Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

4. szám - Medvetzky Antalné: Csatornahálózatok és szennvíztisztító telepek rekonstrukciójának alapjai

244 Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. Medvetzky A.-né: Csatornahálózatok települési szennyvizeké és ez zavart okozhat a csatornázási és szennyvíztisztítási rendszerben. Egyes ipari szennyvizek BOT és KOI tartalma sokszorosa lehet, mint a települési szennyvízé és sok esetben tartalmaz korrozív és toxikus anyagokat, fontos a kinyerésük a közcsatornába bocsátás előtt. A települési és ipari szennyvizek együttes elvezetése és tisztítása sok esetben előnyös lehet a hidraulikai és szennyezettségi csúcsok kiegyenlítése szempontjából. A hosszabb idejű adatsor (mennyiségre és minőségre) értékes információt jelenthet a későbbi tervezéshez. A korszerű mérőberendezések működtetése növelheti a tervezési biztonságot. Pécsett 1972 óta folyamatos mérés-sorozat készült a csatornahálé)zaton és a szennyvíztisztító telepen a rendszer felülvizsgálata és rekonstrukciós tervezése céljából. Az 1. ábrán a szennyvíztisztító telep hidraulikai terhelésének változása látható negyedéves ciklusokban, összehasonlítva a szennyvíztisztító telep kapacitásával. I.33. Hidraulikai túlterhelés A hidraulikai túlterhelés is lehet oka az I. és II. tisztítási fokozat kis hatásfokának, amely kihat a következő tisztítási lépcsőben a BOI és a lebegőanyag-tartalom csökkentésére (7). A hidraulikai terhelés szabályozhatóságának feltétele a csatornarendszeren érkező szennyvíz mennyiségének ismerete bármely jellemző időszakban (évszak, hónap, nap, óra stb.) A rendkívüli csúcsok problémát jelentenek a rendszerben. A sokszor csúcsidőben jelentkező többletterhelések egy része a rekunstrukció során elkerülhető, mivel ezek meghibásodások és szabálytalan eljárások következményei. Tipikus többletterhelések: az infiltráció és az elválasztott csatornák esetében az ún. „szabálytalan bekötések" (csapadékvíz bekötése a szennyvízcsatornába,). Az infiltráció a műszaki hibák következménye; gyártási hiba, korrózió, csőtörés, elavulás, műtárgyak meghibásodása stb. A szabálytalan bekötések pedig szubjektív okokra vezethetők vissza. A rekonstrukció során e két ok alapos tanulmányozása javasolt. Miután a két említett többletterhelés főleg talajvízből és csapadékból származik — tehát [1000 m

3/d] l 1 Kapacitás m/85-re —Jelenlegi Kapacitás I II III 1980 IV ' [negyedévek] 1983 [évek] 1. ábra. A pécsi szennyvíztisztító telep terhelése Abb. 1. Belastung der Abwasserkläranlage der Stadt Pécs 1. kép. Jellemző csatorna meghibásodások a: tok meghibásodás egy helyen; b: tok meghibásodás több helyen; c: cső hosszirányú törése; d: cső keresztirányú törése; e: cső teljes tönkremenetele; /.' idegen tárgy a csatornában Bild. 1. Charakteristische Kanalisationsschädcn a: Muffenschaden an einer Stelle; b: Muffenschaden an mehreren Stellen; c: Rohrlängsbruch; d: Itohrquerbruch; c: Völlige Kohrzerstörung; f: Fremdkörper in der Kanalisation igen kevéssé szennyezett — indokolatlan hidraulikai terhelést okoz a szennyvíztisztító telepen. Tehát a fő feladatok: «./ a többlet mennyiség és a bekerülési helyek ismerete, b.\ a többlet mennyiségek kizárása, c./ folyamatos és nagyszámú mérés eredményeinek összevetése a számított indokolt szennyvízmennyiséggel. A bekerülési helyek megállapításának módszerei: — füstpróba — hidrosztatikus eljárások — levegős (illetve vákuumos) — zártláncú TV (1. kép) — fotografikus módszerek — lézertechnika. A szituációk ismeretében javaslatot ad a tervező a rekonstrukció lehetséges módozataira. 1.34. Szervesanyag túlterhelés Ennek fő okai: a települések fejlődése és a megnövekedett ipari termelés. A szervesanyag megnövekedésének hatása nem egyformán jelentkezik a csatornahálózatban és a szennyvíztisztító telepen. «./ A csatornahálózatot annyiban érinti, hogy hosszú tartózkodási idő esetén rothadási folyamat indul meg, amely károsan befolyásolja a szennyvíztisztítási folyamatot is. Ennek elkerülésére vagy gyorsabb úton juttatjuk a szennyvizet a telepre, vagy előlevegőztetést biztosítunk (általában az átemelőkben).