Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

4. szám - Varga Miklós: A vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelme az 1038/1983. MT határozat tükrében

202 Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. Varga M.: A vízzel való takarékos gazdálkodás amellett, hogy elsősorban a fogyasztók minőségi igényeit igyekszik mind nagyobb mértékben kielégíteni, az adott térségek vízkészleteinek szélesebb körű felhasználhatóságát is elősegíti. A jelenleg folyó kutatások a felszín alatti vizek komplex kezelésének — gáztalanítás, vas- és mangántalanítás, veszélyes természetes nyomelem eltávolítás — megoldására irányulnak. Sikeres fejlesztési munka folyik az ammónia és nitrátmentesítő technológiák kidolgozása terén is. c) A vízszolgáltatási módszereink fejlesztését alapvetően két irányban folytatjuk: — egyik a szolgáltató rendszereink üzemének automatizálása; — a másik a hálózati vízveszteségek csökkentésére vonatkozó lehetőségek feltárása. Az eddigi fejlesztési munkák eredményei alapján az automatizált üzemirányítási rendszerek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a racionális üzemmód 20—25 %-os kapacitánövekedést eredményezhet, kedvezőbb fajlagos energiafelhasználás mellett. A szolgáltató rendszereink vízveszteségeinek csökkentése is reaális lehetőséget nyújt a takarékosabb gazdálkodásra, hisz helyenként a szolgáltatási vízveszteségek a 15— 20%-ot is elérik. Az erre irányuló ágazati fejlesztési munkát csak a közelmúltban indítottuk el, de reméljük, hogy széleskörű vállalati összefogással jelentős eredményeket tudunk elérni. d) A víz racionálisabb felhasználásának megalapozására rendszervizsgálati módszert dolgoztattunk ki az ipari vízhasználatok értékelésére. A külföldi és hazai tapasztalatok alapján elemezzük a főbb iparágak reális technológiai vízigényét, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Minden intenzív gazdálkodást megbízható mérés kell hogy megalapozzon. A vízhasználatok mérésének színvonalasabbá tétele érdekében az ágazaton belül javító-hitelesítő hálózatot hoztunk létre. A korszerűbb mérők, víztakarékosabb szerelvények fejlesztése, gyártása ügyében az ipari gyártókat rendszeresen serkentjük, a kérdésre igyekszünk a figyelmet felhívni. 6. A kutatás és a műszaki fejlesztés főbb irányai a víztisztaság fokozottabb védelme érdekében A víztisztaság fokozott védelmét megalapozó kutató-fejlesztő munkánk vonatkozásában a következő fő irányokat tűztük ki: — a felszíni és felszín alatti vizek minőségének regisztrálása, értékelése és prognózisa; — a jellegzetes szennyezések vizsgálata, ökológiai hatásának felmérése; — a havária jellegű vízszennyezések elhárítása, módszereinek és eszközeinek fejlesztése, különös figyelemmel a megelőzésre; — a csatornázás új módszereinek és a szennyvíztisztítási technológiák fejlesztése, ill. a csatornahálózatok javítása, rekonstrukciójának korszerűsítése. a) A felszíni vizek minősége rendszeres mérésének, értékelésének az ágazatunkban több év óta kialakult gyakorlata van. A mérési módszerek fejlesztése fokozatosan lehetővé teszi, hogy egyre több vízminőségi komponenst tudjunk rendszeresen mérni. Az elmúlt időszakban a felszíni vizek minősítésére vonatkozóan kialakultak az értékelő módszereink, amelyeknek segítségével vízfolyásaink jelentős részénél a vízminőségváltozás tendenciáját is követni tudjuk. A felszín alatti vizek minőségének mérésére az OMFB segítségével most dolgozzuk ki a szükséges mintarendszereket és várhatóan a következő tervidőszakban a széleskörű kiépítést is el tudjuk kezdeni. b) A vizeket érő szennyezések egy részénél a szenynyezési jelenség mechanizmusáról, a szennyezés hatásáról nincs kellő ismeretünk. Ilyenek pl. a mezőgazdaság kemizálása és a hőszennyezés. A szükséges ismeretek megszerzése érdekében e tervidőszakban a következő területeken indítottunk kutatási munkákat. Az UNDP—FAO segítségével és a MÉM-me\ közösen viszgáljuk az ún. pontszerű szennyezések hatását a felszíni és felszín alatti vizekre. A kutatás célja, hogy megállapítsuk a mezőgazdaság kemizálásának esetleges vízszennyező hatásait, és előírás szülessen az okszerűbb mezőgazdasági művelésre, illetve kemizálási módszerekre. A Paksi Atomerőmű, de általában a folyók mellé települt erőművek hőszennyezésének élővizeinkre gyakorolt hatásairól is hiányosak az ismereteink. Ennek pótlására kutatási projekteket indítottunk, amelynek célja, hogy felmérje a hőszennyezés ökológiai hatásait, és javaslatot dolgozzon ki a káros hatások minimalizálására. Alakossági és közüzemi vízellátás egyre nagyobb mértékben veszi igénybea partiszűrésű vízbázisokat. E vízbázisok vízminőségi védettsége a legkevésbé biztosított; mind a folyó felől, mind pedig a háttérből jelentős szennyezések érhetik. De ezen kívül nem rendelkezünk kellő ismerettel pl. a folyószabályozás, a kavicskotrás partiszűrésű kutakra gyakorolt hatásairól sem. Ezek tisztázására széleskörű kutatást indítottunk el, amelyet a legjobban érdekelt Fővárosi Vízművek fog össze. c) Az utóbbi években sajnos szinte általánossá váltak a vizeket érő, különböző havária jellegű szennyezések. Az ágazati, műszaki-fejlesztési munkánk e területen arra irányul, hogy módszereket és berendezéseket alakítsunk ki a megelőzésre és az elhárításra. Az eddigi eredmények elsősorban a felszíni vizeket ért olajszennyezések elhárításában adnak hatékonyabb megoldásokat. A következőkben a felszín alatti vizeket érő rendkícüli szennyezésekkel kapcsolatban kívánunk az eddigieknél hatékonyabb módszereket kidolgozni. A felszín alatti és felszíni vizek minőségének megőrzését a megfelelő védőterület, illetve védőidom kialakításával lehetne és kellene biztosítani. Ez viszont sokszor túl nagy területeket vonna ki a mezőgazdasági hasznosításból. E két ellentétes szempont reális egyeztetése adhat csak igazi eredményt. Az ágazati mű-