Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Dr. Fodor Tamásné–dr. Scheuer Gyula: A Tihanyi forrásüledékek paleohidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója
Dr. Fodorné— dr. S ch eiter: A tihanyi forrásüledékek rekonstrukciója Hidrológiai Közlörty 1984. ?.. sz. 83 5. kép. Kis magasságra felszökő 64 °C-os szénsavas forrás egy édesvízi mészkőkúp tetején. Törökország, Karahayit * Bild 5. Auf kleine Höhe aufsprudelnd 64 °C warme kohlensaure Quelle auf eine Süßwasserkalkkegel in der Türkei bei Karahayit Legfőbb tulajdonságuk a posztvulkáni forrásoknak, hogy a vízben oldott sókban rendkívül gazdagok. A 2. táblázatban olyan források kémiai összetételét közöljük, amelyeknek magas a kalciumhidrogén-karbonát-tartalmuk és környezetükben intenzív édesvízi mészkőképződés történik. <1) Eredet, származás, vizvtánpótlódás A különböző kémiai összetételű posztvulkáni vizek keletkezésére és vízutánpótlódásukra vonatkozóan számos elképzelés és elgondolás alakul ki. A korábbi juvenilis származással szemben általánosságban ma már a vizek különböző eredetét hangsúlyozzák. A forrásvizek utánpótlódása legnagyobb részben a csapadékból származik, ameíy beszivárog á kőzetekbe és útja során dúsul fel ásványi anyagokban hozzájárulva még a mélységi eredetű gázok (HCl, HgS, C0 2 stb.). A gejzírek működéséhez szükséges vízmennyiséget a legtöbb helyen rés, hasadék és a talajvíz biztosítja. E megállapítást bizonyítja, hogy a sivatagos területeken a gejzírek hiányoznak [41]. A Yellowstone Park gejzírjeinek és forrásainak működése (2, 6, 7, 38) a terület vízföldtani viszonyaival áll kapcsolatban (2. ábra). A riolitriolittufa repedéseiben lévő résvizek, a felette lévő glaciális kőtörmelékben tározódó talajvíz, valamint a vulkáni kőzetek alatt lévő karsztosodott mészkő karsztvize tisztán vagy keveredve szolgáltatják azt a vízmennyiséget, amely a gejzírek és források működését fenntartják. Hasonló vízutánpótlódást állapítottak meg Izlandon is [21] ahol a bazalt repedéseibe bejutó csapadékvíz (eső, hólé, gleccserolvadék víz) hosszú és bonyolult utat megtéve felmelegedve, ásványi sókban és gázokban feldúsulva jut el a feltörés helyéhez. Egyes helyeken — a Csendes-óceán szegélyén — a megfigyelések és vizsgálatok szerint még a rétegvíz és a diagenezis során a rétegből kiszoruló tengeri eredetű ún. szedimentációs víz [2] is részt vesz a vízutánpótlódásban. A fenn elmondottak alapján megállapítható, hogy a posztvulkáni forrástevékenységben lényegében minden víztípus részt vesz helytől és adottságoktól függően. Ennek megfelelően a vizek elsődlegesen származhatnak: a) talajvízből, b) rés- és hasadékvízből, c) rétegvízből, d) fosszilis vizekből (szedimentációs vizekből) e) karsztvízből, f) kevert vizekből (az előzőekben felsoroltak, keveredéséből). A Balaton környéki szénsavas forrásoknál is a vizsgálatok [11, 12, 28, 31] azt mutatták ki, 1. táblázat Néhány gejzír vizének kémiai összetételéi bemutató táblázat Tabelle 1. Chemische Zusammensetzung des Wassers von einigen Geisern Hely Előfordulás, megnenevezés K+ + + Na + [mg/1] Mg + + Ca+ + so 4-~ HCO 3oiSi0 2 Vízhőfok [°C] Izland Hveregard 1840 0 2,0 72,0 24,0 152 283 100 Seitun 568 0,5 8,7 67,0 0 735 425 100 Aleut-szigetek Umnaki sziget 350 0 39,0 130 29,0 843 163 100 Öreghűséges 393 0,6 1,5 15,2 89,4 439 382 100 USA Yellowston Park Óyiás 345 1,2 0,7 16,7 105,5 440 391 100 USA Yellowston Park Barlang 385 1,0 3,9 14,8 315,5 304 259 100 Méhkas 311 0,2 3,9 27,1 922,0 389 304 100 Új-Zéland Pohutu Waiotapu 830 2, 5 7,8 147 340 1250 231 100 1130 1,0 26,0 35 31 1927 502 100
