Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Dr. Hotya János: Huminanyagok a délalföldi ivóvizekben

Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. 50 Huminanyagok a délalföldi ivóvizekben DK. H O T Y A JÁSOS' Egy területnek az ivóvize az — a légkörön és a talajon kívül — amelyen keresztül legközvetlenebbül kapcsolódik az ember a környezetéhez. Különösen a vízművek elterjedésével alakult ki az a helyzet, hogy egy területen élő többezer ember ugyanazt az ivóvizet fogyasztja évtizedekig, akarva vagy akaratlanul, vállalva az ivóvíz káros vagy kedvező komponenseinek egészségbefolyásoló következményeit. A betegségek megelőzése, de a gyógyítás is, csak akkor lehet eredményes, ha figyelembe vesszük azokat a káros és kedvező hatásokat, melyek az ivóvíz mint ,,a legfontosabb élelmiszer" fogyasztása útján érik a szervezetet. Minél koncentráltabb az ivóvízellátó helyek kialakítása —- a regionális vízművek számának növekedésével arányban — annál nagyobb a kedvező komponensek jelenlétéből adódó jótékony hatás, de annál nagyobb a káros komponensek hatásából adódó kockázat is, tehát fokozottabban fontos az ivóvízkomponensek minőségi és mennyiségi viszonyainak pontos ismerete. Az utóbbi évekig az ivóvizek komponensei közül főleg a szervetlen makroelemeket vizsgálták. A szervetlen mikroelemek és a természetes szerves anyagok vizsgálatára, csak az utóbbi években indult meg intenzív kutatás. Az ivóvizek természetes szervesanyag-tartalmát, a rendszeres vizsgála tok során még ma is, csak az összes szervesanyag -tartalmat többé-kevésbé tükröző, valamely egyez ményes metodikán alapuló jelzőszámmal fejezik ki, mint amilyen a KOI (kémiai oxigénigény), BOI (biológiai oxigénigény) stb. A természetes szervesanyag-tartalom a vizekben igen változatos és nagyszámú komponensből tevődhet össze, melyek azonosítása és kvantitatív meghatározása még kutatási szinten is nehéz feladat. A természetes szervesanyag-tartalom minőségi és mennyiségi viszonyainak megismerése az ivóvizekben egyre sürgetőbb feladat, mivel ennek az egészségtudomány több területére vonatkozó jelentősége van [1]. Ivóvizek sárga elszíneződését okozó huminanyagok A dél-alföldi sárga szineződésű nagy szervesanyag-tartalmú vizek szervesanyag-tartalmának zömét huminanyagok képezik. Ezt extrakciós vizsgálatokkal tudtuk bizonyítani [2]. A huminanyag megjelölés gyűjtőfogalom, mivel szerkezetileg hasonló, de nem azonos vegyületeket jelöl. A huminanyagokat képező fulvosavak, huminsavak és huminok, egymásba fokozatosan átmenő egyre nagyobb molekula súlyú, szénatom számú, a kondenzáció és a térhálósodás egyre magasabb fokát képviselő humuszfrakciók. Tulajdonságaikat és felépítésüket tekintve a szerves vegyületek * Békés megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Békéscsaba. három jól ismert csoportjának — szénhidrátok, fehérjék, zsírok — egyikébe se sorolhatók [3]. Eredetüket tekintve főleg növényi anyagok biológiailag és kémiailag átalakult termékei. A növényi és állati szervezetek posztmortális szervesanyagai, a velük kontaktusban lévő szervetlen komponensekkel kölcsönhatásban bonyolult kémiai és biokémiai folyamatok révén humifikálódnak. Ennek következménye, hogy a huminanyag megnevezés nem egy sor hasonló felépítésű konkrét vegyületet jelent, hanem egy makro molekuláris anyagtársulást, melyben nagyszámú és változatos összetételű szerves molekulaegység egymáshoz és néha szervetlen komponensekhez részint kémiai, részint interm ilekuláris erőkkel kapcsolódik. Lebontási kísérletekkel igazolták, hogy a huminanyagok magvát aromás rendszerek képezik, melyekhez alifás, ciloalifás és heterociklusos csoportok, továbbá főleg oxigéntartalmú funkciós csoportok fűződnek (metoxi, alkoholos hidroxil, fenolos hidroxil, karboxil, karbonil és kinon csoportok). E szerkezeti elemek mellett a huminanyagok fehérjéket, szénhidrátokat és komplex kötésű fémeket tartalmaznák, mely komponensek között a képződés helyétől és körülményeitől függően biológiailag igen erősen aktív anyagok fordulhatnak elő. A huminanyag komponenseként sikerült kimutatni pl. a neurotranszmitterként ismert gamma-aminovajsavat is. A huminanyagok összetétele nemcsak a nyersanyagforrás minőségétől, hanem a biogenezis körülményeitől, tehát helyétől is függ [4], Egy bizonyos területen meghatározott mélységből nyert rétegvíz huminanyagainak fizikai, kémiai és fiziológiai tulajdonságai és élettani hatása nem általánosítható, mert távolabb eső más területről, más mélységből nyert huminanyagok tulajdonságai és fiziológiát hatásai erősen eltérőek lehetnek. A huminanyagok előbb említett tulajdonságainak megítélése ezért összefüggő területeken, mélységenként a biogenezis eltérő körülményei miatt külön vizsgálatokat és megítélést igényel. A huminanyagok egyik fiziológiai jelentőségét az a tulajdonságuk képezi, hogy képesek gyengébben vagy erősebben elemeket vagy vegyületeket megkötni és a szervezetbe kerülve ezeket könnyen leadják, így a szervezet számára fontos szervesanyagok, elemek és nyomelemek transzportjában van fontos szerepük [5]. Az utóbbi években több közlemény jelent meg azzal kapcsolatban, hogy az ivóvizekben klórozás hatására a huminanyagokból karcinogén hatású halometánok keletkezhetnek. Ezért huminanyagok jelenléte vízvezetéki vízben nem kívánatos [6, 7], Természetesen a huminanyagok fiziológiai hatását a klórozástól függetlenül ismerni kell, mivel sok esetben jelenléte a közkutas ivóvízellátás területén is jelentős. Ivóvizek esetében célszerűnek látszik feltárni az összefüggő területi gócokat és az