Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A toxikus anyagok eltemetésének hidrogeológiai és hidrodinamikai vonatkozásai
104 Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. Dr. Erdélyi M.: A toxikus anyagok eltemetése 5 EU 7H 2m 6EI3 0 100 200 300 400 10 M 1 I I 1 1 2. ábra. Alföldi homokterületek áramlási rendszerének magyarázó szelvénye [4] /. kora tavaszi talajvízszint, 2. kora öszi talajvízszint, 3. kézifúrás 4. futóhomok, S. finomszemcsés folyóvízi homok. (!. közepes szemcséjű folyóvízi homok, 7. lösz, S. löszös homok, ». vízzáró szikes Abb. 2. Erläuterungsprofil zum strömenden System in den Sandgebieten der Alföld [4] 1. Grundwasserstand im Vorfrühling. 2. Orundwsserstand im Frühherbst, 3. Handschürfung (Bohrung), 4. Flugsand, ä. feinkörniger iisand. Ä. mittelkörniger Flusand, 7. Löss, 8. Löss-Sand, 9. wasserdichter Sodaboden (szik) Fig. 2. Sehematical cross-section of the local flow region under the sand, dune areas in the Great. Hungarian Plains [4] 1. Karly spring groundwater table, 2. Early autumn groundwater table, 3. Auger hole. 4. Dune sand, 5. Fine-grained fluvial sand, C. Medium-grained fluvial sand, 7. Loess, S. T.oessy sand, 9. Impermeable alkaline soil adszorpciós vagy más megkötésének és a radioaktív bomlás idejének ismeretében megállapítható, hogy a radioaktív hulladék biztonsággal elhelyezhető-e a földkéregben, a víz használható lesz-e akkor, amikor eléri a megcsapolás területét, ha egyáltalán eljut oda. Összefoglalva megállapítható, hogyha súlyosan és tartósan mérgezi) anyagok elhelyezéséről van szó, a kőzet alkalmasságát elsősorban az áramlási rendszerben lévő helyzete határozza meg és csak másodsorban kőzetfizikai és hidraulikai tulajdonságai. Magyarországi kőzetek alkalmassága Röviden áttekintendők a potenciálisan alkalmas kőzettestek kőzetfizikai, szerkezeti-geológiai és hidrodinamikai vonatkozásai. Itt teljességre nem törekszem, csakis a leginkább alkalmasnak látszó képződményeket tárgyalom röviden. Kedvezőtlen az, hogy nincs alkalmas evaporitunk és plutoni kőzettestünk, ezért főleg olyan üledékes kőzeteinket kell vizsgálnunk, melyek kedvezőknek látszanak. 1. A mecseki liász fed&márga csoport. Ennek több hátránya van. Egyik a földtani kora. A fedőmárga lerakódása után sok hegységszerkezeti mozgás érte a Mecseket, köztük változó v.ergeneiájú rátolódások is [7]. A talajfizikailag kedvező tulajdonságú kőzettest összetöredezett és mint vastag összlet, tisztán anyagát tekintve is, jórészt elvesztette toxikus anyagok elhelyezésére való alkalmasságát. Másik hátránya, hogy a regionális rendszer utánpótlódó, leszállé) vízmozgású területén van. 2. A legkedvezőbb képződménynek a középsőoligocén ,,kiscelli agyag" látszik, igen nagy elterjedése, vastagsága és kőzetfizikai tulajdonságai miatt. Hátránya, hogy „használható" mélységig csakis a leszálló vízmozgás területén fordul elő. Kedvező, hogy domvidéki előfordulásain hidrodinamikai helyzete sok helyütt nem látszik keil vezőtlennek. Kár, hogy nincs összefüggő hidrodinamikai térképünk e kőzet elterjedési területéről, hidrodinamikai alkalmasságának jobb megismerése érdekében. Kedvezőtlen még a kiscelli agyagra nézve az is, hogy a völgyekben valé) előfordulása hidrodinamikailag kedvezőnek látszik, vagyis gyengén leszállé) vagy felszálló vízmozgású terület. A hátrány ez esetben gyakran az ún. morfolé>giai inverziós térbeli helyzet, vagyis ahol előfordulásai völgyben, szerkezeti árokban vannak, kedvezőbb hidrodinamikai helyzetben, ott a fekiiben a jól vezető karsztos kőzet szerkezetileg magasabb helyzetű (felboltozódás, vagy rög-rögsorozat). Éppen ennek következménye a morfológiai inverzió. Legjobb példa erre a solymári völgy (9), melynek karsztos fekiijében a karsztvíz Budapest Efíy-i része felé mozog (amíg az áramlás irányát emberi beavatkozás nem változtatja^ meg). 3. Egyéb hegyvidéki mezozoos és harmadkori kőzetek. A kisebb területű, alkalmasnak látszó hegyvidéki felső-mezozoos és harmadidőszaki összleteinknek összefoglalóan kettős hátránya van. Az egyik az, hogy eltekintve az erős szerkezetigeológiai befolyásoltságuktól, mind a regionális áramlási rendszer leszálló területén vannak. Másik lényeges hátrányuk az, hogy középhegységeink jó nagy részén feküjükben nagy területet foglalnak el az igen jó vízvezető karsztosodott kőzetek. Itt felhívom a figyelmet arra az újabban egyre erősödő törekvésre, hogy felhagyott mély bányaterekben kell elhelyezni a súlyosan és tartós mérgező anyagokat. A Dunántúli Középhegységben a bauxitbányák mind, a barnakőszénbányák pedig legnagyobb részben szoros hidraulikus kapcsolatban vannak a karsztosodott kőzetekkel. Ezek a kőzetek a jövő fontos vízbázisai lesznek, amikor területükön a bányászat megszűnik. Igen nagy hidrogeológiai előnyük az, hogy bennük a vízmozgás gyors, sokszor turbulens áramlás, tehát a bányászattal kiürített felszín alatti tér karsztvize gyorsan fog pé)tlódni. Vészes mulasztás, sőt bűn lenne tartósan megmérgezni ezeket a vízadókat. Túl gyakori nálunk a „csak egy nap a világ" szemlélet, amikor is mindig a gazdaságosságra hivatkoznak, de csak a mai, vagy csak a vélt gazdaságosságra. 4. Jámbor Áron hívta fel figyelmemet az alsópannon száki agyag márga tagozatára, mely a Dunántúli Középhegységet ENy-ról szegélyezi Sümeg vidékétől a Dunáig [5: III. térkép]. Toxikus anyagok elhelyzésére a kiscelli agyag mellett ez a leginkább alkalmasnak látszó nagyobb elterjedésű és vastag képződmény. a) Anyaga csaknem teljesen aleuritos agyagmárga, agyagmárgás aleurit. A rétegek határa elmosódó [5|.
