Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Dr. Vágás István: Az árvízi hurokgörbe
Dr. Vágás 1.: Az árvízi hurokgörbe Hidrológiai Közlöny 1984. G. sz. 335 1 is — itt éppenséggel a mérési adatok nyomán — úgy azt is láthatjuk, hogy az eredmény ugyanaz, mintha a két vizsgált vízmérce közé az összetartozó,tényleges vízállásoknak megfelelő szintek közé duzzasztási (süllyesztési) vízszinvonalakat függesztünk. Az árvízi hurokgörbe- és a most bemutatott vízjárástörténeti vonal tehát lényegében azonos összefüggést ábrázol, azzal a különbséggel, hogy a mércéket összekapcsoló vízjárástörténet ábrázolása esetén a vízhozam szerepel paraméterként, az árvízi hurok ábrázolásánál pedig egy másik vízmérce szerepelhetne, de ezt rendszerint nem is tüntetjük fel. Mi történt volna azonban, ha az 1895 évi méréseket olyan szerencsésen irányították volna, hogy a Szolnok környékiekkel egyidejűleg a Kőrös és a Maros torkolata között, pl. a mindszenti folyószelvényben is mérnek? Ennek eredményét ma is megmondhatjuk, mert a ,,Vízállások" 1895 évi évfolyamából, a Vízrajzi Évkönyv akkori jogelődjéből Algyő és Mindszent vízmércéi közt az egyidejű vízállások töréneti összefüggését felrajzolhatjuk. (5. ábra.) Algyő és Mindszent között 1895-ben éppen ellentétesen alakult a víz járástörténet, mint Szolnok és Tiszapüspöki közt. Itt az árhullám tetőzését alulról jövő apadási hullám okozta. Itt először voltak a vízszintek duzzasztott állapotban, s ezt követően jutottak süllyesztett állapotba, amely kifejezett oka volt az apadásnak. Ugyanannál az algyői vízállásnál áradáskor volt a kisebb, apadáskor a nagyobb mindszenti vízállás. Ugyanannál a mindszenti vízállásnál áradáskor volt nagyobb algyői vízállás, apadáskor a kisebb, holott Algyő az alsó, Mindszent a felső vízmérce. Itt a vízszin esése áradáskor volt kisebb, apadáskor nagyobb. Vegyünk elő már most valamilyen, permanens, állandó sebességű vízmozgásra vonatkoztatott, a mindszenti szelvényt jellemző vízhozam-vízállás 1000 1000 900 H [cm] állásúinak tör2195 m 3/s 1500 2000 2500 Q [m 3/s] 5. libra. Algyő és Mindszent egyidejű víz téneti vonala 1395-ből Abb. 5. Chronologische Kurve der gleichzeitigen Wasserstände in den Pegelstationen Algyő und Mindszent aus dem Jahre 1895 fi. <íbra. ,,Fordított" árvízi hurokgörbe 1895-ből Mindszent szelvényében Abb. ti. ,,Verkehrte " Hochwasser-Ii ysteresen kurve aus item Jahre 1895 im Pegelprofil Mindszent kapcsolatot, amely feltehetőleg 1895-ben is érvényes volt. Ne várjuk, hogy száz év távlatából pontosan is megoldhatjuk e feladatunkat. De, akármilyen, csupán távolról közelítő összefüggést is használunk, világos, hogy a vele megszerkesztett árvízi hurokgörbe fordított irányban fog kanyarodni, mint a tiszapüspöki szelvényt jellemző. A szabatosság érdekében megjegyezhetjük, hogy a vízhozamgörbét számításainknál nem közvetlenül használtuk, hanem segítségével előbb meghatároztuk az algyői és a mindszenti vízállások közé függeszthető duzzasztási vízszinvonalak seregét, azokból kiszámítottuk a hozzájuk tartozó duzzasztásmentes vízszinvonal vízhozamait, s ezt tüntettük fel az árvízi hurokgörbe koordináta rendszerénak tengelyein. (6. ábra). Létezik tehát fordított árhullám — amelyet alulról-felfelé érvényesülő hatás kelt -, és létezik fordított irányban kanyarodó vízjárástörténeti vonal, következésképpen: fordított irányban haladó árvízi hurokgörbe is, amely az áradó vizeknél szállít kevesebb vízhozamot, az apadóknál szállít többet. Eddig is tudtuk, hogy gátszakadásoknál asiilyedő vízszin ellenére is megnő a vízhozam, hiszen, a vízszín esése is megnövekszik. Az is világos volthogy a befogadó (a Tisza esetében pl. a Duna) vízállásának csökkenése jobb lefolyási viszonyokat teremthetett a folyóban, ami szintén a vízhozam apadással egyidejű megnövekedésében nyilvánul meg. Hát, akkor száz éven át miért nem vontunk le ezekből a szintén kétségtelen tényekből megfelelő következtetéseket? Miért mondta Pech, és Hajós és nyomdokaikon több évtized vízimérnöke, hogy az áradásnál több, apadásnál kevesebb víz folyik, s ez a törvény kizárólagos, és minden le-
