Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Domokos M.: Elvi üizforgalmi modell Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. 349. 6.3 Eredmény A morfológiai módszerrel meghatározott (23) szerinti és az észlelt árhullámik jellemzőinek felhasználásával meghatározott (28) szerinti vízszállítási arányszám-sorozatok jó egyezést mutatnak. Ezért végeredményül a két eredmény átlagolásával a Xk : Xzs : X

tí

Y : Aj/= 0,35 : 0,28 : 0,21 : 0,16 vízszállítási arányszámokat fogadtuk el. IRODALOM [1| Bárányi fii.: Vízfelületek párolgásának számítása új szovjet módszerrel. Vízügyi Közlemények, 1970/1. [2] BME-VVI (Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet): A Kis-Balaton védőrendszer beruházási program tervezéséhez szükséges vizsgálatok. 1. beruházási ütem. Felszíngörbék meghatározása. Munkaszám: 7784/2— 572/4. (Kézirat). Budapest. 1980. [3 ] Domokos M.—Gilyénné Hof er A.: A Balaton-vízgyűjtő hipotetikus tározórendszerének vizsgálata. (Sajtó alatt). Műszaki Tudomány, 1983. [4] Domokos M. Kovács Gy.: Vízhozam-idősor meghosszabbítása regresszióval. Vízügyi Közlemények, 1982/4. [5] Herns, II.: Hidrología u recursos hidráulicos. Toino I. Madrid, 197(>. [6 ] Joó 0.—

Lötz Gy.: A Zala folyó szerepe a Balaton eutrofizálódásában. Vízügyi Közlemények. 1980/4. [7] OVH (Országos Vízügyi Hivatal): Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program. (Elfogadva a 2015/79. Mt. sz. határozattal.) Budapest, 1979. [8] fiitarosolszky Ö.—Muszkalay L.— Börzsönyi A.: Vízhozammérés. VITUKI, Budapest, 1971. [9] VITUKI (Gilyénné Hofer A.—Domokos M.J : A Kis-Balaton védőrendszer tervezését és üzemirányítását megalapozó hidrológiai vizsgálatok. II. munkaközi jelentés. (Kézirat.) Témaszám: 722/1/3—5. 1/1982. Budapest. [10J VIZITERV (Szemerédi J.): A Kis-Balaton védőrendszer koncepcióterve. Törzsszám: 21.993/1979. [11] VIZITERV (Goda M.): A Kis-Balaton védőrendszer. Hidrológiai tanulmány. Tervszám: 21.993. Budapest, 1980. A VÍZERŐMŰVEK NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSE J. L. Gortlon tanulmányát, amely a Water Bower and Dam Construction 1983. évi 9. számában jelent meg, a magyar energetikai szaksajtó is nagy érdeklődésselismerteti. (Pl.: Energiagazdálkodás, 1983. 23—24. Magyar Villamos Művek Tröszt Közi. 1984. 3.). Röviden összefoglaljuk tehát az eredeti cikk számunkra is lényeges mondani vakíját. A vízerőművi beépített teljesítmény az elmúlt néhány évtizedben a világ legjelentősebb vízerőkészIctű államaiban törésmentesen emelkedett. A műholdfeltételek megkönnyítették a nehezebben bejárható területek feltérképezését, egyes gát t ípusok (pl. a betonburkolatú, terméskőanyagú gátak, vagy a földmunkagépekkel bedolgozott, soványbeton anyagú kisebb magasságú gátak) gazdaságossága emelkedett. A nehezebb, vagy kiépíthetetlenebbnek tartott létesítéseket az energiaár-emelkedések miatt egyre inkább megvalósít hatónak ítélnek. A legnagyobb igény a kis esések hasznosítására irányul. A turbina- és generátorfejlesztés már a közeljövőben érdekes eredményeket ígér. Várható, hogy olcsóbb és igen jó hatásfokú berendezéseket fejlesztenek ki. Az eddig ismert eredmények rendkívül biztatók. Az olajár-robbanás miatt a kisebb teljesítményű vízerőművek is gazdaságossá és versenyképessé váltak, ámbár a létesítési költségek csökkenésének irányzata Prinzipielles Wasseruinsatzinotlell fiir den oberen Speicher des Kis-Balaton Gewässerselinlzsysterns Domokos, M. Zum Schutz des 590 km

