Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Öllős Géza: Az ivóvíztisztítás időszerű kérdései

f Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. 350 Az.ivóvíztisztítás időszerű kérdései* D R. ÖL I, F) S (J É Z A** egyetemi tanár, a niűs/.aki tudományok doktora Bevezetés Az utóbbi évtizedben a hagyományos, elsősorban a hidraulikai-, az egyszerűsített kémiai- ós biológiai-, valamint a műtárgyszemléleten alapuló ivó víztisztítás korszaka lezárult. A víztisztítással foglalkozó szakemberek egyre inkább újszerű, a réginél már jóval bonyolultabb, elsősorban a tisztítástechnológiákból eredő és azokon alapuló problémákkal állnak szemben. Az ilyen irányú változás azonban országonként más, ami a nyersvízminőségek, a tisztítástechnológiai iskolák, az egészségügyi követelmények stb. eltérő voltával magyarázható. Az ivóvíztisztítást az utóbbi időben a korábbinál már jóval körültekintőbben tervezik. Kitűnik ez rögtön abból a tényből, hogy a szennyező anyagok természetbeli útját, a szennyeződések lehetséges folyamatait, azok eredetét, a fogyasztókhoz való esetleges eljutásának módjait — — kiindulásul — már egyre inkább a környezetvédelmi szempontok mérlegelése alapján ítélik meg. Erre példa az 1. ábra, amely a hordalékkal kapcsolatos szennyezőanyagok fogyasztókhoz, végső soron az emberhez való eljutásának lehetséges útjait, folyamatait szemlélteti (WHO, 1980). A környezetvédelem-ivóvíztisztítás összekapcsolása valóban elengedhetetlen az ivóvíztisztítás szempontjait is figyelembevevő vízminőségszabályozáshoz. A környezetvédelem és az ivóvíztisztítás érdekeltségrendszerét azonban egymáshoz hatékonyabban kell közelíteni, összhangjuk megteremtésére határozottabban kell törekedni. Az ivóvíztisztítással kapcsolatos jövőbeni követelmények: 1. Káros anyagok (pl. nehézfémek, szervetlenés szerves vegyületek, különösen a szerves halogének) megbízható, a korszerű ivóvízszabványnak megfelelő eltávolítása. Ezt a követelményt — a befogadó állandó terhelései és — lökésszerű (havária) terhelései esetében egyaránt ki kell elégíteni. 2. A szokásos szennyezőanyagok (pl. BOI, nitrogénvegyületek, állati és növényi szervezetek, patogén baktériumok, vírusok) gazdaságos eltávolítása. 3. A tisztítórendszer a nyersvízminőség ingadozásához jól alkalmazkodjék. 4. A tisztítórendszer a mennyiségi és minőségivízigényekhez alkalmazkodóképes legyen. 5. A környezeti tényezőket is kielégítse: — tisztítás közben a vízben képződő melléktermékek mennyisége minél kevesebb legyen, * A Magyar Hidrológiai Társaság V. Vándorgyűlése keretében tartott X. Vízminőségi Szemináriumon 1984. július 4-én elhangzott vitaindító előadás. Szarvas. ** Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. 1. ábra. A hordalékkal kapcsolatos szennyezőanyagok útja a fogyasztókhoz ( emberhez ) Abb. 1. Weg der an Feststoff e gebundenen Verunreinigungen zu den Verbrauchern (zum Menschen ) — a tisztításból származó kémiai vegyületek minél kisebb mértékben maradjanak vissza, — lehetőség szerint a hulladékanyagprodukció (pl. tisztítótelepi iszapok) kevés legyen. 6. Az energiafelhasználás elfogadható (optimális) legyen. A jövő ivóvíztisztítása, követendő irányainak tisztázásához»—az ivóvízellátást érintő tudományterületek eddigi eredményeire támaszkodva — a következő alapelvek elfogadása szükséges. 1. Az egyre bonyolultabb ivóvíztisztítás-technológia sem képes a nyersvíz-szennyeződésből származó valamennyi tisztítási problémát korlátlanul, "gazdaságosan megoldani. 2. A tisztított víz a tisztítórendszer és a hozzá tartozó tisztítási költségek növekedése dacára, még — bizonyos mennyiségű maradék szennyezőanyagokat, — biológiai reakciótermékeket, — kémiai reakciótermékeket tartalmaz. 3. A tisztított víz termodinamikai szempontból nincs egyensúlyban. 4. Az ivóvíztisztítás a természetbeli vízminőségvédelmet nem helyettesítheti. 5. A vízminőségvédelmet az ivóvíztisztítás igényei figyelembevételével kell megvalósítani. 6. A jövő ivóvízellátása szempontjából az 1—5. pont alatti megállapításokat a településfejlesztéskor, az ipartelepítéskor, az iparfejlesztéskor és az ipari vízgazdálkodás esetében fokozottabban és hatékonyabban kell figyelembe venni. Az ivóvíztisztítás szempontjából, a nyersvíz minőségét és a természetben jelentkező vízminő ség-változási folyamatokat a korábbihoz képest szabatosabban lehet és kell is jellemezni. Ezt az igényt a következő példákkal támasztom alá. a) A felszíni vizekben a szemcsés és az oldott szennyezőkomponensek közötti eloszlásformát szá-