Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Vágás István: Az árvízi hurokgörbe

338 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. Dr. Vágás 1.: Az árvízi hurokgörbe 14. ábra. Csongrád és Tiszaug egyidejű vízállásainak történeti vonnia 1979-ből Abb. 14. Chronologische Linie der gleichzeitigen Wasserstände in den Pegelstationen Csongrád Und Tiszáng ans dem Jahre 1989 is együtt járt. [l\].( 14. és 15. ábrák). Itt tehát kezdetben a vízállás úgy emelkedett, hogy a hozam csökkent, majd úgy süllyedt, hogy a vízhozam átmenetileg meg is emelkedhetett. Igaz, hogy ez a hatás sem mindenben természetes, sőt, az is igaz, hogy a vízhozamok most is számított értékek voltak, de a hidraulikai meggondolásaink nem függhetnek attól, hogy természeti ok, vagy részben vagy egészben emberi beavatkozás hozza létre az egyes jelenségeket. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízhozammérései között az egyik, 1978-ban, közepes vízállásoknál végzett marosi méréssorozat tényleges adatokat is szolgáltatott a fordított árvízi hurokgörbe létezésére (16. és 17. ábrák). Az idézett példák mutatják, hogy a tiszapüspöki és dinnyésháti mérésekből 1805 után történt értékelések általánossága csak részleges volt, s szaktudományunknak az árvízi jelenségekről való tájékozottsága egyoldalúvá vált. 5. Általános megállapítások a fordított árvízi hurokgörbe létezéséből A vízjárástörténeti vonal kétirányúsága, az árvízi hurokgörbe kanyarodásának többféle változata mindazon következtetéseink átalakítását kívánják, amelyek az árvízi hurokgörbe eddigi alakjának kizárólagosságán alapultak. Hidrológiai ismereteinket tehát ki kell bővítenünk annak belátásával, hogy különbséget kell tennünk a felülről vezérelt és az alulról vezérelt árhullámok között, és az árvízi hurokgürbe létrejöttét és a Tiszán tapasztalt mértékét a vízszin természetes duzzasztásainak vagy süllyesztéseinek kell tulajdonítanunk, amelyek az igen kis esésű folyókban igen nagy távolságokon át érvényesülhetnek. Nem szabad általánosságot követelnünk annak a megállapításnak, hogy az áradó víznél, mert ez a törvény csak a felülről vezérelt árhullámok esetében érvényes. Alulról vezérelt árhullámoknál, amelyeknél fordított az árvízi hurokgörbe: az áradó víznél folyik át a kisebb vízhozam, s apadó víznél nagyobb. Alulról vezéreltség esetében az áradásnál kisebb, az apadásnál nagyobb a vízszin esése, s a tetőzések sorrendje is fordított: vízállás, vízhozam, sebességesés az itt érvényes sorrend. 15. ábra. ,,Rendhagyó" árvízi hurokgörbe 1979-ből Tiszaug szelvényében Abb. 15. ,,Regelwidrige" Hochivasser-Hysteresenkurve im Pegelprofil Tiszaug aus dem Jahre 1979 too b00 H fem] 16. ábra. Szeged (Tisza) és Makó (Maros) egyidejű vízállásainak történeti vonala 1978-ból Abb. 16. Chronologische Linie der gleichzeitigen Wasserstände in den Pegelstationen Szeged ('Tisza) and Makó (Maros) aus dem Jahre 1978 300 a [m

3/s] 17. ábra. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóséig •méréseivel meghatározott „fordított" árvízi hurokgörbe 1978-ból Makó szelvényében Abb. 17. Anhand der Messungen der Wasserwirtschaftsdirektion Unteres Tiszagebiet ermittelte ,,verkehrte

" Hochuxisser-Hysteresenkurve im Pegelprofil Makó aus dem Jahre 1978 Ha mindezt beláttuk, a legmeglepőbb állításunk elfogadható lesz. Azt mondjuk ki ugyanis, hogy az árhullámok vízhozamának ellapulása is csak a felülről vezérelt árhullámok sajátossága, tehát ez az alaptörvénynek tekintett tulajdonság sem abszolút. Alulról vezéreltség esetén a vízhozamnak lefelé haladtában az árhullámcsúcsot illetően nő-