Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
230 Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. Csermák K. és tsai: A denitrifikáció mérése függ. Ez lehetőséget teremt a természetes nitrát koncentráció mellett fellépő nitrogénfelszabadulás extrapolációval való megközelítésére. A nitrogénfelszabadulás mértéke a tó különböző pontjain eltérő, ennek értelmezése azonban részletesebb vizsgálatokat igényel. A nitrogénfelszabadulás nagysága és a denitrifikáló baktériumok sejtszáma, valamint becsült biomasszája között csak tendenciaszerű kapcsolat mutatkozott. IRODALOM [1] fírezonik, P. L.: Denitrifikation in natural Waters. Prog. Wat. Tech. 8. 373—392, 1977. [2] Knowles, R.: Denitrifikation. Microbiol. Rev. 46. 43—70, 1982. [3] Oláh, J., Janurik, E., Szabó P., O. Tóth, E., Pékár, F., Gy. Papp, Zs., El Samra, Abdel Moneim, M. Vagdi, K.: Sekély tavak nitrogén forgalmának mérési módszerei. A halhústermelés fejlesztése No. 12. Szarvas 1983. [4] Abdel Moneim, M. A.: Nitrogén fixation and denitrifikation in 11 ungarian shallow lake sediments. Kandidátusi értekezés. 1983. [5] Goering, J. •}., Dugdale, V. A.: Estimates of the rates of denitrifikation in a subarctic lake. Limnol. Oceanogr. 11. 113—117, 1966. [6] Konrad, J. G, : Nitrogen and carbon distribution in sediment cores of selected Wisconsin lakes. Jour. Water. Poll. Control. Fed. 42. 2094—2101, 1970. [7] Chen, R. L. : Denitrifikation and nitrate reduction . in Wisconsin lake sediments. J. Environ, Quality 1. 158—162, 1972. [8] Tirén, T.: Denitrifikation in sjöar 1. Royal College of Forestry Rapporter och Uppsatser Nr. 29. 1977. 16 p. [9] Milbrink, G. : A simplified tube bottom sampler. Oikos 22. 260—263, 1971. [10] Csermák, K.: A Balaton gázforgalmáról. Hidrobiológus Napok Tihany, 1982. [11] Madsen, P. P. : Seasonal variation of denitrifikation rate in sediment determined by use of 1 5N. Water. Res. 13. 461—465. 1979. [12] Nishio, T. I. Koike, A. Hattori: Denitrifikation, nitrate reduction and oxigen consumption in coastal and estuarine sediments Appl. and Environ. Microbiol. 43. 648—653, 1982. [13] Tirén, T. : Denitrifikation in sediment-Water systems of various types of lakes. SIL-UNESCO symposium, 1976 szept. 6—10, Amsterdam ,. [14] OVH szakmai irányelv a közhasználatú vízművekben szállított vizek gáztartalmának mintavételi és vizsgálati előírásairól. Vízügyi Értesítő XXV. 17. 352—380. 1978. [15] Müller G.: Isotope effects of nitrogen-. Inter. Train. Cours. 1 5N in soil 2 sept.— 22 okt. 1976. [16] Faust, H.: Probenchemie 1 5N-markierter StickstoffVerbindungen für die emissionsspektroinetrische Isotopenanalyse. Isotopenpraxis 1. 62—65. 1965. [17] Poehon, J.: Manual technique d' analyse microbiologique du sol. Masson Co. Paris, 1954. [18] Sedlak, J., H. Rise,he: Enterobacteriaceae-Infektionen. Leipzig, 1968. [19] Czensny, R. : Wasser-Abwasser und Fischereichemie. 1961, Leipzig. [20] Nishio, T. I. Koike, A. Hattori: Estimates of Denitrifikation and nitrifikation in coastal and estuarine sediments. Appl. Environ. Microbiol. 45. 444—450, 1983. Me ss nil ff der Denitrifizierung im Halaton über Stickstoff-Isotop-Spurenstoffe Csermák, K.—-Frau Csermákné Papp, A.— Dr. Gorzó, Gy.