Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Dr. Tóth Géza: A Magas-Bükk déli peremén fakadó időszakos karsztforrások karszthidrográfiai jellemzése
Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. 169 * Ho Si Minli Tanárképző Főiskola, Eger Bild 2. Aktive Periode der periodischen Karstquelle lmó-kö bei großer Scliüttung (ISO l/s) A Magas-Bükk déli peremén fakadó időszakos karsztforrások karszthidrográfiai jellemzése D R. TÓTH U É Z A» 1. Az időszakos karsztforrások földrajzi és földtani helymeghatározása A Magas-Bükk déli pereme alatt 440—500 ni tengerszint feletti magasságban 4 időszakos karszforrás ismeretes. A források Felsőtárkány község határában a Felsőtárkányi-medence felé futó völgyek felső szakaszán vagy azok völgyfőiben fakadnak (1. kép). Földtanilag közös jellemzőjük, hogy nem a Magas-Bükk nagykiterjedésű felső ladini fennsíki mészkövéből, hanem a répáshutai mészkőfácies viszonylag kis felszíni kibúvású rögeiből lépnek felszínre. A források a mészkőrögök déli peremén agyagpalák határán sorakoznak (1. ábra). A Tar-kőtől délre, a Lök-völgy völgyfőjében, 450 m tengerszint feletti magasságban ered a terület legnagyobb vízhozamú karsztforrása az Imó-kői időszakos karsztforrás (2. kép). A Lökvölgy Feketelen felé futó mellékvölgyében 440 méteren fakad a szerényebb vízhozamú Feketeleni-időszakos karsztforrás (3. kép). Az említett forrásoktól nyugatra a Vörös-kő-völgy felső szakaszán lépnek felszínre a Vörös-kői-időszakos karsztforrások, 460 m-en, közel a fővölgy talpához az alsó-forrás és 500 m-en a felső-időszakos karsztforrás (4., 5. kép). A felsorolt karsztforrások fölött e területen nagy számban és több szinten inaktív forrásbarlangok sorakoznak jelezve, hogy az időszakos források karsztgenetikailag és térbelileg a szárazzá vált magasra került inaktív és az állandó aktivitású karsztforrások között helyezkednek el és a Magas-Bükk nagykiterjedésű összefüggő karsztvízrendszerének déli túlfolyóinak tekinthetők. A felsorolt karsztforrások vízzáró kőzetek határán lép1. kép. Az időszakos karsztforrások elhelyezkedése a Magas-Bükk déli előterében 1. Vörös-1íői-alsó;r£. Vörös-kői-felső; 3 Imó-kői; 4. Feketeleni időszakos karsztforrás Bild. 1. Lage der periodischen Karstquellen im südlichen Vorland des hohen Bükk's 1. untere Vörös-kö Quelle; 2. obere Vörös-kö Quelle; 3 lmó-kö Quelle» 4. F'eketelen Quelle 2. kép. Az Imó-kő időszakos karsztforrása aktív periódusban nagy vízhozammal (ISO l/s) 1. ábra. A bükki időszakos karsztforrások közvetlen környékének földtani vázlata Schréter Z. és Balogh K. nyomán Jelmagyarázat; 1. Triász mészkő (fennsiki); 2. Triász mészkő (répáshutai); 3. Triász tüzköves mészkő; t. Triász agyagpala; 5. Karbon agyagpala; 6. Triász kovapala; 7. Alsó triász mészkő; 8. Triász eruptivum; Ft Vörös-kői-alsó-idős/.akos karsztforrás; F 2 Vörös-kői-felső időszakos karsztforrás; F, Imó-kői-időszakos karsztforrás; F, Feketeleni-időszakos karsztforrás; F s Szalajka-forrás; F f í Szalajkavölgyi Sziklaforrás Abb. I. Geologisches Schema der unmittelberen Umgebung der periodischen Karstquellen im Bükk-Gebirge, nach Schréter, Z. und Balogh, K. Zeichenerklärung: 1. Trias-Kalkstein (Plateau); 2. Trias-Kalkstein (von Répáshuta); 3. Triaskalkstein mit Feuerstein; 4. Tias-Tonschiefer; 5. Karbon-Tonschiefer; 6. Trias-Kieselschiefer; 7. Untertrias-Kalkstein; 8. Trias-Kruptivum; F, untere periodische IvarstQuelle von Vörös-kő; F. obere periodische Karstquelle von Vörös-kő; F 3 periodische Karstquelle von Vörös-kő; F 3 periodische Karstque le von Inió-kő; F 4 periodische Karstquelle von Feketelen; F' SzalajkaQuelle; í" Szikla-Quelle im Szalajka-Tal nek felszínre, mégsem alkotnak állandó karszterózióbázist. Ugyanis a vízzáró kőzetek alatt karsztvízáramlás történik a távolabbi déli alacsonyabban fakadó karsztforrások felé. A bükki időszakos karsztforrások jelentős szintkülönbségű térszínek határán helyezkednek el.
