Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Waijandt János: Keresztmetszethálós vizsgálatok a Tiszán Szolnoknál
Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. 163 Keresztmetszethálós vizsgálatok a Tiszán Szolnoknál WAIJANDT JÁNOS* Bevezetés A növekvő környezeti szennyeződés miatt felszíni vízfolyásaink szennyezettsége is növekszik. A szennyezettség kimutatására szolgáló vízmintavételezés módszere azonban jelenleg már nem elég pontos, aligha elégíti ki a tudomány és a gyakorlat igényeit. Nemcsak a kis vízhozamú, de a jelentős vízmennyiséget szállító vízfolyások esetében is a sodorvonal legfelső 0,2-0,3 cm-es vízrétegéből szoktak vízmintát venni. Több hazai kutató (.Ábrahám M. és Várday M. [1], [2]; Puskás M. [3], [4]) Dunán végzett keresztmetszethálós vizsgálatainak eredményei alapján bebizonyosodott, hogy a szélesebb medrű vízfolyások a vízkémiai és egyéb jellemzők tekintetében különböző mértékű inhomogenitást mutatnak. Tehát egyetlen minta koncentráció értékei nem jellemzik hűen a teljes vízfolyást. Munkánk során meg kívántuk állapítani néhány jellemző vízkémiai komponens keresztszelvényben inhomogenitásának mértékét, továbbá reprezentatív mintavételi pontokat kívántunk kijelölni. Mivel nemzetközi szinten egyre széleskörűbben használják a vízfolyás egyes komponenseinek anyagáramát a szennyezőanyagok mennyisége növekedésének jellemzésére, ezért feladatunknak tartottuk, hogy megpróbáljuk meghatározni az anyagáram értékek megállapításának optimális módszerét. Jelen tanulmány egyébként rövid összefoglalása ama kutatási munka legfontosabb eredményeinek, amely a tárgyban az Országos Vízügyi Hivatal Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Főosztálya megbízásából a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály laboratóriumában folyt [5j. Tárgy és módszer Az egyidejű keresztmetszethálós vízmintavétel és vízsebességmérés szelvénye a szolnoki közúti híd szelvényétől (334,7 fkm) lefelé 140 m-rel helyezkedett el, ahol 1979. június 6. és 1980. június 28. között — tehát egyéves időtartam alatt 19 alkalommal vettünk mintát a Tisza legkülönbözőbb vízmérce értékei mellett. Minthogy a mérés szelvénye a Zagyva torkolata alatt volt 230 m-nyire és a Zagyva vízminősége a tiszaitól eltért, a Zagyván is végeztünk vízminőségméréseket. A Tisza mérési szelvényében 9 függélyből vettünk vízmintákat. A függélyek kiosztása általában egyenletes volt. A legfelső mintavételi pont a vízfelszín alatt 0,2 m-nél volt (mivel a felszíni vizek törzshálózati mintázásakor is a vízfolyás felső Ohméból mintázunk), majd kisvíz esetén méterenként, 100cm-es szolnoki vízállásoknál nagyobb vízállásoknál pedig kétméterenként vettük a vízmintákat. A mintákat az 1. ábrán vázolt készülékkel vettük. Előnye, hogy egyúttal a vízsebességméi;és is meg* Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok. Kézi szivattyú 1. ábra. A mélységi mintavevő és a vízsebességmérő vázlatos rajza Fig. I. Schematica! drawing of the depth sampler and current meter oldható. A vízmélységtől függően alkalmanként 29—53 db mélységi pontmintát vettünk. A visszhangos mélységmérővel történt szel vény fel vétellel, a vízsebességmérésekkel együtt végrehajtott teljes szelvényű mintavétel időigénye 2,5—3 óra volt. A vízmintákból a következő jellegadatokat határoztuk meg: — összes lebegő anyag koncentráció; — elektromos vezetőképesség; kémiai oxigénigény (ultraszürt vízből savas permanganáttal mértKOI SJ )); — NH 4+-ion; — NO~-ion; — és oldott o—P0 4 3 _-ion koncentráció. Az egyes komponensek koncentráció értékeit a KGST egységes vizsgálati módszerek [6] szerint határoztuk meg. Eredmények és értékelésük Vízminőségi jellemzők keresztszelvénybeni alakulása Más, eddigi vizsgálatok nyomán azt vártuk, hogy a vízminőségi jellemzők szelvénybeni eloszlása nem lesz egyenletes A Zagyva beömlése miatt fokozottabban kiegyenlítetlen állapotokra számítottunk. A tekintett jellemzők keresztszelvénybeni alakulását szemléltetik a 2. a.—f. ábrák. Látható ezeken, hogy a jobb parton beömlő Zagyva a vezetőképesség, a nitrát-ion és az oldott ortofoszfátok esetében jelentősen megnövelte a Tisza