Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Waijandt János: Keresztmetszethálós vizsgálatok a Tiszán Szolnoknál
164 Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. Waijandt J..\ Keresztmetszethálós vizsgálatok 1979 07.18 ÖSS7ESIEBE3Ó ANYAG [mg/dm 3] 0 10 70 a s30 «0 50 SO 70 10 PO ,„100 HO KOM, Cv Relativ szórás [%] 60 1 2 1 2 40 20 1 2 12 12 H L 1 2 £ Összes K0l S p Vezető- NH ; NOÖ o-POf' lebegő képesség onuag ® © © J ELM AGYAR AZAT1 lagyva által befolyásolt teljes keresztszelvény 2 Zagyva által nem befolyásolt szelvények ill. szelvénydorobok 0 Átlagos érték T — maximális érték 1 minimális érték • A meghatározás relatív szórása 2. a—/. ábra. Az összes lebegő-anyag, a KOI--, a vezetőképesség, az NH t +-, a NO a + és az oldott o-PO i 3~-ionok izokoncentráció vonalai a Tisza szolnoki szelvényében (334,6 fkm) Figs. 2. a—-/. Iso-concentration lines of total suspended solids, COD--, conductivity, NH, + -, N0 3~- and dissolved o-PO t 3-ion in the Szolnok cross section on the Tisza River (R. St. 334.6 km) jobb partjához közeli függélyekben az illető komponens koncentrációját. Emellett a Zagyva által nem befolyásolt szelvénydarabokban sem tapasztalhattunk egyenletes koncentráció eloszlást. A 3. ábrán bemutattuk, hogy milyen mértékben volt kiegyenlítetlen a mérési szelvényben a vízminőség különböző jellemző mennyiségeinek eloszlása. A kiegyenlítetlenség mértékszámául a mérési szelvényben kapott koncentráció értékek négyzetes eltérését (standard deviáció), szórását választottuk, amit az ismert módon határoztunk meg [7J. Az ábrán megadtuk összehasonlítás cél3. ábra. A vizsgált komponensek koncentráció értékeinek keresztszelvényben tapasztalt relatív szórása. (Tisza, Szolnok, 334,6 fkm) Fig. 3. Relative standard deviation of the concentrations of the components studied over the crosssection (Tisza, Szolnok, R. St. 3 34.6 km ) jából az egyes vizsgált komponensek esetében a mintavétel és analízis együttes szórás értékeit is. A 19 mérés relatív szórás értékeinek (szórás érték/ /az átlagos érték, százalékban) átlagát a fenti értékekhez viszonyítva elmondhatjuk, hogy vala mennyi komponens inhomogén eloszlású a vizsgált szelvényben. Mivel a tiszai törzshálózati mintavételi helyek legnagyobb része mellékvízfolyáb által nem befolyásolt szelvényekben található, megvizsgáltuk, hogyan alakulnak a relatív szórás értékek akkor, ha a Tiszán csak a Zagyva által nem befolyásolt szelvényeket, illetve szelvénydarabokat tekintjük. E szelvényrész határa a függély átlagkoncentrációk és a Zagyvában mérhető koncentráció ismeretében igen élesen megvonható. Azon esetekben amikor a Zagyva hatással volt a Tiszára, ez a határ — komponensenként is változóan — általában a balparttól számított 7—9. függély. A vezetőképesség, a nitrát-ion és az o-foszfát-ion esetében a Zagyva hatásaként jelentősen mégnövekedtek a teljes keresztszelvényre vonatkozó relatív szórás értékek. A mellékvízfolyás által nem befolyásolt Tisza Szolnoknál a vezetőképesség — általa az összes oldott só — és a nitrát-ion koncentráció tekintetében a gyakorlat számára homogénnek tekinthető. Valószínűnek látszik, hogy a Tisza vizsgált középső szakaszához képest a felső szakasz kisebb, az alsó szakasz nagyobb mértékű inhomogenitást mutat. A sodorvonali minta jellemzősége A keresztszelvény középső, 5. függélyének felszínközeli (vízmélység:*),2 m ) mintája gyakor-
