Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

4. szám - Dr. Kontur István–dr. Winter János: Száraz időszakok statisztikai vizsgálata

Dr. Kontur I.—

dr. Winter J.: A száraz időszakok Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. 2|39 alatt lehullott maximális csapadék-összeg függvényében. Látható, hogy az empirikus eloszlási ábrák jóval kisimítottabbak, mint az 1. és 2. ábrán, ami természetes is, hiszen itt már többszáz elemű mintával dolgozhattunk (1. táblázat). A 3. ábrával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a mintavételezés módjából adódóan csak azt vizsgáltuk, hogy a csapadékmentes időszak alatt a lehullott csapadék milyen értéknél kisebb. így például a h ^ 10,0 mm paraméterű görbe — a kiindulási gondolatmenetből adódóan — tartalmazza azokat a különböző időtartamú száraz időszakokat is, amelyek alatt a csapadék összege nem haladta meg a 10,0 mm-t, de 3,33, 1,0, 0,5 mm/nap az átlagintenzitás. Mezőgazdasági vonatkozásban nem teljesen közömbös, hogy egy 5 vagy 10 mm-nél kisebb csapadékú időszak három napig tart-e, vagy harminc napig. Ilyen szempontból érdekes lehet a vizsgálatokat kiterjeszteni olyan csapadékszáraz időszak feldolgozásokra, ahol a parametrizálás az időtartam alatti átlagintenzitás függvénye. (A 3. ábrán megrajzoltuk az i— 1 mm/nap és az i=0,5 mm/nap átlagintenzitásoknak megfelelő görbék egy-egy • rövidebb szakaszát.) 5. A paraméterek időbeli alakulása A száraz időszak hosszát jellemző statisztikai paraméter a középérték (l. 1. táblázat) (t) és a szórás (at). A4. ábrán ezeknek éven belüli alakulását tüntettük fel. Ezek a vonalak az eloszlásfüggvényeknél szemléletesebben mutatják a hónapok közti különbségeket. A középértékek május és június hónapban a legkisebbek, szeptemberben a legnagyonbbak. A májustól szeptemberig tartó növekedést egy augusztusi visszaesés szakítja meg minden figyelembe vett csapadékmagasságnál. Az ábrából jól látszik a nyár második felének aszályra való hajlama. A július — szeptember időszakban a A=s5,0 mm csapadékú időtartamok még középértékben is meghaladják az egy dekádot, megközelítik a két hetet. A szórások kisebbek a középértékeknél, szezonális változásuk a középértékével teljesen megegyező, valamivel kisebb szabályossággal. A szórások tehát szintén a nyár második felében nagyok, ami azt jelenti, hogy ekkor a viszonylag nagy érték tág határok között változhatnak; vagyis a csapadékmentes időszakok hossza szélsőségesen ingadozik, igen hosszú időtartamok is előfordulhatnak (1,5 hónapi csapadékösszeg = 10,0 mm!), és aránylag vízbő évek is. Az áprilisi szórások viszonylag nagy értéke miatt ezt az időszakot is szélsőségesnek kell minősítenünk. Ezek az eredmények és a paraméterek éven belüli lefutása jó egyezésben vannak Szigyártó Z. által végzett alapvető vizsgálatokkal [4, 5]. Ahhoz, hogy összevethessük Szigyártó Z. Debrecen csajmdékadataival végzett vizsgálatait a mi, Szeged állomásra végzett eredményeinkkel, a mintavételezés módjából adódó eltéréseket figyelembe kell venni. Mint a következő pontban részletezzük, exponenciális eloszlással közelítettük a száraz időszak hosszakat, így az általunk számolt ~t— várható értékből a három napnál rövidebb száraz időszakokat is figyelembevevő l- várható érték: k~T —3, ahol k és y is napokban értendő. Tehát, ha az 1. táblázat adataiból 3-at kivonunk, megkapjuk a száraz időszakok IV. V VI. VII. VIII. IX. [hónap] U 2 IV V. VI. VI

I. VIII. IX. [hónap] 4. ábra. Három napnál hosszabb száraz időszakok átlagos hosszának és szórásának éven belüli alakulása Abb. 4. Inner jährliche Gestaltung von Länge und Streuung dar Trockenperioden länger als 3 Tage átlagos időtartamát (nemcsak a három napnál hosszabb száraz időszakok átlagos időtartamát). Az átszámítás azzal a feltételezéssel történt, hogy a teljes és a csonkolt eloszlásfüggvény is azonos — exponenciális — eloszlás. Az 5. ábrán megrajzoltuk a h = 0-hoz és 1,0-hoz, valamint a h^ 10,0 mm-hez tartozó várható értékek (k) éven belüli változását április — szeptember hónapokra, az általunk Szeged állomásra végzett számítások alapján, és ugyanezen az ábrán tüntettük fel Szigyártó Z. Debrecen állomására számított éves várható érték menetgörbéjének egy részletét, a i=0 csapadékmentes időszakra [4] és 9.9 mm-t meghaladó csapadékú időszakra [5] vonatkozóan. Jól látható, hogy a menetgörbék lefutása meglehetősen hasonló. Némi eltérés adódik abból, hogy Szigyártó 7J. azt az időszakot tartotta száraznak, amely alatt leesett csapadék mennyisége nem haladja meg a 0,5 mm-es értéket. A h = 0 esetre vonatkozó eredményeket pontosabban összevetve megállapíthatjuk, hogy az adatsorokból számított értékek periodikus függvénytől való eltérése csaknem minden esetben