Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Hock Béla: Vízminőségi adatsorok periodikus jelenségei

Hock B.: Vízminőségi adatsorok 0,025 -.0,020 0,015 0,010 0,005 6 8 110 12 % 16 18 k 10BU3627 11 6 [hónap] 6. ábra. PO t 3 és összes oldott anyag periodogramja a At ároson Makónál Puc. 6. íleptiodoepaMMa öah P0 4 3~ u cyMMapnoeo pac­cmeopenHoao eeujecmea öah peKU Mupfiiu y e. Manó Abb. 6. Periodogramm für PO t 3~ und gesamte lösliche Substanz im Pegel Makó des Maros-Flusses frekvencia nem mutatható ki, azonban csú­csok mutatkoznak a féléves, egyéves és más­fél éves periódusok közelében. — A periodogramon feltüntetett számok azt fejezik ki, hogy az egyéves és féléves frek­venciák hány %-át reprezentálják a trend­mentes adatsor szórásnégyzetének. Megjegyezzük, hogy az ábrákon az alapfrekven­cia nagy I k értékei miatt annak négyzetgyökét ábrázoltuk. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a vizs­gált vízminőségi idősorok belső tulajdonságainak feltárása (vízminőségi korrelogramok és periodog­ramok bemutatása) igazolta, hogy a vízminőségi komponensek értékelésénél egyrészt nagy szerepe van a periodikus jelenségeknek, másrészt az jól számszerűsíthető. IRODALOM [1] BOZÓKY -SZESZICH, K.— WINTER, ./. (1974): Talaj vízjárások matematikai-statisztikai jellem­zése és előrejelzése, Hidrológiai Közlöny, 2. 74— 77. o. [2] CHATFIKLD, C. (1975): The Analysis of Time Series.: Theory and Practice, Chapman and Hall, London. 13] CSÁKI, F. (1970): Szabályozások dinamikája, Akadémiai Kiadó, Budapest. |4] CSOMA, J.—SZIOYÁRTÓ, Z. (1975): A mate­matikai statisztika alkalmazása a hidrológiában, VITUKI, Budapest. |5] DEMAYO, A.— GREEN, D. A. (1974): Water Quality Data: Power Spectrum and Harmonic Ana­lysis, Inland Waters Directorate, Water Quality Branch, Ottawa, Canada. [0] HARKÁNYI, K. (1980): Természetes vízfolyások simasági paramétereinek sztochasztikus vizsgálata, Hidrológiai Közlöny, 7. 318—32(5. o. | 7] HOCK, B. (1983): Vízminőség-változási tendenciák vizsgálata, Vízügyi Közlemények, I. 96—109. o. 18] IRITZ, L.—SZÖLLÖSI NAGY, A. (1975): A vízigény-kielégítés mértékének becslése hagyo­mányos módszerrel és sztochasztikus szimulációval, Hidrológiai Közlöny, 9. 385—394. o. [9] KONTÜR, I. (1974): Újabb vizsgálati módszerek gyakorlati alkalmazása vízállás idősorok elemzé­sénél, Hidrológiai Közlöny, 9. 390—395. o. [10] KONTUR, I.—SZÖLLÖSI NAGY, A. (1973): A kovarancia- és korrelációfüggvények elméle­tének és becslésének áttekintése, Hidrológiai Közlöny, 9—10. 465—472. o. | I I] KÖVES, P.—PÁRNICZKY, G. (1981): Általános statisztika 1—II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest. [12] MALINVAUD, E. (1974): Az ökonometria sta­tisztikai módszerei, Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó, Budapest. [13] MÜSKENS, P. J.