Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Waijandt János: Keresztmetszethálós vizsgálatok a Tiszán Szolnoknál
Waijandt J.: Keresztmetszethálós vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 167 nik. Az összes lebegő anyag árama (lebegtetett hordalékszállítás) átlagban több mint tíz százalékkal kevesebbet ad a legpontosabbnál, de jelentős negatív eltérések is adódtak, éppen a legnagyobb lebegő anyag szállítások alkalmával. Ha a tekintett éves időtartamra vizsgáljuk a Tisza hordalékszállítását, a sodorvonali koncentrációval és a legpontosabb módszerrel számolt hordalékszállítások összegének eltérése —19,8%-nak adódik. • A KOIgj, tekintetében a szélső értékek közül a legnagyobb negatív eltérés egyetlen kiugró érték. A vezetőképesség és a nitrát-ion esetében a sodorvonali minta segítségével meghatározott anyagáramok a gyakorlat számára megfelelő mértékben közelítik a legpontosabbat. Az ammónium- és az o-foszfát-ion esetében az eltérések átlaga már számottevő és az eltérések szélső értékei ennek még többszörösei. Így ezen komponenseknél és az összes lebegő anyag esetében a sodorvonali minta koncentrációjával meghatározott anyagáram értékek nem helyesen tükrözik a Tisza valódi anyagáramát. Anyagáram, eredmények öt függélyben mért adatok felhasználásával Ha a vizsgált kilenc függély helyett minden páros számút elhagyva csak ötöt veszünk figyelembe (1., 2., 5., 7., 9. függélyeket), akkor is egyenletes függélyelosztást kapunk. A 7. ábrán Elterés M 20 10 JELMA6YARAZAT• 0 Legpontosabb anyagáram [H Függély enkénti anyagáramok összege o Eltérések előjelhelyes átlaga Q Eltérések abszolút értékének átlaga T Az eltérések maximális értéke -L »— Az eltérések minimális értéke -io m m m m Összes lebegő anyag K0! S p Vezető- NHZ A/0," o-POÍ képesség 7. ábra. Öt függély (1., 3., 5., 7., 9.) eredményeinek fel használásával kapott ,,legpontosabb anyagáram" értékek és a függély enkénti anyagéiram értékek eltérése a kilenc függély eredményei alapján a kapott ,,legpontosabb anyagáram" értékektől Fig. 7. Difference of the „most accurate material flux" values obtained using the results of five verticals ( 7, 3, 5, 7 and !)) and the material fluxes for each vertical relative to the „most accurate material flux" obtained from • the results of nine verticals láthatók az öt függélyt figyelembevéve kapott ,,legpontosabb anyagáramok" és a függélyenkénti anyagáramok eltérései a kilenc függély eredményei alapján meghatározott „legpontosabb anyagáramok"-tól. Az eltérések átlagértékei valamennyi komponensnél kis értékűek. Az ammónium-iont kivéve a szélső értékek is viszonylag alacsonyak. Mindezek alapján elegendőnek tűnik a Tisza esetében függély helyett hétben történő mintavétel és vízsebességmérés a teljes szelvényre vonatkozó pontos anyagáram eredmények meghatározása érdekében. Következtetések A tekintett keresztszelvényben mind a hat vizsgált komponens koncentráció eloszlása inhomogén. A Zagyva által nem mé)dosított szelvényekben, ill. szelvényrészekben a vezetőképesség és a nitrát-ion konce^itrácié) gyakorlatilag homogénnek tekinthető. A sodorvonalban vett minta a vezetőképesség és a nitrát-ion tekintetében jól; a KOI SJ ) tekintetében az átlagot tekintve szintén jól; az összes lebegő anyag, az ammónium-ion és az o-foszfát-ion esetében szonban nem jól jellemzi a mellékvízfolyás által nem befolyásolt Tisza keresztszelvényének átlagkoncentrációját. Három mintavételi pontban (3., 5. és 7. függély 2,2 m-es mélységi pontban) vett vízminták átlaga a mellékvízfolyás által nem befolyásolt Tiszában — az ammónium-iont kivéve — reprezentatív mintának tekinthető. A függély átlagkoncentrációval számolt anyagáram a vizsgált komponensek esetében gyakorlatilag megegyezik a „legpontosabb anyagáram" értékével. A sodorvonali koncentrácié) segítségével meghatározott anyagáram az összes lebegő anyag, az ammónium-ion és az o-foszfát-ion esetében rossz közelítése a „legpontosabb anyagáram"-nak. A Tisza pontos anyagáramainak megállapításához elegendőnek tűnik hét függélyben történő mintázás és a függély átlagkoncentrációval történő anyagáram meghatározása. Irodalom [1] Ábrahám M. és Várday N.: Összefoglaló jelentés az EÜVIZIG 1974. és 1975. évi Project tevékenységéről. ÉDVIZ1G 1975. I.—1976. I. Győr. [2] Ábrahám M. és Várday N.: A Rajka—Esztergom közötti Duna-szakasz vízminőségi problémái. Hidrológiai Közlöny. 1977. 2. sz. 60—64. [3] Puskás M.: A KÖY1Z1G összefoglaló jelentései a KÖVIZIG 1973., 1974. és 1975. évi Project tevékenységéről. Budapest, 1976. [4] Puskás M.: Keresztinetszethálós vízminőségi vizsgálatok a Duna Szol)—Budapest közötti szakaszán. Hidrológiai Közlöny. 1977. 2. sz. 65—70. [51 A Tisza anyagárain vizsgálata Szolnok térségében. Kutatási témajelentés. Szolnok 1981. Kézirat. [6] KGST Egységes vízvizsgálati módszerek. 1. Budapest 1975. V1TUKI kiadvány. [7] Víz és szennyvíztisztítási mérési adatok feldolgozása. J. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. 33. sz. Budapest. 1971.
