Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

12. szám - Kornisné dr. Akantisz Zsuzsanna: Áramlási viszonyok alakulása a Tiszán Szeged térségében

546 Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. Kornisné dr. Akantisz Zs.: Áramlási viszonyok 1. táblázat Vízhozam- és sebesség-eloszlás mérések Szegeti térségében Folyó Szelvény Dátum HSzeged [cm] Q [m

3/s] Tisza 177 + 120 81. 05. 13. 653 2318 177+000 81. 05. 14. 660 176+900 81. 05. 14. 660 176 +800 81. 05. 14. 661 2050 176 +600 81. 05. 14. 662 174+800 81. 05. 15. 660 2023 174+218 81. 05. 27. 235 174+000 81. 05. 27. 236 173+920 81. 05. 27. 237 173+850 81. 05. 27. 238 173 +800 81. 05. 26. 248 173+735 81. 05. 26. 248 173 +680 81. 05. 26. 248 Maros 0+390 81. 05. 28. 253 0+540 81. 05. 28. 1 +000 81. 05. 28. 267 merése érdekében részletes sebesség-eloszlás i es vízhozamméréseket végeztünk. A mérések helyét, idejét és eredményeit iS. 1. táblázatban foglaltuk össze. A mérési eredmények alapján megszerkesztettük a szelvényekben az izometrikus sebességábrákat. Az 5. ábrán a Tisza-Maros-torok környezetében nagyvízkor végzett mérések eredményeit tüntettük fel. Az ábra szemléletesen igazolja azt a korábbi megállapítást, hogy a két folyó vize a Maros-torok alatt nem keveredik össze. A Maros vize nagyobb sebességgel halad a meder bal oldalán, míg a Tisza-víz lassabban a jobb oldalon. A 6. ábrán megszerkesztettük a szelvényekben a vízfelszín alatt különböző mélységekben kialakuló sebesség-ábrákat (az 5. ábra izometrikus sebesség-görbéit a vízszint alatt 2, 4, 6 m-rel elmetszve). Az ábra szelvényenként és a hossz mentén is nagyon szemléletesen mutatja a sebességek nagyságát és a mélységgel való változását. Vizsgálataink szempontjából érdekes az a körülmény, hogy a 177,120 fkm szelvény jobboldalán a Tisza sebessége a teljes víztestben gyakorlatilag azonos 0,8—0,9 m/s. Ez a sebesség messze meghaladja a 0,3 -0,4 mm körüli közepes szemátmérőjű hordalék megindulásához — a különböző szerzők által megadott (1) — szükséges kritikus fenéksebességet. A mederből tehát többlethordalék kerül mozgásba, részben lebegtetett állapotban. Az 7. ábrán láthatók a 174,8 fkm szelvényben kialakult sebesség viszonyok is. Az ábra szerint a bal oldalon viszonylag nagyok a fenékközeli sebességek; ez az oka az új híd pillérének környezetében észlelt kimosásoknak is. A két híd közötti méréseket az árhullám apadó ágán 248 cm körüli vízállásnál, mintegy 800 m

3/s vízhozamnál végeztük. Az izometrikus sebességgörbéket a 7. ábrán tüntettük fel. A sebességeloszlás azt mutatja, hogy ebben a vízhozamtartományban a 174,218 fkm szelvénytől kezdve a jobb oldalon lefelé növekvő lerakódásra kell számítani, mivel a 174 fkm-ben közel állóvíz van a part alatt. A Maros-torok szűkületénél felszedett hordalék jórészt a két híd között rakódik le, a kikötött úszóművek, valamint a kisebb mélységek következtében balra torzuló áramlás sebességcsökkentő hatása miatt. A 173,85—173,68 fkm között a jobb parton lerakódás már nem várható, a bal oldalon azonban a megnövekedett sebességek miatt a 173,8 fkm körül parterózióra kell számítani. A 7. ábrán bemutatott sebességeloszlások sehol nem utaltak a század elején épített fenéksarkantyúk hatására. Végül a Maroson mért három sebességeloszlást a 8. ábra mutatja. Az első egy állékony kanyar tetőpontjában, a második jó inflexióban kialakult sebesség viszonyokat tükröz. A 1,0 fkm szelvény geometriai jellemzői alapján fejlődőnek minősül, erre utal a szelvény bal oldalán tapasztalt visszaáramlás is. (A vízállás közel állandó a szelvényben, mégis 5,5 %-os vízhozam többlet mutatkozik)i Lebegtetett hordalék mintavételek lebegA nagyvízi sebességméréseket néhány tetett hordalék mintavétellel egészítettük ki. A mintákat az 1. ábrán feltüntetett helyeken vettük. A felső mintavételi helyeket úgy választottuk ki, hogy a hullámtéren áramló nagyobb hordaléktöménységű Maros-víz még ne befolyásolJE LM AGYARAI AT: Kimosás @ Lerakódás © 2,o Maximális változás[m] (c) 4. ábra. 1980—81 között létrejött mederváltozások helyszínrajza Puc. 4. IlAan Mecmnocmu c u3MeneHUHMU pyceA, eo3iiuKawu{UMUCH e nepuode 1980a: BbiMbiB ; b: aamieHHe; c: MaKCHMajibHbie H3MeHeHHH (m) • Abb. 4. Lageplan der Bettänderungen 1980—81 a) Ausspülung; b) Ablagerung; c) maximale Änderung -81 zz