Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
168 Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. Waijandt J..\ Keresztmetszethálós vizsgálatok Cross-section study of water óuulily oil the Tisza Kiver at Szolnok Waijandt J. In the Szolnok gaging cross section on the Tisza River water samples have been taken from grid points and the streamflow has been measured on 19 occasions between June and 1979 and June 1980., i. e., over a period of one year. The sampler used is shown in Fig 1. The samples have been analysed for the following components: total suspended solids, COD--, conductivity, NH, +-, N0 3- and orthophosphate ion. All components studied displayed an irregular distribution over the cross section (Figs. 2 and 3.J, but except for the cross sections, or part cross sections uninfluenced by the Zagyva River, the distribution of conductivity and NO s~ ion concentration may be eargrded uniform in the Tisza River. As regards conductivity and N0 3~ ion, the sample taken from the main current line appears to represent fairly the mean concentration in the cross section, while it approximates fairly the mean COD— and but poorly the mean suspended solids-, ammonium ionand orthophosphate ion contents (Fig 4). The three samples taken from deeper points (verticals 3, 5 and 7, depth 2.2 m) and averaged may be regarded a representative sample for the water in the Tisza River, except, for the HN 4 + ion content (Fig. 5). The material flux determined in terms of the mean concentration in verticals (Uc.q.) is a very good approximation to the most accurate material flux (He., q..). The material flux determined on the basis of the sample from the main current line (rr',, O) represent poorly the actual material flux in the river in the case of some components (total suspended solids, NH 4 + and o-PO,' 1" ion) as shown in Fig. 6. To determine the accurate material flux in the Tisza River it appears sufficient to take samples from seven verticals and to estimate the material flux from the mean concentration in the verticals and the flow rate in the same (Fig. 7). Vízügyi Könyvtiapok '83 (1983. október 6—28.) A VTZDOK Vízügyi Szakkönyvtár (Bp. V. Vigadó tér 3.) először vállalkozott arra, hogy a ,, Vízügyi Könyvnapok'" rendezésével bekapcsolódjon a minden év őszén megrendezésre kerülő „Országos Műszaki és Közgazdasági Könyvnapok" rendezvénysorozatba. A legfrissebb hazai és külföldi szakirodalmat bemutató kiállítást 1983. október 6-án dr. Illés István vízügyi tanácsos nyitotta meg — mintegy 40 érdeklődő (szakemberek és könyvtárosok részvételével). Dr. Illés István megnyitójában hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlődés hihetetlen mértékű felgyorsulása nélkülözhetetlenné teszi a szakemberek folyamatos önképzés, amelyhez a könyvtár ad segítséget. Kiemelte a szakirodalom fontosságát, a könyvtár fontos szerepét a megfelelő információk szakemberekhez való eljuttatásához. A kiállítás célja, hogy a műszaki és közgazdasági kiadványokban fellelhető ismeretanyagot minél többen megismerjék és a gyakorlati életben alkalmazzák. A megnyitás után a résztvevők érdeklődéssel forgatták a kiállított — a könyvtár állományában levő — legfrissebb magyar nyelvű vízügyi ill. határterületi (egyéb műszaki ós közgazdasági) témájú könyveket, a könyvtár legújabb külföldi könyvbeszerzéseit, valamint a VIZDOK kiadásában megjelent és a kiállításon is megvásárolható könyveket, pl. dr. Illés István, dr. Ollős Géza, dr. Kelemen László: Ipari vízgazdálkodás című nagysikerű közikönyvét, a V MOT sorozat legújabb köteteit, Dr. Vágás István: A Tisza árvizei c. könyvét. A kiállított könyvek rövid címleírásai bibliográfiákban kerültek összefoglalásra, a tájékozódás, az állománygyarapítás és a kölcsönzés megkönnyítésére. Ezeket a bibliográfiákat a kiállítás látogatói térítésmentesen megkaphatták. A „Vízügyi Könyvnapok" a Vízügyi Szakkönyvtár első ilyen jellegű rendezvénye; méltó folytatása az utóbbi 2 évben sikkerrel megrendezett egy-egy téma hazai és külföldi szakirodalmát bemutató dokumentum kiállításnak — (1981. Hidrobiológia, 1982. Szennyvíztisztítás, 1983. Vízminőségvédelem—Környezetvédelem). — A Vízügyi Szakkönyvtár a jövőben is tervezi egy-egy aktuális téma szakirodalmát összefoglaló kiállítások, valamint a „Vízügyi Könyvnapok" megrendezését — azzal a fő céllal, hogy a szakemberek tájékozódását elősegítse, a műszaki szakirodalom iránti érdeklődést ébren tartsa, valamint a könyvtárban felhalmozott szakmai dokumentumértékekre tágabb környezetben is felhívja a figyelmet és közkinccsé próbálja tenni. Szabó- Ferenczi Marianne Vízgazdálkodás és termelési potenciál a mezőgazdaságban (Nemzetközi Tudományos Konferencia, Szarvas, 1983. dug. 9—12.) A Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társasága, az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság nemzetközi konferenciát tendezett Szarvason I 983. augusztus 9 és 1 2 között . A konferencia megnyitó ülésén Kiss Károly, az ÖKI igazgatója elnökölt. Itt a következő bevezető előadások hangzottak el: Láng István, az MTA főt itkárhelyettese, a konferencia védnöke: Megnyitó szakmai előadás. Dr. Magyar Gábor, mezőgazdasági ós élelmezésügyi miniszterhelyettes: Víz- ós növénytermesztési politika. (Az előadó távollétében előadását felolvasták.) Dr. H.jM. Homing, a FAO Vízgazdálkodás Szolgálatának vezetője: A víz szerepe a világólelmezés fejlesztésében. Dr. Petrasovits Imre, az ICID alelnöke: Az agrohidropotenciál fogalma. Dr. Villcent Cislak, a pozsonyi Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Kutató Intézet igazgatója: A vízgazdálkodás ós a termelési potenciál kérdésének áttekintése. A konferencia fő témakörei a következők voltak: A) Vízkészlet feltárás és nyilvántartás. B) Természetes csapadékhasznosulás (vízrendezés). C) Öntözővízhasznosulás (öntözés). D) Egyéb mezőgazdasági vízhasználatok. A konferencián az A), B), és a D) tárgyköröket egyesítve tárgyalták dr. Dávid László ismertetése nyomán és vitavezetői irányításával, a C) tárgykört pedig dr. Szalui György mutatta be, a vitát is ő irányította. A konferencián mintegy 200-an vettek részt, akik közül kb. 50-en külföldiek voltak. Az árfogó ismertetéseket ós a vitafelvetéseket elmélyült, változatos vita követte. A konferencia rendezősége 71 tanulmányt jelentetett meg, ezek közül 52-t magyar, 19-et külföldi szerzőktől. Az utóbbiak főleg szocialista államokból származtak, de volt szerző az NSZK-ból és Ázsiából — Indiából és Bangladesből — is. A kétnapos előadássorozatot kétnapos tanulmányút egészítette ki. Az egyik tanulmányút Szarvas—Tiszaföldvár— Kecskemét—Bugac—Siófok—Budapest útvonalat követte, öntözéses gazdálkodás és szennyvízöntözés megtekintésével. A másik tanulmányút a Szarvas — Tiszaföldvár — Kisköre — Tokaj — Mezőkövesd—Nagvróde—Budapest útvonalon a II. tiszai vízlépcsőt ós a tokaji borvidék gyümölcs-szőlő öntözéseit is bemutatta. Dr. Salamin Pál
