találkozunk vele a víztisztítás, a vízminőség-szabályozás területén is. Miután a dolomittal szemben támasztott minőségi követelmények az alkalmazástól függően változnak, ennek bemutatására a legáttekint,hetőbb megoldást, a táblázatos összefoglalást választották a szerzők. A dolomitnak jelentős szerepe van a karszt- és hévíztárolásban és az mint értékes ivó- és gyógyvíz források, mélyfúrások, aknák és bányavízemelések révén kerül felszínre. A tároló kőzeten végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy a dolomitok 90 %-a víztárolásra alkalmas és csak 10 %-a minősül vízzárónak. A karsztvízen kívül az ország több helyén mint kőolaj-, illetve földgáztároló is lehet, szerepe van az ércesedésben (Rudabánya, Recsk), s néhány helyen a bauxit feküjét képezi. A dolomit bányászata és előkészítése c. fejezet zárja a monográfiát, amely a tervezéstől a felhasználásig terjedő folyamatokkal foglalkozik. A fejezet szerzője kiemeli a bányaműveléssel kapcsolatos természet- és környezetvédelmi feladatokat, amelyek szükségszerűen meghatározóak az új bányák telepítésénél. A jelenleg működő 52 dolomitbánya fontosabb termelési jellemzőit táblázat szemlélteti. A három szerző széles látókörét és nagy jártasságát bizonyítja a kitűnő felépítésű, a 152 ábrával és 32 táblázattal illusztrált kötet. A mélyreható vizsgálódáshoz 470 nyomtatásban megjelent és 130 kéziratos, összesen 000 irodalmi anyagot használtak fel. A szép nyomdai kivitel a l'éc.si Szikra Nyomda igényes munkáját dicséri. Dr. Dobos Ilona