Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: Talajvízdúsítás elemzése háromfázisú szivárgás kialakulása esetén
Aujeszky G.— dr. Karácsonyi S.: Talajvízdúsítás Hidrológiai Közlöny 1983. 2. sz. 71 8. ábra. A vízhozam ('/), a tartózkodási idő (t) és a szükséges medence szélessége ( B) változása a dúsító medence és a víznyerőhely közötti távolság (L), valamint a létesített leszívás (s) függvényében l Juc. 8. SaeuciiMocmb pacxoda (q), nepuoda naxojtcdemisi (t) u inpeóyeMoü uuipunbi őacceüiui no dny ( B) om paccmoHHUH (L) Mencúy óacceiinoM u eodocöopoM it om denpeccuu (s) Abb. 8. Änderung des Abflusses (q), der Verweilzeit (t) und der notwendigen Beckenbreite (Ii), im Funktion der Entfernung des Anreicherungsbeckens undder Wassergewinnungsstelle (L) als auch die hervorgerufene Absenkung (s) szélesség hatását mutatják, lí =--10 m-től, B=50 mig terjedően, de most már e=0,50 mjd, illetve e=0,25 m\d beszivárgási sebesség esetén. Az 5., 6. és 7. ábrákat összehasonlítva jól szemlélhető a beszivárgási sebesség dúsítási periódus alatt mutatkozó esetleges csökkenésének hatása a különböző B medence szélességek esetén. A dúsító medence és a víznyerőhely közötti távolság növelésé a tartózkodási időt megnöveli, de a kitermelhető vízhozamot csökkenti. A vízminőségi szempontból egy bizonyos adott minimális tartózkodási idő (pl. 30 na]») kielégítésének követelménye mellett kitermelhető vízhozam a leszívás és a távolság növelésével fokozatosan ellapuló görbe szerint emelkedik (8. ábra) és a bemutatott számpélda adatai mellett kb. L=200 m esetén éri el maximumát. A beszivárgási sebesség változatlansága esetén azonban a különbözőleszívások, vagyis a különböző galériabeli h vízoszlopmagasságok csak eltérő B medence szélességekhez tartozóan értelmezhetők, mely utóbbiak szükségelt méretváltozása szintén görbesereg formájában jelentkezik az ábrán. 6. Összefoglalás Az ivóvízellátás egyik igen jelentős potenciális tartaléka a talajvízdúsítás, amelynél a nyersvíz nagyrészt a természetes környezel víztisztító hatására válik ivóvízminőségűvé. A dúsítás sokféle módja közül figyelmet érdemel az az eljárás, melynek során a medencéből vagy árokból történt beszivárogtatást követően a dúsítandó víz vezető rétedben a szivárgás első szakaszában ún. ,,háromfázisú" szivárgás alakul ki. A levegőt is tartalmazó, vízzel nem telített közegben ugyanis az oxigénutánpótlás lehetősége biztosított a tisztulási folyamatokhoz és ez elősegítheti a jobb minőségű, ízletes, felszínalatti vízre jellemző tulajdonságokkal rendelkező ivóvíz előállítását. A tanulmány összefüggéseket közöl az ilyen körülmények között megvalósuló dúsítás esetén a vízhozam, beszivárgási sebesség és a tartózkodási idő megállapítására, majd számpéldák grafikonokon bemutatott eredményei alapján elemzi a vízhozamra, tartózkodási időre ható tényezők befolyását. IRODALOM fi] Aravin, V. 1.—Numerov, Sz. N.: Kiltracionnüje rászosotü gidrotenliicseszkih szooruzsenyij. Leningrád, Moszkva, 1955. [2] Aujeszky O.—Karácsonyi S.: A kitermelhető vízhozam és a tartózkodási idő vizsgálata a talajvízdúsítás néhány alapesetéhen. Hidrológiai Közlöny. 61 (1981): 2. p. 72—80. 15,0" 12,5" \ 10,0 •• -J 1,55,0-2,5tfdj 150 125 100 15 50 25 B [mf 60 50 4 0 30 20 10
