Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: Dúsítás alkalmazása partiszűrésű víznyerőhelyeken

Aujeszky G.—

dr. Karácsonyi S.: Dúsítás alkalmazása HB 3 = Uqiss o B'AT ií3 (25) es yB2=H— yqu\ (26) y értéke a víznyerőhely (z = 0) szelvényében (a víznyerőliely körüli lokális hatásokat jelen tanulmányban figyelmen kívül hagyva): illetve y

0=yAi=yA2y

0=yiii = ym(jAl T l A 1 <]B 1 T ui jii (27a) (27b) niEi+2<lEi Ej \Ei -(x—Ej). (28) összefüggést x = Ei y = y

K

i értékpárra meg_ rá lik teljessé a részvízhozamok és a határszelvényekben kialakuló y értékek meghatározásáEzt az oldva válik telj hoz szükséges egyenletrendszer a la jelű szivárgási típus esetén. Ennek megoldásával <lA\ = qA2.~ 2g

gm/ji( ^+Ci,i)+mBi-mAi+2H{m

Ai- m

BQ 2wAi(x+CA\) + 2m

i

n(y)+C

Bi) Tai Ia I b(y

A2-m

Ai) <1a\ Iau=Iai-Iau 1 T B\ , \ hni= (2/ÍÍ2-'«üi) í/íi l B\a = l B\ — l B\b Az ismertetett (8)-tól (27b)-ig terjedő összefüggések a I. jelű szivárgási típus elemzése kapcsán kerültek a fentiekben ismertetésre. A továbbiakban a többi szivárgási típus esetén csak az ezektől eltérő összefüggések taglalása következik. A la jelű szivárgási típus esetében csak annyi a különbség, hogy a (6) összefüggés nem vonatkoztatható az Al, illetve B1 tartományok egészére, hanem csak az Alb (Ej= — Et = —A^) és Blb (Ei — B>) résztartományokra. Ennek során azonbanx — Ei\ y = ?//•;, = rne, helyettesítéssel e résztartományok szélességének (,, illetve lu\h) meghatározására alkalmas összefüggések adódnak. Az A la {Ej— - A l

b == x < Et = 0) ésBla (Eí = 0<xS Ej= Bib) résztartományokra viszont a függőleges táplálás nélküli, szabadtükrű oldalirányú szivárgás leírására szokásos összefüggés alkalmazható (a Dupuit-féle feltételek nem teljesüléséből adódó eltéréseket jelen vizsgálat esetében az egyszerűbb tárgyal hatóság kedvéért figyelmen kívül hagyva): továbbá y

0 = yAla= ' '«A I 9 q

M 1 Mlo k

Ai és ugyanakkor y

0 = ynia = / 2 „Ííl, m jn — Z— 1 ma k B1 (29) (30) (31) (32) (33) (34a) (34b) A többi érték meghatározása ugyanúgy történik, mint a 1 jelű szivárgási típus esetén. A II jelű szivárgási típus esetén az Al és B1 tartományok egészében és az A3a résztartományban (Ej= —A,

i

b^x^E

l= — A

:il

l= -AJ a (28)össze függés szerint alakul a szivárgás. Az A3b résztartományra (Ej= —An,) viszont továbbra is érvényes a (6) összefüggés. A A2, B2 és B3a (Ei = Ba=B

3a^x?sEj=B

ii,) tartományokban a leszívástól függetlenül állandó felületi utánpótlódás mellett kialakuló oldalirányú szivárgás az y"+2e -= 0 (35) differenciálegyenlettel írható le [1, 4, 8], ahol r = p •(H —m) a területegységre eső felületi utánpótlódás. A (35) jelű differenciálegyenlet 9 különbözőhatárfeltételmellettimegoldása szintén Busch és Luckner könyvében [4] található. Ennek alapján a szóbanforgó tartományokra — összevont formában — az alábbi összefüggések írhatók fel: -1 yij2 q

E> Ei es \Ei\ -(x—Ej) ksi [(x-E^-lU (36) qEi = qF.j + e Eil FA (37) A B3b résztartományra (E, = B^i =») és az A5 tartományra viszont továbbra is érvényes az (5) összefüggés, az 44 tartományra pedig a (3) és (4) összefüggések. A (3) összefüggést x — Ej, y = y

E]> a (4), (5), (6), (28) és (36) jelű összefüggéseket pedig x = Et, y = yi'j összetartozó értékpárra megoldva mindazon tartományokban, melyekben érvényesülnek, továbbá a (37) összefüggést alkalmazva azokra a tartományokra, melyekre vonatkozik, valamint a (7) és (7a) összefüggéseket is felhasználva összesen 16 összef üggésből álló egyenletrendszer adódik, melyből az egyes tartományok határvonalán jelentkező 1/6. ábra szerinti y értékeken (yy a Vav yAiryAv yn

v ybi, Vbs) és az Hb. ábra szerinti részvízhozamokon (qA\=q

A-2, <7j3 = <7j4> (/a<jin = = q 112, q rn = q /;;•„<, qhm) kívül az A 3b résztartomány szélessége (1

Am) és a B3a résztartomány szélessége (hr.ia) is rendre meghatározható. A fentiek alapján a II. jelű szivárgási típus esetén -ß-Mß*-* y qAi = qA-r ahol 0*.= (eB3ak

B3) 1 (38) (39)