Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

156 Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. Dr. Pálfai 1.: Kísérletek belvizek előrejelzésére szórásra kell számítani, mert az előrejelzett eseménnyel kapcsolatos adatok már más halmazból származnak, de ezért is, mert az olvadás ütemére és az olvasztó eső mennyiségére csak becsült adataink lehetnek. Mindent egybevetve a bemutatott előrejelző módszer megbízhatónak és használhatónak minősíthető. Az előrejelzett elöntés és lefolyás várható területi eloszlásáról hozzávetőleges képet kaphatunk a befolyásoló legfontosabb tényezők (csapadék, hóvastagság, talajvízállás) értékeinek területi eloszlásából. Á talajvízállás esetében célszerűbb a szóban lévő időszak vízállásainak a sokévi átlagtól való eltéréseit, ezek területi eloszlását meghatározni. Versuche zur Vorhersage der Polderwässer im Unteren Theißgebiet Dr. Pálfai, I. Gezeigt wird ein Verfahren zur Vorhersage der maximalen Polderwasserüberschwemmung in Winter und Frühjahr. Die verwendeten Daten über Hydrometeorologia und Polderwasserüberschwemmung sind auf die 8200 km

2 ausmachende Polderwasser-Einzugsgebiete im Bereich der Wasserwirtschaftsdirektion Unteres Theißgebiet bezogen, und zwar für die Periode 1956—1982. In dieser Zeitspanne kam es zu 22 Polderwasserüberschwemmungen in Winter und Frühling. Das erarbeitete Verfahren ist eigentlich ein numerisches Regressionsmodell, dessen zwei hauptsächliche unabhängige Veränderliche der „Wasserbelastungsparameter" (VT) und der „WasseraufnahmekapazitätsParameter" ( V B) sind. Die Wasserbelastungskennziffer wird aus einigen kennzeichnenden Parametern der Niederschlags- und besonders der Schnee — Verhältnisse (Abb. 1) mit Gl. (1) berechnet. Bei der Berechnung der Wasseraufnahmekapazitäts-Kennziffer wurde — neben einigen anderen Faktoren, die Tiefenlage des Grundwassers ab Geläde und die Niederschlagssumme der vorbereitenden 60 Tage berücksichtigt, mit Hilfe von Gl. (2). In Kenntnis von VT und VB kann die Flächenausdehnung der maximalen Winter-Frühlings-Überschwemmung (

/''max) über Gl. (3) ermittelt werden. Die berechneten und die gemessenen Werte stimmen ziemlich gut überein (Abb. 2). (Folytatás 141. oldalról) A konferencia előadásai és vitái megmutatták, hogy a hévizek energiájának mind kedvezőbb hatásfokú, komplex hasznosítási célja mellett a hévízekkel való gazdálkodás kérdése is nagy jelentőségű. Számítani kell ugyanis arra, hogy a hévízkincs nem pótlódik vissza" A visszasajtolás, vagy visszaforgatás eljárásai viszont még kidolgozatlanok és csak egyedi példák ismeretesek annak alátámasztására, hogy a feladat műszakileg megoldható. Ámbár a hévíz felhasználásának ma elsősorban beruházásigényessége és a beruházási hitelek erős korlátozottsága kétségtelen határokat szab, nem valószínű, hogy könnyebb gazdasági helyzetben is célszerű volna a hévízbónyászás technológiájának kizárólagos követése és terjesztése. A MTESZ Csongrád megyei egyesületközi hévízes munkabizottságának véleménye szerint a mostani néhány évben volna szükség kidolgozni a víztakarékos és egyben környezetvédő vízvissza/orjrcríásos — és nem okvetlenül: vízvisszasajtolásos — technológiákat, azért, hogy a kedvezőbb gazdasági helyzet időszakában ezeknek bevezetését sajtolásos — technológiákat, azért, hogy a kedvezőbb gazdasági helyzet időszakában ezeknek bevezetését segítsék elő. A konferencia előadásai közül ez utóbbi szempontot még csak néhány érzékelte, szükséges ezért a szakmai és a szakmán kívüli közvélemény helyes formálása is. A Nemzetközi Tudományos Konferencia egyébként része volt a Csongrádi megyei Műszaki Hónapnak. Dr. Vágás István Települési és egyéb szerves hulladékok ártalmatlanítása, különös tekintettel a mezőgazdasági hasznosításra (Budapest, 1983. május 31—június 3.) A Magyar Hidrológiai Társaság, az Építőipari Tudományos Egyesület, az ISWA Magyar Tagozata, több további MTESZ tagegyesület közreműködésével, külföldi résztvevők megjelenésével konferenciát rendezett a hulladékok ártalmatlanításáról és mezőgazdasági hasznosításáról. A megnyitó plenáris ülés elnöke dr. Stefanovits Pál, az MTA rendes tagja volt. A plenáris ülés előadói: dr. Madas András és Stadinger István volt. Korreferálók: Kovács István, Jean Defeehe (Franciaország, az ISWA részéről), és dr. Antoni Ferenc, az MTA levelező tagja voltak. Két szekció alábbi témaköreiben voltak előadások: 1.1. témakör: Települési szennyvizek ártalmatlanítása és mezőgazdasági hasznosítása. Elnök: Áll Lajos. Előadó: dr. Tóth László (Kecskemét). 2.1. témakör: Települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása és mezőgazdasági hasznosítása. Elnök: dr. Kelemen Borbála. Előadó: Széles József. 1.2. témakör: Ipari (élelmiszeripari) szennyvizek ártalmatlanítása és mezőgazdasági hasznosítása. Elnök: dr. V. Nagy Imre. Előadó: Király Zoltán. 2.2. témakör: Ipari (élelmiszeripari) szilárd hulladékok ártalmatlanítása ós mezőgazdasági hasznosítása. Elnök: Franczia József. Előadó: Jobbágy József. 1.3. témakör: Az állattartásban keletkező hígtrágyák ártalmatlanítása és mezőgazdasági hasznosítása. Elnök: Kariinger János. Előadó: Velez Dezső. 2.3. témakör: Mezőgazdasági eredetű szilárd hulladékok ártalmatlanítása és mezőgazdasági hasznosítása. Elnök: Takáts Attila. Előadó: Horváth Z. Kálmánné. 1.41. témakör: Települési szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszapok ártalmatlanítása és mezőgazdasági hasznosítása. Elnök: dr. Petrasovits Imre. Előadó: Muesy György. 1.42. témakör: A nem csatornázott területekről származó települési folyékony hulladékok ártalmatlanítása és mezőgazdasági hasznosítása. Elnök: Szives Lajos. Előadó: dr. Bertha László. A záró plenáris ülés elnöke dr. Stefanovits Pál volt. Összefoglaló értékelést tartott és a konferencia ajánlásait előterjesztette: dr. Hajdú György, az ISWA Magyar Tagozatának vezetője. V. I. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésének a szolgálatában (Ankét Gödöllőn, 1983. június 8-án.) A Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya 1983. június 8-án Gödöllőn ankétot rendezett az agrártudományi Egyetem mezőgazdasági vízgazdálkodás-fejlesztő tevékenységéről. Az ankét előadója dr. Petrasovits Imre, a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék vezetője volt. Az ankéton a következő felkért hozzászólók fejtették ki véleményüket: dr. Oroszlány István, dr. Szalai György, dr. Gábriel András, df. Varga György, dr. Tomkó Béla, dr. Sassy László, dr. Krisztián József. Az előadást és a hozzászólásokat követően a résztvevők megtekintették az egvetem érintett tanszékeit. V. I.