Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa. II. rész

Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 445 A rétegvizek gázosságának szintetizáló térképei további következtetéseket is lehetővé tesznek. így többek között: — a nagy kiterjedésű körösi süllyedéknek leginkább agyagos-iszapos kifejlődésű része volt alkalmas nagy mennyiségű gáz képzésére, ill. visszatartására. — a körösi süllyedek É-K-i uralkodó homokos kifejlődésű területén is kialakult olyan zárt részmedence (Berettyóújfalu és környéke) ahol a középső és alsópleisztocén rétegvizek egységesen kiemelkedően gázosak. — a dél-alföldi süllyedéknél a rétegvizek magas gázossága teljesen megegyező az uralkodó ÉNyDK-i szerkezeti vonal irányával és a gázos zóna itt is az agyagos-iszapos üledékekkel zárt peremre koncentrálódik. A rétegvizek gázosságára vonatkozott összegezett, ill. részeredmények lehetővé teszik az Alföld földtani és vízföldtani adatainak kiegészítését, egyes kérdések sokoldalúbb elemzését. IRODALOM [1] Alföldi L.—Erdélyi M.—Gálfi .1 .—Kor

im A'.— Liebe P.: Hydrological und geophysical investigations of a geothermal anomaly in Hungary. II. Geothermal flom system in the Tiszakécske region. Hydrological Sciences Bidletin XXI. 2(5. 1979. [2] Balázs Á.- Lelkes Á.—Koncz J.: Mélységi vizek szervesanyag tartalmának vizsgálata és szerepe a szénhidrogén telepek kutatásában. Földtani Kutatás XIII. 3. 39—47. 1975. [3] Czike K.—F odor né: Kőolajlelőhelyekről származó vízminták dentériumoxid tartalmának vizsgálata. Központi Fizikai Kutató Intézet kiadványa 1954. [4

1 Deák J.: Study of the recharge of deep groundwater using environmental iso topos in the Nagykunság region. Hungary, — Hydrogeology of great Sedimentary Sasins, Conference of Budapest, May/June 1976. Annales Inst. Oeol. Puhl. Hung. Vol. XIV. Fasc. 1—4. p. 733. Bp. 1978. [5] Erdélyi M.: Felszínalatti vizek minőségének összefüggése a hidrológiai tényezőkkel. Összefoglaló beszámoló II. Vízminőségi és víztechnológiai Kongresszus Kiadv. I. 1. sz. p. 1—25. Bp. 1970. [6] Erdélyi M.: Magyarország vízföldtani tájai. Hidrológiai Közlöny 1971. 51. évf. 4. [7j Erdélyi M.: A magyar medence hidrodinamikája. Hidrológiai Közlöny 1975. 55. évf. 4. 146—158. [8] Holehacker K.—Koncz J.—

Fisch J.: A stabilszénizotóp aránvadatok felhasználási lehetőségei. Bányászati'Lapok 114. 6. 1981. 178—187. 19] Juhász J.: Hazánk felszínalatti vízkészletére vonatkozó ismereteink. Hidrológiai Közlöny 1962. 4. [ 10] Karácsonyi S.—

Scheuer Oy.: A rétegvizek kémiai jellemzése Gyöngyös környékén. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongr. Kiadv. 1/1. p. 1—10. Bp. 1970. [11] Karácsonyi S.—

Scheuer Oy.: Megfigyelések a rétegvíz természetes utánpótlására. Hidrológiai Közlöny 8. sz. 351. Bp. 1974. [12] Korim K.: A pannóniai rétegek víztároló- és vízadóképességét meghatározó földtani tényezők. Hidrológiai Közlöny XL VI. p. 522—531. Bp. 1966. I 13] Marik J.: Mélységi vizek szénhidrogénmigrációs effektusának vizsgálat. Kézirat, Bp. 1978. | 14] Marton L.—Erdélyszky Zs.Rajner—

