Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
11. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
504 Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. Cihelasvili Z. 1.—Dávidné dr. Deli M.: A vízellátási rendszerek Sk = [{al-al + í)Hkn\jol (16) Ahol H/cn> Anderson képlete szerint kapható: H k n= (n-k){n-k- 1) b\n-\-b'k (17) (n-k)(n-k-1) A bk és bk" tényezők k szerint vett értékei a [4] munkában taláhatók. Reprezentatív minta esetén az Sk érték közel normális eloszlású (zérus középértékkel és egységnyi szórással). Tételezzük fel, hogy megtaláltuk azokat a különbségeket, amelyeknél Sk j meghaladja a Student-féle t kritérium 99 %-os táblázatbeli értékét, és ugyanakkor Sk, Sk+\- • • már nem számottevőek (ugyanazon valószínűség esetén), akkor a trend hatások k (véges) különbség esetén már kiküszöbölődik. 2 Itt Ok a keresett szórásnégyzet a z t véletlen tag G; t szórásnégyzetével megegyezik. Az előrejelző modell kialakítását és diagnosztikus ellenőrzését a továbbiakban a már leírtak szerint végezzük. Az előrejelzés hatékonysága még növelhető akkor, ha kiszűrjük a periodicitást (a vízigények esetén' az eredeti adatsor autokorrelációs függvénye 1 hét időtartamú periódust mutat) az éves adatsorból. A heti periodicitás oka az, hogy szombati, vasárnapi napokon a vízhasználat megnő [5]. Az említett ok miatt a vízigény éves idősorát két részre osztjuk. Az egyik részhez soroljuk a hét munkanapjait, a másikhoz a pihenő és ünnepnapokat. Az így kapott két adatsorban periodicitás már nem lesz és azokra könnyebben tudunk előrejelző matematikai modellt illeszteni [5], Az ismertetett számítási módszer gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése céljából kidolgozásra került a ZAURXT megnevezésű számítógépes, FORTRAN nyelven írt program*. A program alkalmazása révén a napi vízigények előrejelzésére alkalmas AR(m) modellek Pécs város vízellátási rendszerére készültek el. 4. összefoglalás A tanulmány eljárást ismertet a recurrens autoregresszív előrejelzési modellek kidolgozására napi átlagos vízigények esetére. A modellek révén a napi vízigények a munkanapokra és pihenőnapokra külön-külön előrejelezhetők a teljes évre vonatkozólag A ZAURXT számítógépes program •automatikus üzemirányítást tesz lehetővé a városi vízellátó rendszerben. IRODALOM | I] Boksz G.—Dzsenkinsz G.: Analíz vzemennüh rjadov prognoz u upravlenie 1974. „Mir" es. 52—55. [2] Ziil'rberg G.: Sz mainisztycseszkie riieto'gü prognoza esztesztvennogo rezsiina upobnja gruntoviili vod. 1976. „Nyedra" cs. 68—73. | 3] Jemul' janov I.: Korniü kolebannüj v bioiitmologii. 197(1. „Nauka" es. 10—21. [4] Braunli 11'.: Sztatisztieseszkaja teorija i metodologija v nauke i mehaliike. 1977. „Natika". [5] Zazsigaev 1;: Metodü planirovanija i obrabotki rezultatov fizioseszkogo ekszperjmenta 1978. ,,Atomizdat". Operative Vorhersage des täglichen Wasesrbedarfs von Wasser Versorgungssystemen Cihelasvili, Z. I.—Frau Dávid, Dr. Deli, M. über ein Verfahren zur Aufstellung autoregressiven Vorhersagertiodellen Berichtet wird von rekurrenten für den täglichen mittleren Wasserbedarf. Anhand ler Modelle können die täglichen Wasserbedürfnisse über das ganze Jahr getrennt für Arbeitstage und Ferientage vorhergesagt werden. Das Rechnerprogramm ZAURXT ermöglicht die automatische Betriebssteuerung in städtischen Wasserversorgungssytemen. Operative forecasting (lie daily water demand in water supply systems Cihelasvili, Z. I. and Mrs. Dávid, Deli, M. A method is described for the development of recurrent autoregressive forecasting models aimed at predicting the daily average water demands. By using these models it is possible to predict the daily water demands for work- and holidays separately one year in advance. The computer programme desingated ZAURXT can be used for automatic operation control in urban water distribution networks. Magyarázat a gyógyhelyek, üdülőhelyek és gyógy vízkutak fogalom meghatározásához A Német Fürdőszövetség (NSZK, Honn) kiadása, 1982., 217. o. Szerzők: J. Artz (Bad Ems), K. Bernhauer (Frankfurt am Main), D. Eichsdörfer (München), W. Fresenius (Taunusstein), K. Fricke (Bad Driburg), (í. Hiifner (Bonn), ÍJ. Lincke (Bad Lippspringe), E. Link (Düsseldorf), U. Mielke (Bad Lippspringe), K. E. Quentin (München) és W. Ulrich (Neuwied). A könyv bevezetőjében dr. Karl Fricke professzor a Német Fürdőszövetség Fogalommeghatározási Bizottságának elnöke — aki többször járt hazánkban — hivatkozott a korábbi német hasonló jellegű munkákra, így az 1911. évi „Nauheimi határozatok"-ra és az 1932. évi „Salzufleni határozatok"-ra, amelyek az 1937. évi „Fogalomtneghatározások a. gyógyforrásokról, fürdőkről és gyógyhelyekről" c. munka alapját alkották. A jelen kiadvány az 1979. június 30-a óta hatályos ,,Fogalommeghatározások gyógyhelyek, üdülőhelyek és gyógy vízkutak részére" e. szabályzathoz fűz magyarázatot. * A programot Orlov Sz. I'., a Kujbisevi Műszaki Egye»«m docense dolgozta ki. A/, 1979. évi „Fogalonmieghatározások" c. szabályzat öt lő részre tagozódik: 1. Fajtamegnevezés, 2. A l'ajl»megnevezés alapjai. 3. Vegyeleinzósi irányelvek. 4. Higiénikus követelmények. 5. Orvosi normák. Az első főrész alfejezetei: II. A fajt a megnevezés előfeltételei. 12. Gyógy- és üdülőhelyi berendezések, 13. A gyógyhely karakter. 14. A gyógyhelyi díj. 15. Forrástechnikai berendezések. Ki. Gyógytényezők. 17. A fajtamegjelölés és a helységnév kapcsolata. A második főrész a talaj, a tenger és a klíma természetes gyógytényezőivel foglalkozik, a harmadik főrész a gyógyvíz-, gyógyiszap- és klímaeleinzéssel, valamin! a klíma-elbírálással, az ötödik főrész pedig a gyógyítás fogalmával és a tudományos szakvéleményezéssel. Az egységes fogalmaknak különösen nagy jelentősége van a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol a tíz szövetségi állam külön-külön szabályozza fürdőügyét. (Folytatás a 516. oldalon.)
