Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Csath Béla: A debreceni hévíz fél évszázad előtti feltárása

124 Hidrológiai Közlöny l'J84. 2. sz. Csaih B.: A debreceni hévíz feltárása sikeres eredmény után egy második fúrás lemélyítését határozta el a Pénzügyminisztérium és a debreceni fúrás részére egy új fúróberendezést rendelt. II. A íúrás lemélyítése Ezen előzmények után dr. Pávai Vajna Ferenc 1929. július 31-én kitűzte a fúrási pontot a már említett Sámsoni úton, a vámháztól 100 m-nyire a nyíracsádi út torkolatánál egy özvegyasszony szántóföldjén. A főgeológus véleménye szerint karácsonyra már várható, hogy olyan mélységig érnek le, ahol melegvízforrást, de lehet, más kiszámíthatatlan értékű kincseket is találhatnak. A fenti munkálatok lebonyolítására a Debrecenben székelő M. Kir. Nagyalföldi Bányászati Kutató Kirendeltség kapott megbízást. A munkálatokat Faller Gusztáv bányatanácsos, a kirendeltség vezetője irányította. 1929. augusztus 2-án megkezdődött a FauckExpress típusú ütve működő fúróberendezés felszerelése, ahogy erről a Debrecen című újság is tájékoztatja olvasóit: ,,Az egész hatalmas munkát Faller Gusztáv főmérnök irányítja és vezeti, ami már magában is garancia arra, hogy ha a természetadta lehetőségek megvannak, Debrecenben is okvetlen megtalálják a várva várt meleg vizet". A berendezés felszerelésének első fázisa a 3—4 m átmérőjű, 5 m mély kútakna elkészítése volt, melyben helyezik majd el a különböző átmérőjű béléscsövek felszíni biztosítását. A város vezetőségének látogatásakor állt már a fúrótorony, mely ,,a fúrótelep közepéből barnán, szinte félelmetesen szökődik az égre, helyén vannak már a kaaánok is (2. ábra). Helyszínen vannak már a különböző nagyságú vésők, béléscsövek és egyéb fúrási eszközök is" így látta mindezt a vezetőséget elkísérő újságíró. A fúrási munkálatokat szeptember 30-án kezdték meg, folyamatos 2x12 órai műszakban, 13—13 fős létszámmal. December 1-én, éjjel-nappal tartó folyamatos munkával már 327 m-es mélységet értek el, miközben a 558 mm, illetve 508 mm átmérőjű béléscsőrakatot 46,25, ill. 187,23 m-es saruállással építették be. A hó vége fele beépítésre került a 426/458 mm átmérőjű béléscsőrakat is 387,7 m-ben lévő agyagba. ,,Fall'er főmérnök irodai asztalán pontos és szemléltető rajzok vannak a mélyfúrás eredményéről, ezekből leolvasható a napi előhaladás, átlagosan 6 m-rel kerül naponta mélyebbre a véső" tudósítja olvasóit a Debreceni Hírlap cikkírója. December 29-én kékes-szürke márgás agyagba került beépítésre a 406/400 mm-es átmérőjű béléscsőrakat 569,4 m-es saruállással. 1930 januárjában 574 m-ben 43 °C-ot mértek, majd továbbfúrás alkalmával 640 m-ben gáznyomokat észleltek az öblítővízen. A kis gömböket meggyújtva, azok lánggal égtek. E mélységből kikerült fúradékminta megegyezett a hajdúszoboszlói fúrásnál harántolt 670 m-es rétegsorral. 2. ábra. A fúrótorony A Debreceni Újság tudósítója így ír a január 19-i számban: ,,A fúrási munkálatokat irányító szakemberek egyébként bizalommal és reménykedéssel vannak eltelve a várható fejlemények tekintetében, s így remélik, hogy három hónap leforgása alatt, április végére feltétlenül mutatkozni fog a feltörő meleg víz és ezzel kapcsolatban megfelelő mennyiségű gáz, esetleg olaj is", mivel ,,a szimptómák eddig azonosak a szoboszlói fúrásnál talált hasonló jelenségekkel (gáz, hasonló vegyelemzések), s a körülmény tényleg feljogosít a reménykedésre" biztatja olvasóit a cikkíró. A 658—663,5 m-es rétegsor átfúrása alkalmával a víz felszínén barna, olajos réteget észleltek, s a víz felszíne pezsgett. A gázból vett minta analízise 94,6%-os nitrogént eredményezett. Az öblítővíz hőfoka 29, majd 31,5°C-ra emelkedett. A 700 és 721 m-ben észlelt öblítővíz veszteség után rétegvizsgálatot végeztek kanalazással, azonban kevés beáramlást észleltek, s a nyugalmi nívó, mélyen a felszín alatt maradt. Ezek után a 363/360 mm átmérőjű béléscsőrakat saruját 763,62 m-ben, szürke márgás agyagba állították le sikeres vízzárással február 16-án, majd a már beépített béléscsőrakatok felső szakaszait kivágták és kiépítették, ahogy a 3. ábrán láthatjuk. Közben leirat érkezett a pénzügyminisztertől, mely azt tartalmazta, hogy amennyiben az 1500 m mélységre tervezett fúrás alkalmával olajra, gázra vagy értékes forrásvízre akadnának, a kormány fenntartja a tulajdonjogot. A kincstár fedezi ugyanis a fúrási költségeknek azt a részét, mely