Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Dr. Vitális György: Földtani és vízföldtani megfigyelések az algériai Sott-fennsíkon

470 tíidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. Dr. Vitális Gy.: Földtani és vízföldtani megfigyelések 3°30' <" i'30 5' 5°30' J. álini. Az algériai Sott- fennsík (Hunts Plateaux') keleti részének vázlatos földtani térképe (a „Carte géologique de I' Algérie 1951 1952" alapján) ' 1. HoUn-.cn : Iiis/,, mocsár, lefolyástalan sóstó (sott), iszait, gipszes-sós kére«; 2. Holocén: futóhomok; 3. NegycdUtöszahi szárazföldi: alluvium, homok, kavics, terasz; /. Pliocén szárazföldi: konglomerátum és hreccsia, tavi mészkő; ,5. Pontuai és miocén szárazföldi; 6. Felsőmiocén tengeri mészkő, homokkő, agyag; 7. Alsórniocén (burdigalai) tengeri; 8. Oligocén szárazföldi és tengeri; :t. Eocén tengeri és szárazföldi; 10. Kréta tengeri, lagunáris és szárazföldi; II. Jura tengeri; 12. Triász tengeri és lagunáris képződmények; 13. Réteg- (artézi) víz feltárására alkalmas terület határa a Hodna-medencében (Quiraud R. [5] után); 14. Sidi-Aissa-i, 15. l)jelía-,i 16. M'sila-i agyagterület; 17. Szelvényvonal Fig. I. Schenuilical geological map of the eastern part of the Hauts Plateaux area in Algeria (based, on the „Carte géologique de l'Algérie, 1951—1952") 1. Holucene: loess, marsh, undraiued saline lake, (shot.t), silt, gypsum -saline crust; 2. Holocenc : drifting sand; 3. Quaternary

: land deposits: alluvia, sand, gravel, terrace; /. Pliocene land deposits: conglomerate and breccia, freshwater limestone; .5. Pontié and Miocene land deposits; clay; 7. Lower Miocene (Burdigala) marine; S. Oligocene land and marine deposits; 9. Eocene marine and land deposits; 10. Cretaceous marine-, lagoon- and land deposits; 11. Jurassic marine; 12. Triassic marine- and lagoon deposits; 13. Boundary of area for potentially successful artesian water exploration (after R. Giuraud 151); 14. Clay areas at Sidi-Aissa, 15. Djelfa and 16 M.sila; ig. Profile trace Abb. I. Sclummtieche geologische Karte des östlichen Teils der algerischen Schott-Hochebene (Hauts Plateaux

) (auf Grund der „Carte géologique de l'

Algérie 1951—.1952) I. Ihdoziin

: LÖSR, Sümpfe, abflusslose Salzseen (Schott), Schlamm, gips- und salzhaltige Kruste; 2. Holozän: Laufsaud; 3. Quartäre kontinentale Formationen: Alluvium, Sand, Kies, Terrasse; i. Pliozän : kontinentale Formationen: Konglomerat und Brekzien, lakustrischer Kalkstein; 5. Pontuser und Miozän-Gebilde (kontinentale); 0. maritime Formationen aus dem oberen iViozärc: Kalkstein, Sandstein. Ton; 7. maritime Gebilde aus dem unteren Miozän-, 8; kontinentale und maritime Gebilde aus dem Otigoz&n; 9. maritime und kontinentale Formationen aus dem Eozän; in, maritime, lagunare und kontinentale Gebilde aus der Kreidezeit; 11. maritime Formationen der Jura; 12. Triasische maritime und lagunare Gebilde; 13. Zur Erschliessung von (artesischem) Schichtenwassel' geeignete Gebietsgrenzen im Hodna-Becken (nach Guirauit, R. 5); Tonige Gebiete: 14. Sidi-Aissa, 15. Djelfa, 10. M'sila; 17. Profillinie alkotja, így az agyag gyakorlatilag jól hozzáférhetőnek látszik [7], Az agyagtelepek genetikai típusai A következő genetikai típusokba sorolhatók az előkészítő fázisú földtani kutatás során tanulmányozott alsó-, középső- és felsőmiocén, meg pleisztocén agyagtelepek. A jó gyakorlati áttekinthetőség érdekében határoztam meg a földtani, települési és a bányanyitási, illetve bányaművelési szempontok figyelembevételével e típusokat. A fedőréteg nélküli agyagtelepek tengeri [eredeti településű, Sidi-Aissa-i\ (3ja. ábra) és beltavi [áthalmozott, Hodna-sikság-i~\(3\b. ábra) genetikai típusúak. Mindkét típusban egy „tiszta" homokkő vagy kavicsmentes, és egy homokkő vagy kavicsbetelepüléses altípus is meghatározható. Az egy fedőréteggel borított agyagtelepek a beltavi [eredeti településű, Djelfa-i] (3jc. ábra), a több fedőréteggel borított agyagtelepek pedig a teiigeri [eredeti településű, Hodna-hegységperem-i] (3jd. ábra) eredetűek. E típusokban is egy „tiszta" kavics-, homokkő- vagy mészkő nélküli, és egy kavics-, homokkő- és mészkőbetelepüléses altípust különböztethetünk meg. A 3/ci—d. ábrák minden esetben a „tiszta" altípust szemléltetik!