Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
12. szám - Kornisné dr. Akantisz Zsuzsanna: Áramlási viszonyok alakulása a Tiszán Szeged térségében
Kornisné dr. Akantisz Zs.: Áramlási viszonyok Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. 545 3. ábra. 1971—SÍ között létrejött mederváltozások helyszínrajza Puc. 3. limn MecrtiHOcmu c u3MenenusiMu pyceA, eo3iiuicaiouiUMUca e nepuode 1971—81 ^^ a: BbiMbiB ; b; 3aM;ieüHe; c: MaKMHcajibHbie ;::iMCMt'Hii>i (m) Abb. 3. Lageplan der Bettänderungen 1071—81 a) Ausspülung; b) Ablagerung; c) maximale Änderung [m] forgó Tisza-szakaszt és méréseiből szintvonalas helyszínrajzot készített. Ennek felhasználásával meghatároztuk a hét hónap alatt bekövetkezett mederváltozásokat és megszerkesztettük a mélyülő és töltődő zónák helyszínrajzát (4. ábra). Ismeretes, hogy ez időszakban február-május között jelentős nagyvizek vonultak le. Az ábrán jól látható, hogy a 177 fkm környékén, az összefolyásnál torlódó nagy vizekből jelentős mennyiségű hordalék rakódott le. A Tisza és a Maros medre ugyanakkor 5—G m-t is 'mélyült. A két folyó kimosási zónája a 176,8 fkm fölött összeér, majd a jobboldalon a Tisza áramlásának főirányában egyre csökkenő szélességben folyamatosan húzódik lefelé. A bal oldalon itt is megtalálható a Maros külön kimosási sávja is. Érdekesen alakult a 176,68 fkm szelvénytől lefelé a fokozatosan szélesedő középső feltöltődő sáv a jobbparti feltöltődés, valamint a 176 fkm-nél a balpart határozott eróziója is. A 2—4. ábrákat egybevéve összefoglalóan megállapítható, hogy — a 177 fkm (Maros-torok) fölött a Tisza-meder erősen mélyült, a kimosás fokozatosan rágódik felfelé és balra; -— a Maros-torok alatt a Tisza jobbpart menti sávja határozottan töltődik, míg a balpart alja a Maros sebes vizének hatására egy jól meghatározott sávban a 175,95 fkm-ig fokozatosan mélyül; — a 174,4—175,95 fkm között a balpart erőteljesen erodálódik, míg a szegedi oldalon kisebb mértékű lerakódás van. Az erodálódó sávban épült az új szegedi híd mederpillére; — a 232 VO környékén a domború oldalon lerakódás is van; — a kis görbületi sugarú partfalnál az áramlás erős irány törést szenved, aminek következtében a Boszorkány-sziget felső végéig az újszegedi oldalt erősen támadja. Sebesség-eloszlás és vízhozammérések A Maros-torok, az új híd és az új szegedi partfal környékén kialakuló áramlási viszonyok megis230/1 BP ^ 200 Területváltozhs (e) Területváltozás eredője (f) Maximalis mélységváltozás (g) 2. ábra. Szelvényterület-változási hossz-szelvény (1971—81) Puc. 2. ripodoAbHbiü npo0UAb u3MeMenun riAoujadu ceienuH (1971—81) A: BbiMbiB (m 2); b; 3aHjreHHe (m 2); C: yrjiyÖJieHHe (m) ; e: H3iweHeHHe njiomaAH; f; pe3yjíbTnpyiomHe HSMeHeHHR n/iouia/in ; g: MaKCHMajibHoeH3MeHeHHe rny6HHbi Abb. 2. Längenprofil der Veränderungen des Durchflußquerschnittes (1971 — 81) a) Ausspülung [m 2J; b) Auflandung [m !); c) Vertiefung [ink d) Ablagerung [m]; e) Querschnittsflächenänderung; f) resultierende Querschnittsflächenänderung; g) maximale.Tiefenänderung J ELM AGY ARÁIM: Y777 Ä Kimosás @ Lerakódás (§) 2,0 Maximális változás [m] ©
