Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Dr Erdélyi Mihály: A Balaton mélységi vízforgalma

Dr. Erdélyi M.: A Balaton vízforgalma IBOD ALOM [1] Bahn P.: A Keszthelyi-hegység regionális földtana. Geologiea Hungarica, t. 19. Inst. Geol. Hung., Budapest, 1979. [2] Cholnoky J.: A Balaton hidrográfiája. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei I. k. 2. rész. Budapest, 1918.* [3] Dank V.: A délzalai medence mélvföldtani vázlata. Földtani Közlöny 92 : 2 (1962), 150—159. old. [4] Dornyay _ B.: Balaton és környéke. Részletes Magyar Útikalauzok II—7. Budapest, 1934. |5] Dubay L.: Az északzalai medence fejlődéstörténete a kőolajkutatások tükrében. Földtani Közlöny 92 : 1 (1962), 15—39. old. |6] Dunántúli Középhegység karsztvízszint térképe. M = 1 : 200,000. VITUKI, Budapest, 1982. [7] Entz B.: A balatoni „hevesek". Hidrológiai Tájékoztató, 1961. március, 25 old. [8] Erdélyi M.: A cserszegtomaji piritkutatás. M. Áll. Földtani Intézet évi jelentése 1953-ról, I. rész. 34—47 old. Budapest, 1954. [9] Erdélyi M.: Külső-Somogy vízföldtana. Hidrológiai Közlöny 41 : 6 (1961) 445—458 old. és 42 : 1 (1962) 56—65. old. [10] Erdélyi M.: A Magyar Medence hidrodinamikája — Hydrodynamics of the Hungarian Basin. VITUKI KÖZLEMÉNYEK — Proceedings 18. Budapest, 1979. [11] Jaskó S.: Egyszerűsített szel vény viizlat a Balaton­felvidékről. Hidrológiai Közlöny 40 (I960). [12] Liebe P.: A Dunántúli Középhegység nyugati részének geometrikus viszonyai. Országos Vándor­gyűlés. Keszthely 1979. május 17 IS. M. Hidro­lógiai Társaság, Budapest, 1979. | 13] Liebe P.—Lorberer Á.: Az áramlási és hőmérsékleti viszonyok összefüggésének vizsgálata karsztos hé­víztárolók esetében. VITUKI Közlemények. Beszá­moló 1975, 163—175 old., Budapest. | 1 4] Liebe P.—Székely F.: A rétegvizek utánpótlódásá­nak vizsgálata víztermelési és nyomásadatok alapján VITUKI Közlemények. Beszámoló 1976— — 1977, 226—237. old., Budapest. | 15] Lóczy L.: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepe­dése. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei 1. k. I. rész. I. szakasz. Kilián. Buda­pest, 1913. [16] Lóczy L. jun.: A Balatonfelvidék hegyszerkezeti képe Balatonfüred környékén. M. kir. Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról, 353—388. old. [17] Lóczy L. jun.: A Balatonfüred és Aszófő között elterülő vidék hegyszerkezeti és hidrológiai viszo­nyai, különös tekintettel a szénhidrogéngáz és savanyú víz feltárására. M. kir. Földtani Intézet Évi Jelentése 1929—30-ról, 71—125. old. [18] Magyarország mélyf úrású kiUjainak katasztere I—X k. (Szerk.: Urbancsek J). VITUKI, VG1. Budapest, 1963—1981. [ 19] Magyarország Hémzkútjai I— III. k. Budapest, 1965—1977. ' [20] Pávai Vajna F. : Magyarország hegységeinek szerkezeti vázlata. Földtani Közlöny"LX. (1930), 7—33. old. [21] Schmidt E. 11.: Adatok a Balaton környék