Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
1. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: Dúsítás alkalmazása partiszűrésű víznyerőhelyeken
20 Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sZ. Äujeszky G.—dr. Karácsonyi S.: Dúsítás alkalmazása ahol Ej a kialakult oldalirányú szivárgást tekintve a vizsgált tartomány belépési, E t pedig a kilépési határszelvényének abszcisszája, QE. a tartományból kilépő, míg (jt;. az oda belépő vízhozam, lj- a 7 L tartomány szélessége, ys. az Ej szelvényben y értéke (az Ei/ jEi [ tényező szerepeltetését csupán az A jelű tartományok esetén felmerülő negatív előjel teszi szükségessé). Az A5{- c»<i<i' F-A0) és B3(Ei = B oo) tartományokra szóló érvényességgel pedig felírható, hogy 1E í ß (5 ) Az A1(É,= -A 2^x^Eí=0), A3(EJ= -A^ ^XrsEi= -A 3) és Bl(Ei=0^x^Ej= B 2) tartományokra szóló érvényességgel viszont az I. jelű szivárgási típus esetén a függőleges táplálás nélküli, nyomásalatti oldalirányú szivárgás leírására közismert összefüggés alkalmazható iE, Ei \E,\ -(x—Ej) (6) Ugyanez az összefüggés érvényes az A2, illetve B2 tartományokban is, ha ott szünetel a dúsítás. A (3) jelíx összefüggést x — Ej, y = y E., a (4), (5) és (6) jelű összefüggéseket pedig x—Eu y = yr.\ összetartozó értéktárra megoldva mindazon tartományokban, melyekben érvényesülnek, és az így adódó 11 összefüggéshez még hozzávéve a <LO = 9AI + <7/fi yAx = yin (7) (V/a) / egyenlőséget — ami egyrészt a víznyerőhelyen kitermelt vízhozamnak (q„) a folyófelőli oldalról ('1.11) (Í K a hátoldalról (q B\) érkező részvízhozamokból való összetevődését fejezi ki, másrészt azt a tényt juttatja kifejezésre, hogy a leszívott vízszintre azonos érték adódik, akár a folyó felőli oldalról, akár a hátoldalról kiindulva számítják — egy olyan egyenletrendszer adódik, melyből a vizsgált rendszerszivárgási tartományainak belépési, illetve kilépési pontjain érvényes IIa. ábra szerinti y értékek(y A U y A 2, y A 3, VAÍ, VAS, VB\, ymVm), továbbá az egyes szivárgási tartomány okba belépő, illetve azokból kilépő 1/a. ábra szerinti részvízhozamok(QÁI = QA2< (1A2 = (1M- VAS, qii\ = qm, lm) rendre kiszámíthatók az alábbiak szerint. A folyófelőli oldalról a víznyerőhelyhez • érkező vízhozam QAi = qA2-g„{ V'+CBI) X+C A1+rp+C Itl ahol C A\ = lA\\TA\, C/n =IBIITBI, (8) továbbá w=L 03 B sh(a Bzl B2) ch(a Bol B2) [ m b ha van hátoldali dúsítás és 1 , IBZ a BiT B2 y> = 0)B TB2 ha szünetel a hátoldali dúsítás. A fenti összefüggésekben __ , , , o> B = a BoT msn{a B 2l bz)+« bsT /«eh (a Bd B2) Ugyanakkor 1 (0) (10) fügen) ch(a A 2l A 2) l V T Äs ha van előoldal i dúsítás és I L A3 . sh(a A2lA2) a A2 T A2 A 2 T A3 T A 2 ] (12) (13) ha szünetel az előoldali dúsítás. A (12) összefüggésben ö = a A2T A 1Lp-\ —~~yh(a A 2l A2)+ch(a A2l A2.) A (12), (13) és (14) összefüggésekben pedig <P(14) (15) M A = a A iT j Ush(a A4l A i)-\-a Ar JT A ic]\(aAilA*) (16) mellett. qAi =qA'z iv /' előoldali dúsító medencéből, a folyóból és a folyó túloldaláról származó hozamok összegét adja. Ennek az a része, amely a folyóból és a folyó túloldaláról származó hozam összege: qA3 = qA*=öq A2 (17) (á<l),a folyó túloldaláról származó hozam pedig qAh=qAißAx!F A%k> ax (is) összefüggés alapján nyerhető. q Ai ismeretében a hátoldal felől érkező vízhozam a (7) összefüggésből adódik: qpi=qB2=q g -qA\ (19) Itt q !t í a hátoldali dúsító medencéből és a talajvíz háttérből származó hozamok összegét adja. Ebből az alábbiak szerint kapható meg a talajvíz háttérből származó hozam : qBi = qB2flB-.iT mlOB 1 (20) A részvízhozamok ismeretében az egyes szivárgási tartományok határszelvényeiben érvényes y értékek rendre az alábbiak szerint alakulnak: a folyófelőli oldalon y Á$ = HQAS a a'ÍT aó y Ai=H-(pq A i\ qA.i j y A-s=Y AÍ—m 1AÍ\ j A 3 yA2=H -y.q A\ a hátoldalon pedig (21) (22) (23) (24)