Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Ákoshegyi György: Előregyárott elemekből épülő úszómedencék Magyarországon

Ákoshegyi Gy.: Előregyártott elemekből épülő úszómedencék Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. 37 tékkel le kell festeni. Kisebb igény esetén lemeszelni. Ez nem járható út, mert á panelok gyártási tűrése, a csatlakozások kibetonozása és a jobb vízzáróság miatt egy két réteg vízzáró vakolat nem kerülhető el. (A legutóbb épült Pápa-i fedett uszodánál is. a medence belső felületén öt rétegű vízzáró vakolat van.) A vakolás külön problémája, hogy nagyon sima az elem felülete és ezért nehéz rávakolni. Mivel a fenéklemez sem vízzáró, így nem ellenőrizhető a földbe süllyesztett, vagy földön álló medencéknél a belső üregből elszivárgó víz mennyisége, ez adott esetben koipoly gondot okozhat. Műanyag medencék A műanyagok igen széles körű felhasználási lehetőségének egyik példája az úszómedencék. Az üvegszál erősítésű poliészter medencékkel kívánok elsősorban foglalkozni. Az üvegszálas poliészterből két féle módon készülnek medencék : teljesen készek vagy medenceelemek, amiket a helyszínen állítanak össze. Ezek a medencék általában nem önhordóak, ezért vagy földbe süllyesztik őket, vagy acél. ill. v.b. szerkezettel támasszák meg. (Az elemekből összeállított medencék alkalmazhatók tönkrement v.b. medencék felújítására, kibélelésére is.) Magyarországon a gyáli Búzakalász MGTSz foglalkozik üvegszálas poliészter medencék gyártásával. Jelenleg csak egy darabból készülő medencét állítanak elő hazai és külföldi megrendelésre, kis méretben, magán uszodák vagy szállodai uszodák céljára. Az üzemben elkészült medencét a helyszínre szállítják és ott megfelelő gondossággal elhelyezik általában földbe süllyesztve. Ez igen gyors és egyszerű kivitelezést tesz lehetővé. A medencére vízforgató berendezés csatlakoztatható. Megfelelően gondos kezelés mellett hosszú élettartamú és egyszerűen üzemeltethető. Az üvegszál erősítésű poliészter élettartamát a kezelés nagyon befolyásol ja. A felületi fényes lakkréteg viszonylag könnyen sérül, ezért csak finom szemcséjű tisztítószerrel szabad súrolni. A lakkréteg megsértése esetén a víz már bejuthat az üvegszálak közé és ott gyorsan súlyos korróziós károk keletkezhetnek. A gyenge savakkal és lúgokkal szemben ellenálló. Korábban a szövetkezet foglalkozott elemekből helyszínen szerelt medencék gyártásával is. Üvegszál erősítésű poliészter síklemezeket és alakos elemeket gyártottak, amit a helyszínen csavarozással és ragasztással állítottak össze. Néhány tanuszodai medence épült ezzel a módszerrel (pl. Budapesten a Ferihegyi úti iskola vagy a III. ker. Hévízi úti sporttelep tanmedencéje). A Ferihegyi úti medence földbe süllyesztett és a fenéklemeze alatt csak az összeillesztések mentén van alátámasztás. Ebből eredően hullámos a medencefenék és többször kellett javítani. A III. kerületi medence jobb állapotban van. Itt a műanyag lemezek csak bélést alkotnak egy vasbeton medencében. Az egyes elemek és a lemezek illesztése nem eléggé megbízható. Kár, hogy a gyártó gzövetkezet nem fejlesztette tovább a terméket. Egyéb építési módok Tulajdonképpen bármilyen tartószerkezetbe beterítve egy fóliát, vagy más vízzáró anyagot, medencét kapunk, amit adott esetben fürdésre is lehet használni. Az ipari vásáron egyik hazai vállalatunk is kiállított favázas műanyag fólia bélésű medencét, ami alkalmas pl. nyári iskolai táborozásnál ideiglenes medence létesítésére. Itt kell szólnom a Hungária Műanyagipari Vállalat Hungisol fóliájáról, amit úszómedencék béléseként fejlesztettek ki. Már több helyen alkalmazták, de kevés még az üzemeltetési tapasztalat. A gyár a fólia rögzítésére egy új módszert dolgozott ki, amelynek segítségével az élek mentén és a fenéken a meggyűrődést megakadályozza. Műanyag fólia helyett lehet hegesztett Graboplaszt ponyvát is alkalmazni. Graboplaszt ponyvából lehet olyan medencét is kialakítani, amelyiknek a tartószerkezete a ponyva anyagából kialakított zárt felfújható váz. Sokszor van szükség régi beton vagy falazott medencék javítására elsősorban repedések mentén előforduló szivárgás miatt. Ilyenkor jól lehet alkalmazni a fémmedencét, a fólia bélést, vagy az üvegszál erősítésű műanyagot. A kivitelezés viszonylag egyszerű, mert a medence formája adott és statikai probléma nincs. A felsorolt javítási módok nagy előnye, hogy a jnedence méretét nem változtatja meg és így még a kötött méretű versenymedencék esetén is alkalmazhaté)k. Építési módok költségei Az egyik legnehezebb kérdés a gazdaságosság eldöntése. A kiviteli tervek készítésekor ugyan készül részletes költségvetés, de számos példa igazolja, hogy a kivitelezés során a drágulás igen nagy, akár 50—60%-os lehet. Ha egy építési mód árát a már elkészült beruházás számlázott összegéből akarjuk meghatározni, akkor a tényleges költségek az építési helytől függően azonos technológia esetén is nagy szórást mutatnak. Ugyanarra a medencére részletes költségvetés különböző építési módokkal még nem készült. Azonos feltételek mellett kétféle módszerrel medence még nem épült Magyarországon. így az összehasonlítás meglehetősen nehéz. Külön gondot okoz, hogy mi legyen a gazdaságos ság mérőszáma: a négyzetméterenkénti, vagy a köbméterenkénti ár. Mind a kettőnek van indoka, de hibája is. Ezenkívül — különösen fedett uszoda esetén — a medence költségek behatárolása szinte lehetetlen, mert nincs arra vonatkozólag megállapodás, vagy szabály, hogy a csatlakozásoknál mi tartozik a medencéhez és mi az egyéb részekhez. Ezt különösen az alapozásnál nehéz eldönteni, de még a körüljáró felületek meghatározásánál sem egyszerű. A fentiek megvilágítására két példát mutatok be. Egy csarnok alapozási költsége és módja viszonylag könnyen meghatározható. Ha ebbe a csarnokba a határoló falaktól 3—5 m-re egy 2 m mély medencét tervezünk, a csarnok alapozását is változtatni kell, ami lényeges költségemelkedést okoz. Ezt az emelkedést nem lehet a