Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Hock Béla: Vízminőségi adatsorok periodikus jelenségei
Hock B.: Vízminőségi adatsorok 0,025 -.0,020 0,015 0,010 0,005 6 8 110 12 % 16 18 k 10BU3627 11 6 [hónap] 6. ábra. PO t 3 és összes oldott anyag periodogramja a At ároson Makónál Puc. 6. íleptiodoepaMMa öah P0 4 3~ u cyMMapnoeo paccmeopenHoao eeujecmea öah peKU Mupfiiu y e. Manó Abb. 6. Periodogramm für PO t 3~ und gesamte lösliche Substanz im Pegel Makó des Maros-Flusses frekvencia nem mutatható ki, azonban csúcsok mutatkoznak a féléves, egyéves és másfél éves periódusok közelében. — A periodogramon feltüntetett számok azt fejezik ki, hogy az egyéves és féléves frekvenciák hány %-át reprezentálják a trendmentes adatsor szórásnégyzetének. Megjegyezzük, hogy az ábrákon az alapfrekvencia nagy I k értékei miatt annak négyzetgyökét ábrázoltuk. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a vizsgált vízminőségi idősorok belső tulajdonságainak feltárása (vízminőségi korrelogramok és periodogramok bemutatása) igazolta, hogy a vízminőségi komponensek értékelésénél egyrészt nagy szerepe van a periodikus jelenségeknek, másrészt az jól számszerűsíthető. IRODALOM [1] BOZÓKY -SZESZICH, K.— WINTER, ./. (1974): Talaj vízjárások matematikai-statisztikai jellemzése és előrejelzése, Hidrológiai Közlöny, 2. 74— 77. o. [2] CHATFIKLD, C. (1975): The Analysis of Time Series.: Theory and Practice, Chapman and Hall, London. 13] CSÁKI, F. (1970): Szabályozások dinamikája, Akadémiai Kiadó, Budapest. |4] CSOMA, J.—SZIOYÁRTÓ, Z. (1975): A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában, VITUKI, Budapest. |5] DEMAYO, A.— GREEN, D. A. (1974): Water Quality Data: Power Spectrum and Harmonic Analysis, Inland Waters Directorate, Water Quality Branch, Ottawa, Canada. [0] HARKÁNYI, K. (1980): Természetes vízfolyások simasági paramétereinek sztochasztikus vizsgálata, Hidrológiai Közlöny, 7. 318—32(5. o. | 7] HOCK, B. (1983): Vízminőség-változási tendenciák vizsgálata, Vízügyi Közlemények, I. 96—109. o. 18] IRITZ, L.—SZÖLLÖSI NAGY, A. (1975): A vízigény-kielégítés mértékének becslése hagyományos módszerrel és sztochasztikus szimulációval, Hidrológiai Közlöny, 9. 385—394. o. [9] KONTÜR, I. (1974): Újabb vizsgálati módszerek gyakorlati alkalmazása vízállás idősorok elemzésénél, Hidrológiai Közlöny, 9. 390—395. o. [10] KONTUR, I.—SZÖLLÖSI NAGY, A. (1973): A kovarancia- és korrelációfüggvények elméletének és becslésének áttekintése, Hidrológiai Közlöny, 9—10. 465—472. o. | I I] KÖVES, P.—PÁRNICZKY, G. (1981): Általános statisztika 1—II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest. [12] MALINVAUD, E. (1974): Az ökonometria statisztikai módszerei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. [13] MÜSKENS, P. J.