—Dr. Máté, F. Ausgehend von ausländischen Schrifttummitteilungen wurden in Wasser —Sediment —Systemen des Balaton Ausmaße der Denitrifizierung in dreierlei Versuchsanordnungen über die Methode der stabilen 5N Isotopindikation untersucht. Inkubationsverfahren im Laboratorium sind für Serienuntersuehungen geeignet, doch haben die Ergebnisse nur einen Vergleichs wert, weil die Verhältnisse bei der Inkubation günstiger als in der Natur sind und eine stärkere Denitrifizierung begünstigem. Inkubation „in situ" gewährleistet naturnahe Verhältnisse, ihr Charakter ist aber nicht der Anwendung zu Serienuntersuchungen dienstbar. Die Größe der frei werdenden Stickstoffmenge \st linear von der Beschickung mit Nitrat des Isotopträgers abhängig. Dadurch ist eine Möglichkeit geboten, den unter natürlichen Konzentrations-Verhältnissen frei werdenden Stickstoff über Extrapolation annähernd zu bestimmen. Das Ausmaß des frei werdenden Sticktoffs ist an verschiedenen Stellen des Sees unterschiedlich, die Interpretation benötigt jedoch noch weiter ausführliche Un tersuch u ngen. Zwischen Größe der frei werdenden Stickstoffmenge und Zellenzahl bzw. geschätzer Biomassa der denitrit'izierenden Bakterien zeigten sich nur tendenzartige Zusammenhänge. A Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége bizottságainak iilése 1982. szeptember 4—6. között a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (International Association of Hydrogeologists— IAH) bizottságai ülést tartottak Prágában, a 6-án kezdődött XVI. kongresszushoz ós nemzetközi szimpóziumhoz csatlakozóan. Az Ásvány- és Hévizek Bizottságának ülésén 10 tag vett részt, a többség tehát nem jelent meg. Az európaszerte elharapózott nehézségek így mutatkoztak meg a többi bizottság taglétszámában is. A bizottság ülésének első napirendje az európai ásvány- és termális vizekről közös munkával készült összefoglaló monográfia I. részének 1982. végéig elkészülő nyomdai munkáiról szóló bejelentés volt. A II. részt 1983-ban nyomtatták ki. A következőkben megtárgyalták az ásvány- és termálvizek terminológiai szótárát. Ennek kiadását 1980-ra tervezték, most mégis azt kellett rögzíteni, hogy a nyomdakész kézirat elkészültére határidőt sem lehet szabni. Ismét megtárgyalta a bizottság a tíz éve készülő nagy munkát. Európa ásvány- ós termálvizeinek térképét is. Több nagy része készen áll, de egyes tekintélyes nagyságú részek nincsenek még meg. A Csehszlovákiáról készült térkép első korrektúra példányát az ülésen bemutatta a bizottság szlovák tagja. Az ülések fő témája az ásvány- és termálvizek hidrogeológiai védőterülete kijelölésének problematikája volt. Hosszú vita során kiderült, hogy az országonként eltérő természeti viszonyok és törvényes szabályozások, hatósági eljárások konkrét példái és napi gyakorlata annyira befolyásolják a szakembereket, hogy ettől nagyon nehezen tudnak elvonatkoztatni. Végül azt az ésszerű javaslatot fogadták el, hogy védeni bármely ma bevett célra használt, vagy használható ásvány- és hévizet kell. A védelem alatt hidrogeológiai szempontú lehatárolás értendő. Végül az ásvány- ós hévizek szerkezeti-genetikai osztályozásának néhány régóta vitatott vonatkozását tárgyalta meg a bizottság s úgy határozott, hogy a kérdést a végleges döntésig a következő ülés viszi el. A legközelebbi ülés tervezett helye Budapest. A prágai ülésen tagtársunk, dr. Kaszap András vett részt. K. A •
