Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Dr. Fodor Tamásné–dr. Scheuer Gyula: A Tihanyi forrásüledékek paleohidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója

84 Hidrológiai Közlö rvy 1984. 2. sz. Dr. Fodorné—dr. Scliever: A tihanyi forrásüledékek rekons trukciója 2. táblázat Néhány jellemző utóvulkáni forrás kémiai összetétele Tabelle 2. Chemische Zusammensetzung des Wassers einiger charakteristisch postvulkanischen Quellen Hely Előfordulás megnevezés Na+K mg/l]] Mg + + Ca + + so 4-­HCOj" ci­Si0 2 Szabad C0 2 Vízhő­fok [°C] Szibéria, Travertinó forr. 1356 170 352 5,0 5840 365 148 18 Szovjet­unió Kamcsatka, Tyimo­novszkij forr. 665 70,5 167 446 1122 502 217 48 Kamcsatka, Medve­zsij forr. 67 129 95 113 915 59 113 2 26 USA Yellowstone park. Kleopátra forr. 181 73 307 439 628 179 51,7 82 Butte forr. 80 63 232 61 1249 31 33,0 73 Űj-zé­land Kamó forr. •206 119 216 23 1180 224 136 25,5 Szlová­kia Ruzsbach fürdő Krátei' forrás 55,9 109,4 393,2 372 1384 21,4 17,6 360 22 Szlová­kia Gyügy 1026 139 484 536 3099 549 19,3 1460 28 Szántó 726, 113 378 198 2882 213 26,6 954 20 - ­Rorszék Kossuth forr. 305 158 457 5,0 3654 78 1986 7,5 Románia Kiskalán 36 43 114 23 628 19 — 1 17 29 Szentgyörgyfürdő 2453 115 337 49 4355 1900 836 13 2. ábra. Az USA, Yellowstone National Park-ban fakadó Silex forrás vízföldtani szelvénye A National Park Service kiadványa alapján szerkesztve. 1. riolit, 2. glaciális kőzettörmelék, 3. kovás-meszes kiválás, 4. forráskráter gázkiválással, 4]a forrástó, 5. forrás vízvezetö járata. Abb. 2. Hydrogeologisches Profil der im Yellowstone National Park, USA sprudelhnen Silex-Quelle Gezeichnet aufgrund einer Veröffentlichung des National Park Service. — 1. Riolit, — 2. glazialer Gesteinsehutt, — 3. kieselsaure und Kalkausscheidung, — 4. Quellenkrater mit fíasabseheidung, — 41a. Quellenteich, — 5. Wasserweg der Quelle hogy ä források vize talajvíz, ill. karsztvíz (Kék­kút), amelyet a bazaltos vulkanizmust követő C0 2 gáz jár át. így ezek az ásványvizek genetikai­lag szénsavas talaj- és karsztforrásoknak tekint­hetők. Azonos adottságokat és viszonyokat mu­tattak ki számos Szlovákiai és Erdélyi ásvány­és gyógyvizeknél is [5, 13, 20, 27, 29, 30, 32], A források vízhozama a gyenge vízszivárgástól a több ezer l/min értékig változhat. Általában azonban kis vízhozam úak. Miután azonban a források ritkán törnek fel önállóan, inkább cso­portosan egy adott területen ezek az alacsonyabb értékek összegeződve már nagyobb vízmennyiséget képviselnek. e) Fakadási helyek szerinti csoportosítás A megfigyelések szerint a posztvulkáni területek forrásai is az egyéb genetikájú forrásokhoz ha­sonlóan különböző morfológiai helyzetben fakad­nak. Cholnoky J. [7] szerint a Yellowstone Park aktív gejzírjei és forrásai, vagy fiatal besüllyedés­ből eredő medencékhez vagy pedig folyóvölgyek­hez, vagyis az adott terület térszínileg legmélyebb pontjaihoz kapcsolódnak. Ehhez hasonlóan mélyfekvésű területeken fa­kadnak Izland és Űj-Zéland híres gejzírjei is. Az Erdélyi és Szlovákiai posztvulkáni források egy része völgytalpon (Szántó) alacsonyan vagy

Next

/
Thumbnails
Contents