Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Ákoshegyi György: Előregyárott elemekből épülő úszómedencék Magyarországon

36 Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. Ákoshegyi Gy.: Előregyártott elemeikből épülő úszómedencék burkolat is rá kerülhet az elem felületére (3. ábra). A medence megépítése úgy történik, hogy megfelelően kiképzett alapra felállítják az egyes elemeket és acél rudakkal összefeszítik. Az elemek illeszkedő felületeiben horony van kiképezve a gumitömlő részére. A gumitömlőt az összefeszítés után húzzák a horonyba, majd nagynyomású cementhabarccsal kitöltik. Ez tökéletes vízzárást eredményez az elemek között. Az elkészült oldalfalak között utólag képezik ki a monolit vasbeton feneket. Előnye a gyors építési lehetőség, az oldalfalak biztos vízzárása, az előre elkészíthető kerámia burkolat és a vasbeton medencékkel azonos robosztus felépítés és élettartam. Nagyon fontos, hogy a kivitelezésre Magyarországon több vállalat is rövid határidőre vállalkozik. A Fővárosi Vízművek ezzel a módszerrel nem csak úszómedencét, hanem több nagy űrtartalmú víztárolót is épített, amivel szemléletesen igazolta a megoldás életképességét. Hátrányként említhető, hogy fedett uszoda esetén a legjobb a medence építésével kezdeni a beruházást, mert egy megépült csarnokban a viszonylag nagy elemek mozgatása problémát okoz. Gond az elemek szállítás közbeni és későbbi védelme is, hiszen a burkolat már készen van. Kiemelt medence még nem épült ezzel a módszerrel. Előregyártott v. b. födémelemekből szerelt medence: magyar feltaláló Pozsonyi Ottó szabadalma. Az előregyártott födémelemeket megfelelő szerelő betonra fektetik úgy, hogy helyszíni v. b. gerendával kapcsolatot lehessen kiépíteni az egyes elemek között (4. ábra). A medence mélységétől függően egy, vagy egymásra állított két elemből képezik ki az old [alfalat. Az oldalfal elemek vízszintes élei közé plasztikus tömítő anyagot tesznek és helyszínen készült v.b. gerendákkal megtámasztják. A megoldás lényegéhez tartozik, hogy az elemek nem vízzáróak és nem is teszik azzá. Az elszivárgó vizet a födémelemek üregeiből összegyűjtik és elvezetik. Toposoracs / O O 0< !lO O Oigi o o'oftooofloooQoo o( "2 3. ábra. Előregyártott tömlő hézagzárású úszómedence Puc. 3. Cöopnbiu ruiaeamejibtibiü őacceüii c 3axpbiinueM na3 uiAiimoü 4. ábra. Pozsonyi-féle medence részlete 1 Különböző méretű panelok; 2. Medence túlfolyó; 3. Sarokmerevltő v. b. oszlop; /. Oldalfal támasztó v. b. oszlop; 5. Átvezető csövek az elemek között; (1. Szivárgó 'víz gyűjtőcsöve a becsatlakozásokkal; 7. Vízbevezetés; 8. Víz elvezetőcső a túlfolyók összekötésére; ». l-'ekvő v. b. merevítő gerenda Puc. 4. JlemaAb öacceÜHa llojicimu 1 — na

Mean pa3Horo MacnnaOa; 2 — nepeöpoc noai.i H3 Gacceflua ; 3 — weaeóoőeTOHHbiíl CTOJI6 JUIH wecTxoc™ ynna ; 4 — GoKonan CTottKa (>K. 6. CTOJIG) ; 5 — nepexoflHbie TpyGbi Me>K«y sjieMenraMH; 6 — KOJTjieKTopnaH Tpyöa aasi <|>HjibTpaunoHHOÍÍ oojibi, c npHcoeaHHHemiMH ; 7 — noAROA BOAbi; 8 — OTBOAfiuian TpyGa ann coe;umeHHfl nepeGpocHbix Tpy6 ; 9 — jiewaman w. 6. 6ajma an» wecTKOCTH A belső üregek vízelvezetését úgy biztosítják, hogy a véggel találkozó elemek üregeibe megfelelő méretű lemezcsöveket helyeznek kibetonozás előtt (eleinte kályhacsövet alkalmaztak!) úgy, hogy mindkét elembe kb. 0,5 m-t legyen benn. A medence sarkain összegyűjtik a vizet és csatornába el vezetik. A fenéklemeznél az üregekbe beszivárgó víz egy része feltehetően átszivárog a vékeny falon és a medence feneke alá kerül. A belső üreg nem vezethet el minden szivárgó vizet. Az eljárás előnye — a feltaláló szerint a viszonylag gyors és olcsó építési mód és az, hogy nem kell burkolni. Hátránya a kiforratlanság. Az országban több ilyen medence épült és üzemel is, mégis fenntartásaim vannak vele szemben. Először is statikailag bizonytalannak tartom. A födémelemek lényegesen nagyobb

1 szilárdságúak, mint a helyszíni betonozással készülő összekötő részek. Sem a fenéklemez, sem az oldalfalak nem tekinthetők egyenszilárdságúnak. A kibetonozás és az elemek közötti kötés lehet megfelelően szilárd, de a vízzárósága bizonytalan és az itt elszivárgó vizet nem vezeti el a belső üreg. A terhelés hatására fellépő erők - négyzetméterenként 1—2 tonna — az elemek mentén fognak először repedéseket okozni. Kiemelt medencét ezzel a módszerrel még nem építettek. Másodszor a belső felület kiképzése és az ezzel szintén összefüggő vízzáróság vitatható. Az eredeti elgondolás szerint a helyszínen felállított (elemekből összerakott és kibetonozott) medencét a belső felületén 3—5 rétegben megfelelő minőségű fes-