Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Varga Miklós: Az ivóvízellátás bányavízgazdálkodással összefüggő kérdései az eocén programmal érintett térségben

Varga M.: Az ivóvízellátás Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. 3 Ennek keretében meghatározást nyert,•—bár további pontosításra szorul—a térség dinamikus vízkészlete és a kiemelhető karsztvízmennyiség; kidolgozásra kerültek a nagytérségi vízelvonó hatást ellensúlyozó, bányavíz-kiemelésekre támaszkodó vízpótló rendszerek főművei. III. A Bicske-térségi eocén bányák megnyitása és művelése során szükségessé váló intenzív vízkiemelés térségi hatású karsztvízszint csökkenést okoz és kedvezőtlenül befolyásolja a meglevő karsztvízhasználatok üzemét, a fejlesztésre tervezett vízkiemelés lehetőségeit és a felszíni lefolyási viszonyokat. A káros hatások csökkentése, megelőzése, illetve szükség szerint ellensúlyozása érdekében együttműködés alakult ki a bányászat és a vízügy között, melynek fő irányait az OVH és még a NIM megállapodása fektette le. Ennek keretében kialakításra került a károsodás-előrejelző rendszer, a karsztvízszint mindenkori állapotát észlelő kúthálózat és a regionális vízellátási program. Mindezek alapján a vízügyi ágazatnak részben módja volt arra, hogy a karsztvízszint helyzetet előrebecsülje, a tényleges alakulását regisztrálja és a szükséges intézkedésekre időben felhívja a figyelmet. Hiányzik azonban ma is egy olyan — korszerű, az eocén programhoz kapcsolódó — komoly vízgazdálkodási vizsgálat, ami a teljes térségre kiterjed (Tatabánya—Bicske—Dorog) és amely nem csak a központi bányászati, hanem a bányaüzemek saját fejlesztései vízgazdálkodási hatását is rögzíti. Ekétszintű bányászati fejlesztésnek a következményei ma még nem ismertek, ezért jogos megfogalmazni azt az igényt, hogy az illetékes ágazatnak mielőbb meg kell kezdenie a koordinált, minden bányászati tevékenység hatását rögzítő vízgazdálkodási vizsgálatot. IV. A már bekövetkezett és a prognosztizált változások ismeretével azonos jelentőségű a vízügyi államigazgatási eljárás során követendő eljárási rend kialakítása és következetes vitele. A bányavíz — emelésekkel összefüggő vízügyi állásfoglalás kialakítását a kezdeti időszakban megnehezítette az a körülmény, hogy nem volt egységes eljárási utasítás. Még az 1964. évi Vízügyi Törvényt követően is gondot okozott, hogy az egyes kérdések mint pl. a kártalanítás, milyen törvény rendelkezései alá esnek. Az egyértelmű eljárási szabály a 3/l!)70-es OVH-OBF együttes állásfoglalásának kiadása óta áll rendelkezésre, amely a bányászati víztelenítés aktív, illetve passzív módon történő végrehajtására terjedt ki. Az állásfoglalás rögzíti, hogy a vízszintsülylyesztcs és az ehhez kapcsolódó vízgazdálkodást érintő tevékenység, vízjogi engedély köteles. A jogszabály rendezés jelentősége abban áll, hogy a prognosztizált, feltárási tervekben meghatározott várható vízelvonások pótlását nem kártérítési, hanem kárt megelőző intézkedéseknek lehet tekinteni, s a vízelvonás hatásának megjelenési időpontjáig a vízpótlást nyújtó műszaki létesítmények megvalósítását elő lehet írni. V. A Dunántúli Középhegység ÉK-i részén folytatott bányászati tevékenység vízelvonó hatása elJELMAGYARAZAT: v-o A V/'zbeszerzés helye Rendszerről ellátott település Meglévő távvezeték Épülő távvezeték Tervezett távvezeték Tervezett régióközi kapcsolat 2. ábra. BIRV-TORV és a dorogi kistérségi regionális vízellátó rendszer í'uc. 2. PefiioiuiAbiibie cucmeMti eodocHaőncemin: BIRV, TORV, Dorog Abb. 2. BIKV-TOliV und das kleinräinnige Regionale Wasserversorgungssystem von Dorog