—HENSGENS, W. G. (1977): Time Series Analysis on Ammonia Concentration and Load Values of the River Rhine, Water Research, 509—515. o. r 14] THOMANN, R. V. (1967): Time Series Analysis of Water Quality Data, J. ASCE SED, SA I. 1—23. o. I 15] T0KÁR-NÉ—RUDAS, J. (1973): Vizhozamsorozatok autokorrelációs függvényei, Hidrológiai Közlöny, 6.282—288. o. IlepHOAHwecKHe «BjieHHH pjiAa AaiiHbix no xanecTBy BOAW XOKK, B. OyciiKa TCHACHUHH H3MEHEMI5I pflAa Aamibix no KaHCCTBY BOABI (XOKK, 1983) ofipamacT BHiiMaiiHe Ha npnMeHt'Hiie anajmaa BPCMCHHHX PJIAOB B ASH HOH ofijiaeni. B OTHOUICHHH nepHOAHHCCKlIX H CJiy4aflHI>LX KOMnOHCHTOB, ocraBiuiixcji nocvie OTAEJRENNSI TPEHAOBBIX KOMnoHenTOB B03HH«aCT BOripOC, MTO CyiUeCTByCT J1H CB>!3b MOKAY OTACJIBHBIMH MJieHaivm pjiAa AAHHBIX no KANECTBY BOAM H MTO no i<ai<OMy npaBHJibnoMy paccTOjiHHK) pacnojioraiOTcfl 3TH Mjieiiu Apyr OT APyra, c APyroii cTopoHbi, ecjni cymecTBycT nepnoAHMHOCTb, TO Kaiaie icoMnoneHeTbi, pacnojioraioinHecfl cnnycoHAajibHon nepHOAH'iiiocTbio HIpatoT BbiABai aiomyiocii pojib. jlAH peuiCHiiji AaHHoii npoGjieMarHKH iipeAAaiaeTCfl naMn onpeAeACHiie KoppcAorpaMMi>i (4) ii nepnoAorpaMMbi (7) KHMCCTB3 BOAM. HepBasi AacT B03M0>KH0CTb )\jt}\ ycTanoBACHHii iipucycTBii« nepnoAHMHocTH, BepHee A-TUI oupcAejicuHji MacujTafia 3BTOI<oppeji5U(HH, a nocjieAH»>I AJI>I npaKTHHecKoro Bbifiopa iianCoAee Bawiibix nepHOAOB, BAHAIOIUHX na AaHiiuii npouecc. PaccMOTpennbie npiiMcpbi ocuoBbiBatoTCH na iisyMeumi CTBopa p. Mapoui y r. Mai<o (25,0 KM), npoBeACHHbix B nePNOAE 1970 -1979 rr. OKEHCACABIIO n OTIMCJITOI HA UieCTb KOMnOHCHTOB KaMCCTBa BOAbi (BIIK-, pacTBopenHbiii KHCAopoA, NH 4 + —N, NO3—N, PO : r^~ H cyMMapHoe pacTBopenHoe BCIUCCTBO). BMCCTO pjiAa, cocToamerocH na 520 HACHOB ()Opa30BaAH KBapraAHoc cpeAHee anaHCHlie H3MCpHT6AbHblX peSyjlbTaTOB. UpCAMCT AaAbHeííIII 11X IltCJICAOBailllii <|)OpMHpyCTC$I H3 OTKAOHeHHfi OT ABHHfymerooi cpeAHero (3); 3TH II BwpawaioT cyMMy nePHOAHMCCKHX 11 CAy'iaÜHblX KOMIIOHCHCTOB pjlAa AaHHbix. KoppejioipaMMy PJIAOB Aaimux, OCBOGIDKACHHUX OT BJ1HÍ1HI1J1 TpeHAa OnpeACAHAH C IIOMOlUblO IiaBHCHMOCTH (4). PesyAbTaibi pacMeroB noi<a3anbi na puc. 1 —J B OTHOiiieHini HC'CJiCAyeMbix UICCTH KOMIIOHCHCTOB. Ha pHcytiKax riOKa3aAH TaK>Ke onpcAeAeHHyio c noMombio aaBiiciiM0CTii(5)n0A0cy KOHJJIHACHHIIH 5 %-Horo piiCKa. Ha OCHOBaHHii pncynKOB MO>KHO ycTanoBHTb, MTO AJUI ruiTii 113 paccMOTpeHHbix uiecTH KOMIIOHCHCTOB onpeAeAjiwmyK) poAb iii paeT roAOBoii HAH nojiyniAOBOii nepiiOA- flaiiHoe onpcAeAeime fibuio /;0Ka:iaH0 c noMombio nepno^orpaMMOB (0,7) (puc. 4 — 6), 3aieM onpeAejieno, MTO lOA'iBue