Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Domokos Miklós: Elvi vízforgalmi modell a Kis-Balaton védőrendszer felső tározójára

346 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. s

ä. Domokos M.: Elvi vizjorijalmi modell e) A tározó felső és alsó végén észlelhető vízállás közötti (13) típusú hidraulikai összefüggést. f) Állásfoglalást a modell (14) és (15) szerinti célfüggvényeivel kapcsolatban. g) Állásfoglalást a (9) - (15) vízforgalmi modellben foglalt egyszerűsítésekkel, elhanyagolásokkal (pl. a mellékvízfolyások hozamainak a Kiskomáromi csatorna nyomvonalára való terhelésével, a felvett átlagos átvonulási időkkel, a kazetta és az eredeti Zala-meder vízszállításból való kizárásával, a felső tározó.Zalára és a Kiskomáromi csatornára gyakorolt esetleges viszszaduzzasztó hatásának elhanyagolásával stb.) ka[)csolatban. 5.2. A hidrológusi-ltidraulikusi együthnűködés szükségessége

B A Kie-Balaton védőrendszer felső tározójával kapcsolatos, a 2 szakaszában megfogalmazott feladat megoldására a 4 szakaszban vízforgalmi (hidrológiai) modellt állítottam fel. A modell működtetéséhez hidraulikai jellegű információk is szükségesek (5.1 szakasz). Ezek közül a legfontosabb a tározó felső és alsó végén észlelhető vízállás kapcsolatát megadó (13) típusú összefüggés, amelynek meghatározása kiterjedt hidraulikai (kisminta) vizsgálatot igényel (HME-VVI, 1980.)' Felvetődhet a kérdés, hogy az eredmények pontossága, ill. a vizsgálat hatékonysága szempontjából a 4 szakaszban vázolt — előkészítő hidraulikai vizsgálatokat is igénylő — vízforgalmi (hidrológiai) modelltől vagy pedig egy inkább hidrológusi-hidraulikusi együttműködésén alapúk) vizsgálattól várható-e. Míg ugyanis a Kis-Balaton védőrendszeren áthaladó Zala-szakasz két határszelvényére a modellvizsgálat szempontjából elégséges hosszúságú -— részben észlelt, részben matematikai módszerrel kiegészített (Domokos, Kovács, 1082) — folytonos QAÍ és Q/.', vízhozam-adatsorok állnak rendelkezésre, addig a mellékvízfolyások kö^iil csak a jelentősebbekről, s azokról is csak rendkívül szegényes és pontatlan információknak vannak (VIZTTERV, 1980). Az ,,oldal-táplálások"-nak a Zala-szelvényekéve! megegyező hosszúságú, folyamatos adatsorait ezért a róluk rendelkezésükre álló szórványos információk felhasználásával — spekulatív módon kell előállítanunk. Az előállítás során figyelembe vehetjük, hogy egyrészt az oldaltáplálásoknak a Zala vízszállításához képest nem túl jelentős volta miatt (Zalaapátitól Fenékpusztáig a sokévi középvízhozam 5,6-ról 7,6 m

3/s-ra, tehát 36%-kal nő), másrészt a Kis-Balaton tározók várhatóan jelentős kiegyenlítő hatása miatt, eléggé hozzávetőleges közelítéssel is megelégedhetünk. 6.1 Kiindulási feltevések A fentiek figyelembevételével a következő egyszerűsítésekkel élek: a) Az oldaltáplálásokat — a vizsgált Zala-szakaszba torkolló mintegy 17 kisebb-nagyobb vízfolyás (1. ábra) helyett — 4 pontra, éspedig Véleményem szerint a legeredményesebb megoldás talán a már kidolgozott hidraulikai modell (BME—VVI, 1980) egyenrangú hidrológusi-vízgazdálkodói közreműködéssel való futtatása lehetne. A hidrológusi közreműködés fő tényezői a következők lennének: — Bemenő vízrajzi adatok előállítása — Hidrológiai feltételrendszer meghatározása — Célfüggvények meghatározása — A vízforgalmi modell szükség szerinti finomítása — A leeresztő zsilip üzemrend-változatainak felvétele — A modellfuttatás-sorozat eredményeinek értékelése. A felsoroltakból kitűnik, hogy a 4 szakaszban összeállított vízforgalmi modell elemeinek jelentős része a hidraulikai súlypontú vizsgálatban is nélkülözhetetlen lesz. 6. A rész vízgyűjtők vízszállítási arányszámainak számítása

8 Ebben a befejező szakaszban a (9)—(15) szerinti vízforgalmi modellvizsgálat egy kiragadott hidrológiai részletkérdésével, a (8) egyenletben szereplő vízhozamhányad-tényező becslésével foglalkozom. "Az. e szakaszban foglaltakat a szerző Dr. Haszpra Ottó professzorral és Dr. Jvicsics Lajossal (BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete) konzultálta. 7A BME-n, a Kis-Balaton védőrendszer felső tározójával kapcsolatban fizikai modellvizsgálat is kezdődött, 1982-ben. 0 5 10 15 70 [km] 1 7ala-7alaapáti A -1531 km

2 7 Kiskomáromi a-Zolokomóri A = 130 km' 3. Zala-Samagyih.ó-SÓvoly I A = 173 km* 4 Marótvölgyi cs.-Sávoly > A = 141 km* \ 5. Marótvijlgui cs-Főnyed / A -153 km* \ (1976-ban megszűnt) v fi Zala-Fenékpuszta , A -- 2621 km

2 > JE IMAGYARMAT /''TT Bővített vizgyüjtij halira t/J ^ .. Jelenleg is végzettttztelissel nyilvántartott vrzguujtö határa Megszűnt vaharamnyilvántartó szelvény A

a

y-nikm

2 An'

3

02 k

m

2 </. ábra. A Zalaapáti és Fenékpusztai közötti Zala-vízgyűjtő felosztása; négy bővített részvízgyűjtőre Abb. 1. Aufteilung des Zala-Einzugsgebiets zwischen Zalaapáti írtul Fenékpuszta auf vier eri^teierte Teileinzugsgebiete SE szakasz számításait a szerző Dr. Kovács Györggyel, a VITUKT Vízrajzi Intézetének tud. munkatársával együtt végezte (V ITUKI, 1982).