Vinzenz: A környezeti izotópok vizsgálata Debrecen és Nyírség rétegvizeiben. Hidrológiai Közlöny 2. sz. 85. o. Bp. 1980. [15] Rónai A.: Magyarország felszínalatti vizei. Földtani Közlöny XC. p. 419—423. Bp. 1980. [16] Rónai .1. : A felszínalatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. Hidrológiai Közlöny 1965. 45. évf. 9. [ 17] Rónai A.: A talajvíz és rétegvizek kapcsolata az Alföldön. Hidrológiai Közlöny 2. 49. Bp. 1975. [IS] Hónai A.: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése. Hidrológiai Közlöny 2. sz. Bp. 1978. ' . | 19] Schmidt E. 11.: A mélységi vizek összetételének néhány változása a/, idő és használat függvényében. Hidrológiai Tájékoztató p. 30—33. Bp. 1967. [20] Steqena L.: A vertikális migráció elméletéről. Bányászati Lapok X.CVI. 775—779. 1963. [21] Szebényi L.: Az artézi víz utánpótlódásának kérdése a/. Alföld északi peremén. (Kézirat) Bp. 1958. [22] Szebényi L.: Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása. Hidrológiai Közlöny XLV. p. 125—130. Bp. 1965. [23] Tóth J.: A theoratical analysis of ground-water flow in small drainage basins. - Journ. of Geophysical lies. 68. 1963. [24] Urbancsek J.: A földtani felépítés rétegvíz nyomás közötti összefüggés az Alföldön. Hidrológiai Közlöny XL111. p. 205—218. Bp. 1963. [25] Urbancsek J.: Magyarország rétegvíz tározói. Hidrológiai Közlöny 4. 180. Bp. 1973. rHAporeojioi MMecKHii nportio3 co/tep)«aiiH>t MeTaHa njiaCTOBLIX BOA BemepCKOií HH3MeHH0CTH d-p Kapaionu, Hl. PaccMOTpeHHaji pamtec CB$i3t>, iiMeioiuajicji MOK/jy coAcp»<anneM MeTana B njiacTOBbix Bo;jax it riiAporeojiontMccKHM 0Kpy>KCHiieM oíiecnetHBajia oucHtcy H TOJIKOBamte Gojiee i JiyőoKiix B3anM0CBjt3eH. lIpoBeAeHHbie B paMKax 9TOI O anajiti3bi /lajiu BOSMOWnocTb na HCCJieAOBamie rasa H KaiectBa BOflbi, AJIA oiieHKH AOJIH NPOFLBJIENHH MeTannbix ROMOJIOROB, AAJIEE /UIFL oneHKH ApyrHX BonpocoB, noKaauBaioinnx oöcTOflTejihCTBa B03HHKH0BeHH*i MeraHa. M3 conocTaBneniiíi PESYJIBTATOB MO>KHO YCTAHOBIITB, HTO B njiacroBbix Bo;tax Haiiflyroi ra3bi MCCTHoro űuoiemioeo npoucxoJKdemiH, rataiM 06pa30M MO>KHO HCKJnomiTb <|iHJibTpauHio ra.sa H3 npo^yKTiiBUbix Mecrax iiaxoKAemiíi yrjieBOflopoaoB, TO ecrb STO MO>KCT HMCTb MECTA B icaMeCTBe MeCTHOH, IIOACOŐHOH B03MO>KHOCTH. ConocTaBJietnie pe3yjibTaT0B HCCJieaoBamiii 0AH03naMH0 noKa3biBaeT BTO npe/tnojiOKemie h npaBHjibHOCTb pacnpeAejieHiifl ra3()B n nocpeflCTBCHtibie n Henocpe/icTBeHHbic iiccjteAOBannn AOKa.ibiBaioT Mecmnoe eo3iiuKnoeemie aa3oe. Hydrogeologische Vorhersage des Metangasgehalts in den Sclii eliten wässern der Alföld, II. Teil Dr. Karácsonyi, S. Die zwischen Metangasgehalt der Schichtenwässer und geologischer Umwelt nachgewiesenen Beziehungen ermöglichen Wertung und Deutung von tiefergreifenden Zusammenhängen. Die diesbezüglichen Analysen ermöglichten weiterhin eine Prüfung von Gasgehalt und Wassergüte, eine Wertung des proport ioneilen Vorkommens von Me tanhomologen, ferner die Einschätzung anderer Fragen bezüglich der Entstehungsverhältnisse von Metangas. Ein Vergleich der Ergebnisse führt zur Feststellung, daß in den Schichtenwässern lokal entstandene biogene Gase gefunden werden und somit die Versickerung von Gas aus produktiven Kohlewasserstoff-Fundorten ausgeschlossen werden, bzw. als eventuell lokale Möglichkeiten von untergeordneter Bedeutung betrachtet werden können. Dieser Vergleich der Prüfergebnisse bezeugte übereinstimmend die erwähnte Hypothese und sowohl die ,,regelmäßige

" Verteilung der Gase, als auch andre direkte und indirekte Untersuchungen bekräftigten die Tatlage, daß die Gase an Ort und Stelle entstehen.