Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

102 Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. Hock B.: Vízminőségi adatsorok HJIH nojiyroáoBbie (JipcKBenumi IOKOÍÍ iiponcHT cocraBJ15JIOT H3 KBaapaTa pacceHBaHHií pa«a aatmbix, OCBOSOWAEHHORO ÓT BJIH>IHII5I TPEH.UA (8). Periodische Erscheinungen von Wassergüteganglinien Hock, ß. Die Auswertung von Ändernngstendenzen in Wassergüteganglinien (HOCK, 1983) lenkte unsere Aufmerksamkeit auf die einschlägige Anwendung der Ganglinienanalyse. Hinsichtlich der nach Abtrennung der Trendkomponente verbleibenden — periodische und zufällige Komponenten enthaltenden — ganglihien stellt sich die Frage, ob zwischen den einzelnen Gliedern der Wassergüteganglinien irgendwelche Beziehungen bestehen und in welchem regelmäßigen Abstand diese Glieder voneinander liegen, anderseits, wenn Periodizität bestünde, sinusoidalen Komponenten welcher Periodizität eine Vorrangsrolle zukommt. Zur Lösung des Problemkreises haben wir die Bestimmung von Wassergüte-Korrelogrammen (4) und Periodigrammen (7) empfohlen. Erstere ermöglichen die Bestimmung des Vorhandenseins einer Periodizität bzw. des Maßes der Autokorrelation, letztere die praktische' Auswahl der den Prozeß beeinflussenden wichtigsten Perioden. Die gezeigten Beispiele bauen auf die wöchentlichen Analysen im Pegelprofil Makó des Maros-Flusses (Stromkm 25,0) auf und sind auf sechs Wassergüteparameter (BS B gelöster Sauerstoff (0

2), NH

4

+

—N, N0

3~

—N, P0

4

3- und gesamte lösliche Substanz) bezogen. Anstelle der ursprünglich 520 gliedrigen Datenreihe bildeten wir den vierteljährlichen Durchschnitt der Meßergebnisse. Gegenstand der weiteren Untersuchungen sind die Abweichungeil (3) vom beweglichen Durchschnitt: hierin kommt die Summe der periodischen und zufälligen Komponenten der Ganglinie zum Ausdruck. Das Korrelogramm der von den Trendeinflüssen befreiten Ganglinien wurde über die Beziehung (4) ermittelt. Die Rechenergebnisse sind in Abb. 1—3. dargestellt, für 7=1, 2,..., 12 und die sechs untersuchten Güteparameter. Auch das üter Gleichung (5) bestimmte Konfidenzband 5% iger Wagnis ist eingetragen. Anhand der Abbildungen kann festgestellt werden, daß von den sechs geprüften Güteparameters in fünf Fällen der einjährigen bzw. der halbjährigen Periode eine bestimmende Rolle zukommt. Dies ist durch Period igramme erwiesen (0, 7), s. Abb. 1

—6. und ermittelt wieviel vll die einjährigen bzw. halbjährigen Frequenzen des Streuungsquadrats der trendfreien Ganglinie repräsentieren (8). > Iparfejlesztés és vízgazdálkodás kapcsolata (

Elf,adó ülésszak a Szolnok megyei Műszaki Hetek keretében, 1983. április 28.) A Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete 1983. április 28-i előadó íilésén az iparfejlesztés és vízgazdálkodás Tisza szolnoki szakaszánál meglevő kapcsolatait elemezte a követ kezű előadásokon: (iái Tivadar: Megnyitó. Kató Ernő: Az iparfejlesztés és a Tisza. Kovács Imre—Czepek Gyula: A szolnoki cukorgyár szennyvíztisztítása. Karcagi l'ál—Nemes Gyula: A tis/.avárkonyi magnezitgyár vízgazdálkodása. Felkért hozzászóló volt: Oyűrffy István (Szolnok). » tulajdonságaiból nem magyarázhatók, azokhoz nem hasonlíthatók. Vita alakult ki azon a felfogáson is, hogy a Tisza árvízszintjei irányzatosan növekvő-e, vagy csak a statisztikus ingadozásoknak alávetve esetlegesen növekednek. Ugyancsak eltérnek a vélemények az árhullámok okozóinak értékeléséről. Egyesek a hidrológia általános törvényeinek alkalmazásával azt vallották, hogy az alsó vízmércék jellegzetes adatai a felsőbb vízmércék adatainak ismeretében határozhatók meg. Szintén a tapasztalatok értékelése nyomán kialakult viszont az az álláspont is, hogy az árhullámok tetőzését. a Tisza középső és alsó szakaszán szinte kizárólag alulról-felfelé terjedő hatások, a mellékfolyók vagy a befogadó árhullámának jellegzetességei határozzák meg. A Tisza hidrológiájának múltja és jövője (Előadónap, Budapest, 1983. április 25.) A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály 1983. április 25-én Budapesten előadónapot rendezett Budapesten ,,A Tisza hidrológiájának múltja és jövője" címmel. Bevezető előadást tartott dr. Lászlóffy WoldeIIIár, összefoglalva az előadónap előadásainak lényeges mondanivalóját, valamint azokat a hidrológiai írásműveket, amelyek a legutóbbi időkben megjelentek a Tiszáról. A bevezető előadást követően az előadónap tárgykörében az alábbiak tartottak rövid előadást: dr. Somogyi Sándor, Juhász István, dr. Szesztay Károly, Vajk Ödön, dr. Vágás István, ftováky Béla, dr.Zsuffa István, Bartha Péter—dr. Szöllősy-Nagy András—Harkányi Kornél, dr. Kontur István és dr. Itátky István. Az előadók sorában élesen megkülönböztethető volt a Tisza hidrológiája szemléletmódjában fennálló különbség. Voltak, akik a tiszai hidrológiai eseményeket a hidrológiai tudomány általános törvényszerűségei részének ós megvalósulásának igyekeztek felfogni. Mások a Tisza hidrológiai viselkedésének egyéniségére mutattak rá és azt a véleményüket indokolták, hogy a Tisza történelmileg tapasztalt sajátosságai semmi más folyó Ivóvízbázisok védelme Előadó ülés Gyulán, 1983. május 5-én A Békés megyei Területi Szervezet a Műszaki Fejlesztési Hónap keretében 1983. május 5-én Gyulán előadó ülést rendezett az ivóvízbázisok védelméről. Az előadó ülés megvitatta az ivóvízbázisok védelmével foglalkozó Békés megyei munkabizottság intézkedési tervének teljesítéséről készített jelentést. Az előadó ülés részletes programja az alábbi volt : Obert Ferenc—Bakk Sándor: Beszámoló a Munkabizottság tevékenységéről. Lestyán János: A Békéscsaba környéki kisrétégfi vízmű rendszertervének ismertetése. A továbbiakban az előadó ülés résztvevői meghallgatták a Magyar Hidrológiai Társaság diplomaterv-pályázatán díjazott alábbi pályamunkák ismertetését. Forgony Tibor: Ivóvizek ammóniamentesítése természetes zeolitok alkalmazásával. Szerenesi László: Az alsózsolcai vízmű hidrogeológiai védőidomának meghatározása. Csanda László: A hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer HTVR ivóvíztisztító műve. Az elhangzottakat összefoglalta: Pálinkás Lajos."