Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Vágás István: Az árvízi hurokgörbe

Dr. Vágás I.: Az árvízi hurokgörbe Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. 337 ?5dOrrf/h 1500 1000 2500 Q [rrfl/s] 3000 10. ábra. „Fordított" árvízi hurokgörbe 1970-ből Mindszent szelvényében Abb. 10. „Verkehrte" Hochwasser-Hysteresenkurve im Pegelprofil Mindszent aus dem Jahre 1970 1000 1500 2000 (Lfcfa] 2500 12. ábra. „Fordított" árvízi hurokgörbe 1981-ből Mindszent szelvényéből Abb. 12. „Verkehrte

" Hochwasser-Hysteresenkurve im Pegelprofil Mindszent aus dem Jahre 1981 11. ábra. Algyő és Mindszent egyidejű vízállásainak történeti vonala 1981-ből Abb. 11. Chronologische Linie der gleichzeitigen Wasserstände in den Pegelstationen Algyő und Mindszent aus dem Jahre 1981 és a Duna Körösénél is nagyobb duzzasztó és sülylyesztő hatása a csongrádi vízmércére. 1965-ben a Dunán is sikerült fordított árvízi hurokgörbét meghatározni, mégpedig méréssel: egyenesen a VITUKI hivatalos vízhozammérései során a inedvei szelvényben. [1]. Az erről beszámoló tanulmány azonban siet megjegyezni, hogy ez kivétel volt, hiszen minden bizonnyal a csicsói gátszakadás következményeként állott elő ez a hatás (13.ábra). Igaz, hogy a most idézett dunai példa gátszakadásos példa volt. Az is igaz, hogy a Duna Tiszánál nagyobb esései miatt a duzzasztásoknak és süllyesztéseknek a jelentősége kicsiny, így jóval kisebb a dunai árvízi hurokgörbék szétnyílása is, mint a tiszaiéké. Azt is mondhatjuk, hogy a fordított árvízi hurokgörbének ott a legnagyobb 13. ábra. Az árvizeknél Abb. 13. Die resenkurve ist ( auf árvízi hurokgörbe fordított változata dunai is előfordult. ( Vituki-mérések nyomán) verkehrte Variante der Hochwasser-Hysteauchbei Donau-Hochwässern vorgekommen Grund von VITHKI-Messungen

) jelentősége, ahol a hagyományosnak a méretei is a viszonylag legnagyobbak, tehát nem egymás rovására jelennek meg, hanem egymás mellett érvényesülnek. Ettől függetlenül nagy kár, hogy a tudományos értékelést még 1965-ben is elkerülte a fordított árvízi hurokgörbe azzal, hogy kivételnek és nem szabályosságnak tekintették. Különleges alakú hurokgörbe alakult ki 1979-ben a Tisza tiszaugi szelvényében, nem is annyira az alpári nyárigát felrobbantásakor, hanem az öblözet feltelése idején.] Itt a vízállás a víz nyárigát mögé folyása ellenére is emelkedő maradt, bár az emelkedés intenzitása csökkent. A vízhozam viszont folyamatosan csökkent ezalatt. Amint a fő árhullám is letetőzött, — a Maros áradás megszűnésekor, de főként: a Duna erőteljes apadása nyomán — a tiszaugi tetőzés is bekövetkezett, de a vízszintek apadása még vízhozamnövekedésekkel