Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Hidrobiológus Napok huszonötödször

Dr. Hortobágyi T.: Hidrobiológus Napok Hidrológiai Közlöv)y 1984. 2. sz. 119 VII. 1964. Gödöllő VIII. 1966. Tata IX. 1967 .Tihany X. 1968. Tihany XI. 1969. Tihany-Szeged-Szarvas XII. 1970. TihanyHévíz XIX. 1977. Tihany XX. 1978. Tihany XXI. 1979. Tihany XXII. 1980. Tihany XXIII. 1981. Tihany XXIV. 1982. Tihany XXV. 1983. Tihany A Hidrobiológus Napokon hazánk hidrobotanikusai, algológusai, hidrozoologusai, botanikusai, zoológusai, bakteriológusai, halkutatói, vízkémikusai, agrárszakemberek, orvosok, állatorvosok, a vizek tisztításával foglalkozók, biomatematikusok találkoztak egymással, a kutaté)k a gyakorlat szakembereivel. Vitáik során több értékes kezdeményezés született. így 1967. október 7-én, 10 évre az első határozat után az alábbiakat terjesztették a Magyar Hidrológiai Társaság Elnökségéhez : 1. A Hidrobiológus Napok résztvevői kimondják, a további és évente rendezendő Hidrobiológus Napokat is mindenkor Tihanyban, a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának és a MTA Biológiai Kutatóintézete közös szervezésében kívánják megtartani. 2. A vizek élővilágának védelme elsőrendű népgazdasági érdek. Az idevágó föladatok megfelelő szintű megoldása az eddiginél fokozottabb, szervezettebb alap- és alkalmazott kutatómunkát igényel. Ehhez megfelelő keretet — akárcsak bármely szomszéd országban — kizárólag egy szervezendő, önálló Hidrobiológiái Kutatóintézet tud biztosítani. (Tovább terjesztendő: MTA. Elnöksége). 3. Elsősorban a vízügyi gyakorlat terén dolgozó, nagyobbrészt kezdő biológusok hidrobiológiái kiképzése, illetve továbbképzése nélkülözhetetlen. A föladat ellátására a MTA. Tihanyi Biológiai Kutatóintézetét tartjuk alkalmasnak. (Tovább terjesztendő: MTA. Elnöksége, Országos Vízügyi Főigazgatóság). 4. Kívánatos, hogy a főiskolai, egyetemi képzés során a megfelelő alapképzésben részesültek számára minél több hidrobiolé>giai tárgyú szakdolgozati (—diplomamunka), szakköri témát adjanak ki. Tovább terjesztendő: Művelődési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium Szakoktatási Felügyelete). 5. Föltétlenül szükséges, hogy a Tudományos Minősítő Bizottság sokévi szünet után ismét hirdessen ,,Hidrobiolé)gia" témakörre bel- és külföldi aspiranturát. (Tovább terjesztendő: Tudományos Minősítő Bizottság). 6. A hazai hidrobiolé)giai kutatások hatásosságát jelentősen károsítja, hogy a szakterületnek még ma sincsen önálló tudományos folyóirata. Ennek szükségességét pedig a hazai hidrobiológusok igen jelentős bekapcsolódása a Nemzetközi Biológiai Programba különösen indokolja. A Hidrobiológus Napok résztvevői ezért ismételten sürgetik az Acta Hydrobiologica megindítását.(Tovább terjesztendő: MTA. Elnöksége.) Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy dr. Hortobágyi Tibor, a MTA. Hidrobiológiái Bizottságának akkori elnöke már régebben írásbeli fölterjesztést tett a MTA Biológiai Osztályához, amelyet dr. Dudich Endre és dr. Maucha Rezső akadémikusok is támogattak. 7. A Hidrobiológus Napokon elhangzott előadások is egyértelműen tükrözik a Balaton további, fokozott mértékű eutrofizálódását. Ezért hatékony intézkedésekkel biztosítani kell a Balaton vizének eddiginél is fokozottabb védelmét. (Tovább terjesztendő: Országos Vízügyi Főigazgatóság.) A fölterjesztést a tagság nevében Dr. Bérezik Árpád, dr. Hortobágyi Tibor és dr. Ponyi Jenő írták alá. A Hidrobiológus Napokon határoztuk el, hogy továbbképzési szinten egy-egy hetes tanfolyamokat szervezünk. Dr. Kiss István vezetésével 1969 januárjában dr. Szemes Gábor és dr. Uherkovich Gábor közreműködésével fiatal algakutatók számára tartottunk Hidrobiológus Továbbképző Tanfolyamot előadásokkal, bemutatókkal, konzultációkkal. 1969 őszén zoológusok számára rendeztünk faj ismertető kurzust dr. Ponyi Jenő szervezésével. Előadók: dr. Andrássy István, Csutorné dr. Bereczky Magda, dr. Kertész György, dr. Megyeri János, dr. Ponyi Jenő, dr. Richnovszky Andor, dr. Ferenczi Magda. Az előadásokat szintén bőséges bemutatók, megbeszélések kísérték. 1976-ban az elsődleges termelés kérdéseit tárgyaltuk. Előadók: dr. Éntz Béla, dn Felföldy Lajos, dr. Hajdú Lajos, dr. Herodek Sándor, dr. Kárpáti István, dr. Oláh János, dr. Tamás Ferencné, dr. Vörös Lajos. Az előadások anyagát a Magyar Hidrológiai Társaság könyvalakban is megjelentette. Az elsődleges termelésről 1977-ben dr. Láng István akadémikus kerekasztal megbeszélést tartott. Ugyancsak a hidrobiológus összejövetelek gyümölcsei azok a széltében használatos, dr. Felföldy Lajos szerkesztésében folyamatosan megjelenő határozé)könyvek, amelyek nem csupán a vízügyi gyakorlatban, hanem a kutaté>munkában, felsőoktatási előadásokban is nagy segítséget jelentenek. Örvendetes, hogy a határozókönyvek szerzői túlnyomóan a fiatalabb korosztályokhoz tartoznak. Az eddig megjelent kötetek száma 11; ezeken kívül a biológiai vízminősítésről írt munka is ebben a sorozatban jelent meg dr. Felföldy Lajostól két kiadásban, utóbbi átdolgozott, bővített. Dr. Ponyi Jenő vízbiológiai gyakorlatokat tartalmazó könyve is kapcsolódott szimpozionjaink elképzeléseihez. A Hidrobiolé)gus Napok ismertetése során nem tekinthetünk el a Limnológiai Szakosztály évközi előadóüléseitől. Egyrészt mert a Hidrobiológus Napokra bejelentett előadások egy része az örvendetes zsúfoltság miatt az évközi előadóüléseken hangzottak el, másrészt az előadóülések kiváló lehetőséget biztosítottak a közvetlenebi) eszmecserére, elősegítették a fiatal kutatók fejlődését, fölkészítették őket nagyrendezvényünkön való részvételre. Előadóiiléseinken is törekedtünk az interdiszciplinaritásra. Több alkalommal társszakosztályainkkal, vagy más szakosztályokkal, intézményekkel, rendeztük azokat (Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály, Balneotechnikai Szakosztály, Szennyvíz Szakosztály, a Magyar Agrártudományi Egye-