Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Kaliczka László: Kisvízfolyások rendezésének időszerű kérdései

Dr. Kaliczka L.: Kisvízfolyások rendezése Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. 377 Tapasztalatok szerint a zárt vasbeton, vagy betonba rakott kőburkolat ad megfelelő eredményt, bár ezek a megoldások a beruházások során magasabb köl tségigény űek. Feltétlenül szükségesnek látszik a, technológiai problémákat, a nehéz fizikai munkát kiküszöbiflő, a karbantartás lehetőségeit jobban biztosító, nagyobb méretű, előregyártott elemek felhasználását lehetővé tenni, ezek technológiájának kidolgozása. Szükséges a burkolt meder kialakítására is egyértelmű előírásokat adni. Gyakorlati tapasztalat arra utal, hogy a medret elégséges a középvíz szintjéig burkolni. Kerülni kell a nagyméretű fenékszélességet. Ahol arra mód van, csészeszelvényt kell kialakítani. A biológiai medervédelem kérdéseit nagyon sok szakcikk tárgyalja. A vizsgálatok általánosítható eredménye az, hogy e módszert célszerű minél szélesebb körben alkalmazni. Elfogadott megoldás a közepes kisvízszint feletti mederrézsűk gyepesítése és a gyep rendszeres kaszálása. Ebből következik az, hogy a medreket, azok földműveit, a kaszálógépek paramétereit figyelembe vevő módon szükséges kialakítani. Nem tisztázott azonban az, hogy a kisvízfolyás állandó vízzel borított területén — pontosan a legveszélyesebb helyen — a rézsűkörömben, milyen növényzetet alkalmazzunk. A medervédelomre fák, bokrok — sőt ide sorolható a nád is — nagy hidraulikai érdességek miatt nem alkalmazhatók. További problémát okoz a frissen kotort mederrézsű állagának megőrzése, a biológiai elemek megerősödésének idejéig. VIII. Mederkarbantartási feladatok A vízfolyások üzemképességét, élettartamát döntő mértékben befolyásolja a meder karbantartottsága. A karbantartás földmedrek esetében a meder évenkénti többszöri ( min. 2x) kaszálását, a mederben fennakadt uszadékok, lefolyást gátló tényezők eltávolítását, a kisebb rézsűbecsúszások kijavítását, burkolt medrek esetében a burkolt mederben lerakódott iszap kiszedését, a burkolat hézagaiban megtelepedett növényzet eltávolítását, illetve a burkolat rongálódásainak helyreállítását jelenti. A közhiedelemmel szemben a burkolt meder karbantartása, különösen ha a technikai lehetőségeit nézzük, jelentős feladatot ad az üzemeltetőnek, elsősorban azért, mert e feladat szinte csak emberi erővel hajtható végre. A vízrendezési munka tervezése során már igyekezünk figyelembevenni a karbantartás, ezenbeliil a gépi karbantartás igényeit. A fenntartási kérdéseket általában azoknak a szervezeteknek tervezői veszik figyelembe, amelyek fenntartási feladatokat is megoldanak. Más, érdektelen tervezők, e kérdésekre alig fordítanak figyelmet. A földmedrek kialakításának legfőbb gondja ma; miként alakítsuk ki a mederszelvényt, hogy az eleget tudjon tenni a vízkárelhárítási igényeknek, a gépi kaszálás lehetőségeinek és a földvédelem követelményeinek. A gépi karbantartást figyelembevevő megoldások közül jelenleg leggyakrabban az összetett mederszelvények, vagy az 1 : 2, illetve ennél laposabb rézsűhajlások kialakítására való törekvés. Az összetett szelvényeknél, a padka kialakításával lerövidítjük és két részre osztjuk a mederrézsűket. Az így megtört rézsűk kaszálását már a viszonylag kis gémkinyúlású kaszákkal is meg tudjuk oldani, (a 2,5—3,5 ni rézsűhossz) sőt a mederfenék is lekaszálható. Másik megoldás lehet, géppel járható lapos rézsűk kialakítása. A laposabb rézsű kisvízfolyások esetén 1 : 2, esetleg 1 : 2,5 rézsűhajlást jelenthet. E rézsűkön a Rasant típusú kaszákkal megfelelően lehet dolgozni. Az összetett szelvénnyel a meder területének kismértékű növekedését idézzük elő. (A területigénybevétel növekedése, az egyszerű trapézszelvény területéhez képest helyzettől függően 0,0—0,2 ha/km nagyságú lehet. Meg kell jegyezni azt is, hogy a középvízi meder területét kivéve, az árvízi meder területe megfelelő kezelés esetén általában továbbra is takarmánytermő (széna) terület marad. Nem kis problémát okoz az is, hogy a kaszálógépek típusa viszonylag rövid idő alatt változik. Ezt a helyzetet nyilvánvalóan az útkeresés hozza magával. Ez azonban azt is jelenti, hogy a tervezők nem tudják meghatározni azt a géptípust, melynek paramétereit a jövő kisvízfolyásainak rendezésénél figyelenibeveszik. A burkolt meder méreteinek k-'alakításánál, és tervezett megoldásainál karbantartási, fenntartási munkáinak minimumra való csökkentésére kell törekedni. A burkolt medrekben a hordalék lerakódás megakadályozása ill. minimumra való csökkentése a cél. A burkolt szakaszokon való hordaléklerakódás a közepes kisvízhozamok figyelembevételével, megfelelő mederszelvény kialakításával jelentősen csökkenthető. VIII. Jogszabályi problémák A kisvízfolyások kezelésének (beruházás, fenn tartás, felújítás) feladatait jogszabályok határolta területen belül kell megoldani. E jogszabályok rendelkeznek többek között a vízfolyások kezelőinek, költségviselőinek kérdéseiről, a parti sávok hasznosításáról és egyéb kapcsolódó kérdésekről. A kérdések rendezésére megalkottak törvényeket, rendeleteket és rendelkezéseket. E jogszabályok összességében utalást adnak a vitás kérdések megoldására, de azok esetenkénti értelmezése, végrehajthatósága sok esetben akadályozza a vízrendezési feladatok megoldását. A leggyakrabban előforduló problémákat a következőkben jelöljük: vízfolyásrendezések költségviselése, - vízfolyásrendezések és a földvédelem, közlekedési műtárgyak átépítése, vízfolyásokat keresztező vezetékek, — parti birtokosok érdekeltsége, — parti szabadon tartandó sávok.