2 großen Balaton gegen Eutrophierung wurde 1980 an der Mündungsstrecke des Hauptzubringers des Sees,des Zala-Flußes mit dein Ausbau des sogenannten Kis-Balaton-Gewässerschutzsystems begonnen, bestehend aus zwei Vorspeiehern mit einer gesamten Wasserfläche von 75 km- und einem Gesamt-Speieherverinögen von 104.10" ni

3. (S. Abb. I und 2). Berichtet wird über ein prinzipielles Wasserumsatzmodcll (über Simulation) für den oberen Speicher des Gewässerschutzsystems (Abb. 3). Das Modell zielt nach einer Simulierung des Wasserumsatzes im Speicher aufgrund von langen beobachteten bzw. generierten Ganglinien sowie bei verschiedenen vorgegebenen Betriebsarten zwecks Bestimmung einer auf die Zielstellungen des Gewässerschutzsystems ausgerichteten optimalen SchleusenbedienungsVorschrift. Das vorgeschlagene Modell ist durch das Gleichungssystein (9)—(13) über eine Reihe voll Bilanzen des dem Speicher zu- bzw. entfließenden Wassermengen bestimmt,die ein bestimmtes (zum Teil als Gegebenheiten vorgegebenes, zum Teil frei zu wählendes) Bedingungssystem erfüllen müssen. Die Zielfunktion gemäß (14) und (15) des Modells bringt zum Ausdruck, daß in der Sommerperiode die vom "Speicher dem Balaton abzugebenden Zuschußwassermengen erwartungsmäßig maximal seien und die Unterschreitung des hinsichtlich Gewässerschutz vorgeschriebenen unteren Grenzwerte der Speicherwasserstände mit minimaler Häufigkeit vorkommen. \ Der 5. Abschnitt des Berichts überblickt die zur Nutzung des Modells gemäß Gleichungen (9)—(15) einzuholenden Informationen und schlägt vor, die Modelluntersuchungen in Gemeinschaftsarbeit von Hydrologen und Hydraulikern vorzunehmen. Abschnitt 6 schließlich behandelt eine Detailfrage des Modellbetriebs: anhand von spanischen hydrologischen Methoden (Heras, I97(>) wird ein Vorschlag für eine spekulative Einschätzung der „seitlich zugeführten" Einspeisungen über die ungemessenen Zubringer an der vom Gewässersehutzsystein betroffenen Zala-Flußstrecke gegeben. éppen az olajár-robbanással összefüggésben maga is megállt, és inkább némi költség-emeikedés várható, mégsem mondhatjuk, hogy a vízenergia-hasznosítás nehezedése várható. Jelenleg ugyan a beruházási hitel megszerzése annál is inkább nehéz, mert a vízerőművek létesítési költsége nagy, a hőerőműveké viszont kisebb. A jövőben azonban az várható, hogy az olajárak néhány évi stagnálás után a készletek végessége miatt 1990 után rohamosan emelkednek majd. A hőerőművek fokozott üzeménél fenyeget a környezetvédelmi károsodás: a savas eső. Az atomerőműveknél a hulladékkezelés gyakran megoldatlan. Ezért a viszonylag legjárhatóbb út méginkább a vízerő hasznosítása lesz, mint az eddig volt. A gazdasági világválság a beruházásigényes létesítéseket akadályozza ugyan, de egyes területeken éppen a vízerőművek fejlesztését ösztönzi. Éppen a válság miatt vannak ugyanis gyárak, amelyeknek szabad kapacitásirk keletkezik a vízierőmű alkatrész gyártásra. Ezeknek a gyáraknak olykor még a hitelezés is megéri, s ez a tény is a vízerő fokozottabb kihasználását segítheti. Érdekes, hogy míg külföldön — a viszonylagos gazdaságosság fokozódása mellett — éppen a környezetvédelem szempontjai segítik elő a vízerőművek létesítését, addig nálunk leginkább környezetvédelmi nehézségeket sorakoztat fel a közvélemény egy eléggé neves része legjelentősebb folyami vízerőművünk létesítésének szándékával szemben. V. I.