Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
1. szám - Dr. Hotya János: Huminanyagok a délalföldi ivóvizekben
Dr. Hotya J.: Huminanyagok a dél-alföldi ivóvizekben Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. 51 itt előforduló huminanyagok kémiai és biológiai tulajdonságait részletesen szükséges vizsgálni. Dolgozatunk ennek a törekvésnek egy részét képezi. Anyagok és módszer Abból a célból, hogy az Alföld déli részén az ivóvizekben előforduló huminanyag előfordulási gócokra és a huminanyag minőségére imseretet nyerjünk 200 Békés és Csongrád megyéből származó olyan vízmintából, melynek KOI,,», értéke meghaladta a 10 mg/l-t, huminanyag meghatározást végeztünk. A vízben lévő huminanyagok meghatározására J. Chalupa módszerét használtuk [8]. A módszer szerint a kénsavval megsavanyított vízmintából amilalkohollal extraháltuk a huminsavakat és fulvosavakat. Az elvált alkoholos fázisból, híg nátriumhidroxid oldatba vittük át a huminanyagokat és spektrofotométeren 420 nmnél mértük a fényelnyelést, mely a huminanyag koncentrációval arányos. A módszerrel együtt tudtuk mérni a savval precipitálható himinsavakat és a savval ki nem ülepíthető fulvosavakat. Az extrakció és a meghatározás a mintavételt követő 24 órán belül minden minta esetében megtörtént. Eredmények és megbeszélés A vizsgálati eredmények alapján kerestük az összefüggést a vizsgált vizet szolgáltató kutak mélysége, a vizek KOI„», értéke és a huminanya tartalom között. Az 1. ábra mutatja a 10 mg/l-nél nagyobb KOIj, g, értékű és ezért huminanyag-tartalomra vizsgált vízminták mélység szerinti eloszlását. Az ábrán látható, hogy a vízminták zöme több mint 70%-a 100—300 méter mélységű kutakból 100 200 Helység [m] 1. ábra. Huminanyag tartalomra vizsgált minták mélység szerinti eloszlása Puc. 1. PacnpedeAeuue uccAedoeaHHbix HCI eyMUHoeoe codepMcanue npo6 no ZAyöune Fig. Distribution according to depth of the samples analysed for humin-substance content 2. ábra. .4 vizsgálatba bevont települések ivóvizének huminanyagtartalma Puc. 2. CodepxcaHue zyMummx eeufecme e numbeaoü eode uccjiedyeMbix iiaceAemibix Mecm Fig. 2. Humin substance content of the drinking water in the communities include in the survey származik. Ezen mélységi intervallumon belül a kútmélység és a szolgáltatott víz huminanyag-tartalma között összefüggést nem találtunk. A vizsgálatba bevont településeket ivóvizük huminanyag-tartalma alapján három csoportba soroltuk és a 2. ábrán látható térképen, csoportok szerint más-más jelzéssel tüntettük fel. A térképen látható, hogy a 15 mg/l-nél nagyobb huminanyag-tartalmú ivóvízzel x-endelkező települések Békés megye délnyugati részén és Csongrád megye északkeleti részén összefüggő gócot képeznek. Az ezt határoló legfontosabb települések. Szarvas, Orosháza, Tótkomlós, Pitvaros, Mezőhegyes, Békés és Mezőberény. Minden vízminta esetében kiszámítottuk a huminanyag/KOIps hányados értékét. Amennyiben ez a hányados állandó lenne úgy a KOI p J, értékből a huminanyag koncentráció közvetve is számítható lenne. A huminanyag/KOI )) S, hányados értékét a huminanyag koncentráció függvényében ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a huminanyag koncentráció növekedésével együtt a huminanyag/KOIpj, hányados értéke is növekszik. 15—35 mg/l. huminanyag koncentráció tartományban a huminanyag/KOIps, hányados növekedése majdnem lineáris mint az a 3. ábrán látható. A huminanyag/KOIpj, hányadosnak a huminanyag koncentráció függvényében történő növekedése, arra enged következtetni, hogy kisebb huminanyag koncentráció esetén nagyobb a vízben a fulvosavak aránya a huminsavakhoz képest. Nagyobb huminanyag koncentráció esetén viszont a huminsavak mennyiségének aránya nő. Ez abból adódik, hogy a fulvosavak esetén kisebb a molekula