—HENSGENS, W. G. (1977): Time Series Analysis on Ammonia Concentration and Load Values of the River Rhine, Water Re­search, 509—515. o. r 14] THOMANN, R. V. (1967): Time Series Analysis of Water Quality Data, J. ASCE SED, SA I. 1—23. o. I 15] T0KÁR-NÉ—RUDAS, J. (1973): Vizhozamsoro­zatok autokorrelációs függvényei, Hidrológiai Köz­löny, 6.282—288. o. IlepHOAHwecKHe «BjieHHH pjiAa AaiiHbix no xanecTBy BOAW XOKK, B. OyciiKa TCHACHUHH H3MEHEMI5I pflAa Aamibix no Ka­HCCTBY BOABI (XOKK, 1983) ofipamacT BHiiMaiiHe Ha npn­MeHt'Hiie anajmaa BPCMCHHHX PJIAOB B ASH HOH ofijiaeni. B OTHOUICHHH nepHOAHHCCKlIX H CJiy4aflHI>LX KOMnOHCH­TOB, ocraBiuiixcji nocvie OTAEJRENNSI TPEHAOBBIX KOMnoHen­TOB B03HH«aCT BOripOC, MTO CyiUeCTByCT J1H CB>!3b MOKAY OTACJIBHBIMH MJieHaivm pjiAa AAHHBIX no KANECTBY BOAM H MTO no i<ai<OMy npaBHJibnoMy paccTOjiHHK) pacnojioraiOT­cfl 3TH Mjieiiu Apyr OT APyra, c APyroii cTopoHbi, ecjni cy­mecTBycT nepnoAHMHOCTb, TO Kaiaie icoMnoneHeTbi, pac­nojioraioinHecfl cnnycoHAajibHon nepHOAH'iiiocTbio HI­patoT BbiABai aiomyiocii pojib. jlAH peuiCHiiji AaHHoii npoG­jieMarHKH iipeAAaiaeTCfl naMn onpeAeACHiie KoppcAor­paMMi>i (4) ii nepnoAorpaMMbi (7) KHMCCTB3 BOAM. HepBasi AacT B03M0>KH0CTb )\jt}\ ycTanoBACHHii iipucycTBii« ne­pnoAHMHocTH, BepHee A-TUI oupcAejicuHji MacujTafia 3BTO­I<oppeji5U(HH, a nocjieAH»>I AJI>I npaKTHHecKoro Bbifiopa iianCoAee Bawiibix nepHOAOB, BAHAIOIUHX na AaHiiuii npo­uecc. PaccMOTpennbie npiiMcpbi ocuoBbiBatoTCH na iisyMeumi CTBopa p. Mapoui y r. Mai<o (25,0 KM), npoBeACHHbix B ne­PNOAE 1970 -1979 rr. OKEHCACABIIO n OTIMCJITOI HA UieCTb KOMnOHCHTOB KaMCCTBa BOAbi (BIIK-, pacTBopen­Hbiii KHCAopoA, NH 4 + —N, NO3­—N, PO : r^~ H cyMMap­Hoe pacTBopenHoe BCIUCCTBO). BMCCTO pjiAa, cocToame­rocH na 520 HACHOB ()Opa30BaAH KBapraAHoc cpeAHee ana­HCHlie H3MCpHT6AbHblX peSyjlbTaTOB. UpCAMCT AaAbHeíí­III 11X IltCJICAOBailllii <|)OpMHpyCTC$I H3 OTKAOHeHHfi OT ABHHfymerooi cpeAHero (3); 3TH II BwpawaioT cyMMy ne­PHOAHMCCKHX 11 CAy'iaÜHblX KOMIIOHCHCTOB pjlAa AaHHbix. KoppejioipaMMy PJIAOB Aaimux, OCBOGIDKACHHUX OT BJ1HÍ1HI1J1 TpeHAa OnpeACAHAH C IIOMOlUblO IiaBHCHMOCTH (4). PesyAbTaibi pacMeroB noi<a3anbi na puc. 1 —J B OTHO­iiieHini HC'CJiCAyeMbix UICCTH KOMIIOHCHCTOB. Ha pHcytiKax riOKa3aAH TaK>Ke onpcAeAeHHyio c noMombio aaBiicii­M0CTii(5)n0A0cy KOHJJIHACHHIIH 5 %-Horo piiCKa. Ha OCHO­BaHHii pncynKOB MO>KHO ycTanoBHTb, MTO AJUI ruiTii 113 paccMOTpeHHbix uiecTH KOMIIOHCHCTOB onpeAeAjiwmyK) poAb iii paeT roAOBoii HAH nojiyniAOBOii nepiiOA- flaiiHoe onpcAeAeime fibuio /;0Ka:iaH0 c noMombio nepno^orpaM­MOB (0,7) (puc. 4 — 6), 3aieM onpeAejieno, MTO lOA'iBue

Next

/
Thumbnails
Contents