Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Varga Miklós: Az ivóvízellátás bányavízgazdálkodással összefüggő kérdései az eocén programmal érintett térségben

4 Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. Varga M.: Az ivóvízellátás ső időszakban Bicske térségében érvényesül, itt a települések vízellátásának pótlására regionális vízmű létesül (2. ábra). A regionális vízmű I. ütemének belépése 1985ben várható. Eddig az időpontig a karsztvízszifitsüllyedés 28 db karsztvízkutat érint, de a rekonstrukciós munkák elvégzésével a vízkitermelés továbbra is fenntartható. A regionális vízmű I. üteme részben olyan településeket érint, amelyek már rendelkeznek vízművel és elcsztóhálózattal, ezek ivóvízigényüket közvetlenül kielégíthetik a rendszerről; részben olyan településekre terjed ki, amelyeknél az elosztóhálózatot is meg kell építeni. Az I. ütem kapacitása 12 000 m

3/d. A Bicskei Regionális Vízmű (BIRV) II. üteme az eocén program területén vízelvonással érintett további települések vízpótlását hivatott biztosítani. Az új bányanyitások prognosztizált vízemelése mellett fennáll az esélye annak, hogy a vízemelési limit tartása miatt a Tatabányai XIV/A és XIV/C vízaknák vízemelését is korlátozni szükséges. A TORV vízigényét a nagyegyházai ivóvíz átvezetése fogja biztosítani, a Nagyegyháza—Tatabánya összekötő vezeték megépítése révén. A beruházás indítását a VII. ötéves terv első éveiben tervezzük. VI. Az eocén program ütemezésében — a bányanyitások helyének kijelölésében történt többszöri módosulás ellenére — a szükséges vízpótlási és vízhasznosítási kérdéseket a vízügyi ágazatnak meg kell fogalmaznia. Ehhez a KBFI 1982-májusában átadott bányavízkiemelési prognózisát és a v ízei vonással érintett térség vízigényének al akulását vesszük figyelembe. Mindezekkel összefüggésben több kérdéscsoport rendezése szükséges: — A tatabányai bányászati célú üzemelések—területi jelzések szerint — 1984-ben megszűnnek. A TORV rendszer vízpótlása Nagyegyháza felől a program szerint a VII. ötéves terv végére oldódik meg. A köztes időszakban a rendszer üzemeltetését a bányavíz-emelések vízhasználati céllal való fenntartásával kell biztosítani. Ehhez a fővízbázisként szolgáló XIV/A és XV/C vízaknák üzemeltetési kérdéseinek rendezése szükséges, ezen belül a tulajdonjogi, anyagi vonatkozású kérdések és a kiépített víztermelési kapacitás további méretének meghatározása vár tisztázásra, összefüggésben a nagytérségre megállapított limit értékével és az újabb, vagy eddig számba sem vett vízkiemelések mértékével. — Ugyancsak a vízmérleg alakulása alapján várható, hogy 1990 után a BIRV-TORV együttes vízigényének kielégítésére bányavíz tisztítással szükséges a hiányzó ivóvízminőségű mennyiséget biztosítani. A víztisztítómű belépésének időpontját a Tatabányán ténylegesen kiemelhető vízhasználati célú vízkiemelés mértéke és a nagyegyházi ivóvízminőségű bányavizek mennyiségének tényleges értékei fogják meghatározni. A BIRV és TORV ellátási körzetére készült számítások szerint a vízigény alakulását az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat A vízigény várható alakulása a BIRV és TORV ellátási körzetében TCI6A

. 1. OiKudaeMoe cßopMupoeanue nornpeőiiocmu e eode e OKpecmuocmu peeuoHaAbimx cucmeM eodociiaÖJiceiiun Tabelle 1 •— Erwartete Bedarfsentwicklung im Versorgungsgebiet der Regionalwasserwerke BIRV und TORV m

3/p 1985 1990 1995 2000 Átlagban: BIRV 6,5 1 1,5 15,2 IS,9 TORV 07,5 70,3 75,5 80,1 Csúcsban: 07,5 70,3 75,5 80,1 BIRV 10,1 17,2 23,2 29,2 TORV 80,6 85,0 92,4 99,5 1985-ben a BIRV átlagos igénye 6,5, csúcsban 10,1 a TORV-é átlagban 67,5, csúcsban 80,6 m

3/min. 2000-ben a BIRV átlagos igénye 18,9, csúcsban 29,2, a TORV-é átlagban 80,1, csúcsban 99,5 m

3/min.) A célcsoportos beruházásban épülő Bicskei Regionális Vízmű I. üteme a bányák közvetlen környezetének vízpótlását hivatott biztosítani. A kiépülő rendszer Fejér és Pest megyei településeket érint. A II. ütem ellátási körzete a tényleges depressziós viszonyok szerint változhat. A regionális vízmű tervezett vízbázisa a nagyegyházi ivóvízminőségű bányavíz, melynek kapacitása várhatóan 1985-től 40 m

3/min, 1993-tól 60 m

3/min. — A vízelvonással érintett vízhasználatok közül mindeddig elsődlegesen a vezetékes vízellátás kérdése volt napirenden. Érthető tehát, hogy az egyéb régi karsztvízhasználatok károsodásának kérdéscsoportjában többfajta bizonytalanság merül' fel. 1979-ben készült el a Vízgazdálkodási Intézet tanulmánya, amely számbaveszi az eocénprogrammal érintett vízhasználatok teljes körét. Eszerint az egyéb célú vízbeszerzések értéke 30 m

3/min szemben a 10 m

3/min-ban elfogadott értékkel, Ez a szám önmagában is jelzi, hogy e kérdéscsoporttal megfelelő mélységgel kell foglalkozni, mivel még a karsztvízkiemelés limitjét is befolyásolhatja. Az indokolt, ismételt felméréseket a vízügyi ágazat megkezdte. — A karsztvízkiemelések felszíni vízkészletekre gyakorolt várható hatásának kérdéscsoportja kevéssé kidolgozott. A koncentrált bányavízemelések hatását vizsgáló tanulmányok összevetése, értékelése és szükség szerint a további vizsgálatok elvégeztetése napjaink feladata. A kérdéscsoportból—fontossága miatt—kiemelkedik a Tatai Öreg-tó, illetve az Általér vízpótlása, mellyel kapcsolatos megoldási igény a már hivatkozott OVH-NIM megállapodásban is szerepel. — Az ipari és vízügyi ágazat közös érdeke, hogy a kiemelésre kerülő bányavizek hasznosítása gyorsan és lehetőleg teljeskörűen megtörténjen. A térségre szóló egzakt vízmérleg ismerete nélkül is megállapítható azonban, hogy a több helyen történő, eltérő időpontú és mennyiségű bányavízemelések leszűkítik a hasznosítás lehetőségét.