Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
12. szám - Dr. Rétháti László: A talajvíz évi szélső vízállásainak időpontja
532 Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. Dr. Rétháti L.: A talajvíz évi szélső 6. táblázat A ÍM (K 1 0) összefüggés 1987.-, 1970.- és 1977-re; n és 1> — a regressziós egyenes állandói, r — a korrelációs együttható., s/ — reziduális szórás TaőA. 6. 3aeucuM0cmb tm ( K w) öah zz. 1967., 1970., 1977; a u ő — nocmoHHHbie peepecuonnoü Kpueoü, r — icopeAHifuonHbiií KOdcßcßuquenm, s/ — pe3udyaAbnan nozpeuiHOcmb Table 6. The tu (K l 0) relationship for the years 1967, 1970 and 1977. a and b — the constants of the regression line, r — the correlation coefficient, sj — the residual standard deviation T áj. 1967 . 1970 . 1977 . Átla g egység a b r sf ab r s/ ab r s/ a b r sf I. 0,284 29 0,781 26,9 0,479 20 0,838 32,7 0,049 102 0,459 8,3 0,271 50 0,693 22,7 II. 0,215 34 0,811 18,3 0,057 149 0,299 18,1 0,208 25 0,723 24,5 0,160 69 0,611 20,5 III. 0,131 81 0,340 43,8 0,176 42 0,572 33,6 0,233 12 0,746 30,0 0,180 45 0,553 35,5 IV. 0,208 29 0,761 29,8 0,254 38 0,727 38,8 0,209 32 0,826 26,1 0,224 33 0,720 31,6 Átlag 0,210 43 0,673 29,5 0,242 62 0,609 30,8 0,175 43 0,689 22,3 0,209 49 0,644 27,5 I—IV. 0,203 46 0,630 33,2 0,262 55 0,586 37,2 0,193 39 0,708 27,3 az októberi KÖV és a tetőzés időpontja közötti összefüggéseket. A számítások eredményét bemutató 6. táblázatbál a következőket állapíthatjuk meg. a) A felszínközeli talajvíz 1970-ben az év 62., 1967- és 1977-ben az év 43. napján tetőzött. Még nagyobb a különbség, ha a K } 0 = 300 cm-hez »tajtozó értékeket számítjuk: erre 1970-ben 135, 1967-ben 106, 1977-ben 96 nap adódik. b) Az összefüggésekre jellemző reziduális szórás viszonylag kiesi, különösen az I. és 11. táj egységre. Nagysága évenként is változik, a minimumot pl. három tájegységre is az 1977. év adta. c) A mélység szerinti késleltetés viszonylag nagy: a tájegységekre számított átlag 20,9 nap/m. 1.3. Előrejelzés Icorán tetőző kutakból A fedőréteg késleltető hatását (amit a 6. táblázatban az a együtthatók fejeznek ki) arra használhatjuk fel, hogy az átlagost jóval meghaladó vízállásokat előrejelezzük. Erre az ad lehetőséget, hogy a vizsgált hidrometeorológiai tájegység magas vízállású területrészein a talajvíz korábban tetőzik, mint a közepes vagy mély vízállású területrészeken . Példaként vizsgáljuk meg az I. tájegység 1970. évi idősorait. Legkorábban a 461. és 950. sz. kút tetőzött, éspedig márc. 5-én és márc. 14-én. Mindkettőben olyan magas vízállás alakult ki, amilyet 1954 óta e két kútban még nem észleltek (NV = LNV = 100 %). Március 14-ét követően további hót kútban alakult ki LNV, de a többi hét kút NV-einek átlaga is igen magas volt (95,7 %). A márc. 14-ét követő időszakban bekövetkező vízszint-emelkedés átlagosan 48 cm volt, és három kútban is meghaladta a 70 cm-t (az egyik kútban 122 cm volt). Ebben a 14 kútban a tetőzés időpontja — az átlagot tekintve — az év 176. napjára (jún. 25-re) esett, az átlagos időelőny tehát 113 nap volt. A II. tájegységben az 1967. évi NV-ek előrejelzésére voltak kedvező előfeltételek. Itt márc. 5-ig négy kútban alakult ki magas vízállás, éspedig az alábbiak szerint: Kút száma: | 579. 11750. 581. Tetőzés időpontja II. 28. III. 2. III. 2. III. 5. NV ( %): 95 92 100 100 Márc. 5-ét. követően további öt kútban alakult ki LNV, másik három kútban pedig 97, 91 és 89 %-os NV. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a korán tetőző kutak jelentős segítséget adnak a magas vízállások elleni védekezés megszervezéséhez. 5. Következtetések A szélső vízállások időpontjára (t M és t m) vonatkozó kutatásokhoz olyan kutakat célszerű felhasználnunk, melyek zavartalan vízjárásúak, idősoruk pedig folyamatos és legalább egy hidrológiai periódust ölel fel. A mintegy 60 kút 26 éves idősorával végzett számítások azt bizonyítják, hogy a ÍM, KÖV a t m KÖV kapcsolat 16—20 %-kal kisebb reziduális szórással írható le, ha a kutakat hidrometeorológiai tájegységekbe soroljuk. A tavaszi maximum a felszínközeli talajvizeknél tájegységenként febr. 16. és márc. 31. között alakul ki, a késleltetés 11,7 és 29,8 nap/m között változik. A vizsgálatok szerint a talajvíz eredetű belvíz (a terepszintet elérő talajvízállás) az ország ÉK-i és DNy-i részén korábban jelentkezik. Az őszi minimum a felszínközeli talajvizeknél szept. 13. és okt. 28. között jelentkezik, a késleltetés 2,6 és 13,2 nap/m között változik. A vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy agyagban a tetőzósben mutatkozó késleltetés mértéke kb. 60 %kai nagyobb, mint homokban. A ÍM- és í m-re kapott regressziós egyenesek iránytangenseiben mutatkozó különbség következményeképpen az évi menetgörbe aszimmetriája a KÖV mélységével fokozatosan nő. Viszonylagos szimmetriáról csak a felszín közelében mozgó talajvizek esetében beszélhetünk. Egyedi kutakra t M előrejelzését aszimptotával rendelkező függvénytípusok segítségével célszerű
