Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
2. szám - Dr. Varga István–dr. Kozák Miklós–dr. Bakonyi Péter: A stabilitási probléma általánosítása vízszintszabályozási rendszerekben
52 Hidrológiai Közlöny 1983. 2. sz. t)r. Varga I. és szerzőtársai: A stabilitási probléma QPÁV)' H S BY R s(l + Y,+ YA)+H,„( 1 + F,+ YA)+H a b(l + Y S+ YF) 1-Y.(l + T,+ T a)- Y,(l + Y. A(3) kifejezés tömören a következőképpen is felírható: F f l)-F a(l + F.+ F,) Qm-V/'(p)L i -Yh(P)Y®(p)I—YT!(P)Y,)(P)]HJ(P) 1 Y*(p)[I+Y*(p)Y,(p)l ^Y r(P)Y b(P)]Y b(P) Y;«(P)H.(P) (3) (4) ahol Yii(p) ÓB Yji(p) - az F* s(p); YR,(p); F,.„(|.) alapátviteli függvényekből álló sorvektor, ill. diagonálmátrix; Y,(p) és Y„(p) az F„ s(p); F e /(p); F w(p) visszacsatolás átviteli függvényekből álló oszlopvektor ill. diagonal mátrix; H 6(P) - a H S B(p); H F H(p); i/ oí )(p) transzformált bemenőjelekből álló oszlopvektor; I — egységmátrix; YSí(p) az Y ER S(p); Y EM(p); F«jí«(p) eredő átviteli függvényekből álló rendszerátviteli sor vektor. A (3) és (4) kifejezések egy olyan szabályozót jellemeznek az operátortartományban, amelynek húrom, egymástól nem független bemenő jele és egy kimenőjele van. Feltételezik azonban, hegy a szabályozási rendszer lényeges nemlinearitásokat nem tartalmaz. A bemenőjelek - az egyes vízszintváltozások — kapcsolódását (egymástól való függését) a K(p)=I+Y£(p)Y„( p) 1 - Y a(p)Y,(p) kapcsolati diagonálmátrix, a szabályozó műtárgy jelátviteli tulajdonságait az YL(P)=Y£(P)K(P) eredő átviteli sorvektor fejezi ki. Ha az egyes vízszintváltozások hatása egymástól függetlennek tekinthető [5, 7], a K(p)—1 és a (4) kifejezésből QR(P) YR(V) Hfe(p) 1-Y£(p) Y„(p) (5) kapjuk, mint a (4) egy speciális esetét. Ha csak a szabályozott vízszint változása a lehetséges bemenőjel, ill. elégséges ennek hatásának vizsgálatára szorítkozni: (legegyszerűbb eset!) O r i" (P) Hsb(V ) V* U' 1 — Fijí(p) F M(p) (6) Az egyes átviteli függvényekkel kapcsolatban a következőket állapíthatjuk meg: 1. A szabályozott vízszint Ah s(t) változására vonatkozó jelátviteli tulajdonságokat az F/ ;.,(JI) átviteli függvény fejezi ki oly módon, mintha a többi hatás nem létezne. Esetenként más és más lehet a vezérlőberendezéstől és a műtárgy egyéb jellemzőitől függően. 2. A felvízszint Ahf(t) és az alvízszint Ah a(t) változására vonatkozó jelátviteli tulajdonságokat az Ffi/(p), ill. az Y R a(p) átviteli függvények fejezik ki oly módon, mintha a többi hatás nem létezne. Ezek azonban egy adott üzemi pont (permanens vízhozam) környezetében átviteli (arányossági) tényezővel helyettesíthetők: (munkaponti linearizálás) 1W0 ~An rÁhj(t)^Y R f( V) = A R} Aq R l(t) % - A R a-Äh a(t) - Y R a(]))=A R a Egyszerűen belátható az is, hogy a két átviteli xényező abszolút értéke azonos, előjelük ellentétes. (A felvízszint emelkedése növeli, az alvízszint emelkedése csökkenti a műtárgyon átfolyó vízhozamot.) 3. A visszacsatolás átviteli függvények azt fejezik ki, hogy az adott vízszint milyen módon függ a szabályozó műtárgy vízhozamváltozásától. Itt meg kell különböztetnünk két, jellegében eltérő esetet; a felvízszint-, ill. az alvízszintszabályozást. A műtárgy víz hozamváltozása mindkét esetben kétféle úton befolyásolhatja az adott vízszintet: — közvetlen úton [7] közvetett úton azáltal, hogy az adott vízfolyásszakasz vízszintváltozásai következtében az ellentétes határszelvény vízhozama is megváltozik. A visszacsatolás átviteli függvények egy szakaszolt csatorna n-edik műtárgya esetében (1. ábra) a következők: — alsó vezérlésnél: Yt\v\ = Yt(xT\ P) v(™)/„\ v<™-1) F^Z^F^V^íA) Y7( P)=FVV<»-^ P)+F£r>(0, P)F»PH An-I), An) (p) = F$(0, p)+ F£Í(Z<«>, p)NV 1'(p)Í 7«2(0, P) (7) r(«)/ A n~l), An), felső vezérlésnél-. 1™ C I» > —=' a i , P) + -r r^'fO, p) Y {e"iu, V F^ )(p) = F^1'(Z v"" 1', p) + (p )Y IS 1~ IVR I\ P) +F (^ 2i )(O, p)Fr R; i'(p)F^r i'(z<«-D, p FÍ: )(p)=f^(O, p )+F&vr\ I»F^; i )(P)+ An1), F£>(z<»>, p)Fsr\p)^(o, p) An), (8) A (7) és (8) kifejezésekben az első tagok a közvetlen, a második tagok a közvetett hatásokat írják le. Lényegesen általánosabbak a [7, 8] tanulmányokban rögzített visszacsatolás-átviteli függvényeknél, amelyek jelen függvények olyan speciális esetei, amikor a közvetett hatások elhanyagolhatók. Ha az a".'"'=(), közvetlen rendszerű alsó vezérlésről, ha x[ n l )=Z < n^ 1 >, közvetlen rendszerű felső vezérlésről beszélhetünk. Ha az egyenlőségek nem