hegység­szerkezetéhez és vízföldtanához. A Magyar Állami Földtani Intézet Evi Jelentése az 1965. évről, 235—238. old. Budapest, 1967. [22] Schwáb M.: Fonyód 1 távlati kutatófúrás és Balatonbozsok (Alsótekeres p) 1 távlati kutató­fúrás. M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése 1960-ról. [23] Sümeghy J.: Medencéink plioeén és pleisztocén rétegtani kérdései. M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése az 1951. évről. | 24] Sümeghy J.: A magyarországi plioeén és pleiszto­cén. Kézirat. Budapest, 1595. M. Áll. Földtani Intézet Könyvtára. [25] Szádeczky-Kardoss E.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról. Hidrológiai Közlöny 21 (1941): 1—6, 15—28. old. Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 435 [26] Szentes F.: Keszthelyi-hegység. M. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1944-ről. [27] Szesztay K.: A Balaton vízháztartása. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények 9. sz. Buda­pest, 1962.' [28] Teleki G.: Adatok Felsőörs és környékének föld­tani vizsonvaihoz. M. kir. Földtani Intéz et Evi Jelentése 1036—3S-ról T. 295—301. ol. rjiy6nHHan cocTaBJifltomaji BOAOoGweHa bajiaroiia d-p Spdejibu, M. Oaepo saHHMácT iianfiojiee rjiyGotcyio nacTb oGjiacni ÄpeHHpOBaHHH UHpKyjlflUHOHHOÜ CHCTeMbl (pUC. 1.). E/JHH­CTBeHHoií cocTaBJiíuomeü riojtaeMHoro npiiTOKa HBJIHCTCH Bocxoflmnaji (JJHJibTpáuHfl rjiyoiiHHWx BOA. Ha pa3pc3ax noKa3biBaiorc5t rnaporeojiorHMecKne ycJiOBim TeppHTopmi (PP. 2—8). OueHKa pacxo.ua Bocxoasiujero iiOTOKa luiacTOBbix non crajia B03M0>KH0h GjtaroAapu TOMy, MTO rnAporeojiorn­MCCKiie ycjtoBitfl öacceitHa BajiaTOna 11 panotta BOAOsaGcip­HOÍÍ CT3HIJHH ropoita EexenmaOa oöHapyHciiBaioT Gojib­rnoe CXOACTBO (TaGii. 4.: 2 -8). CpeAHHÜ K03(J>4»HuneHT BcpTHKajibHoii ([jHJibTpauHH, onpeAejieHHbiií upu HCCJICAO Bannsix nojiseMHbix B0A03aG0p0B B Bei<eumaöa oßycjioBHJi B()3MO>KHOCTb oqeHKH BOCXOAÍI merő noTOKa (pp. 1—8.). B 103-íí MacTH TcppuTopiiu uanopu cnn>Kaiorc>i B k)>k­HOM nanpaBJiCHHH, HTO yKa3biBaeT na nanpaBJieHHc noA­nHTKH Mepe3 rjiyöHHHyto jiowy, cjioweHHyio saKapero­uaHHi.iMii nopoaaMH, HMCKXIJHMH BI>IXOAM na AneBnym noBepxHoeTb B XOJIMHCTOM pernoue BAOJib ceBcpHoro Gc pera oaepa (p. p. 3 ii 5.). BPiiApoxitMimecKHe AaiiHbie raioKe no/n'Bcp>KAai()T na­jniMiie noA'i'GKa BOAU C i JiyGunubix ropnaoHroB (laGji. 1: KecTxeíi 19 n BajiaronGcpcitb 1). B CMOKHOÍÍ 30He (pUC. 1.! C) U CKBa>Kl!He EaJiaTOH­(tienbBein 18 i<ai< crarii'iecKiti) ypoBCHb BOAOHOCHOPO ro­pH30HTa, CJIOMíeHHOrO KOHI-JlOMepaTaMI! MHOUCHOBOrO nospacra, raK it «atecTBo yKasMitaioT na yMepeuHbiii npiiTOK KapcroBbix BOA (puc. 2. H Ta6.u. 1.). TepMajtbHbie BOAU GjiH3Jie>Kaioinnx ci<ua>KHH anami­rejibHO ciuibHee MiiHepajnisoBanbi new BOAa B cKBa>KHHe E>ajiaTOH(|)eitbBeui 18. E'i'o KOCbBeHHUM nyTeM raioKe yk'a­3biBaeT na upitTOK boám H3 KapcTOBoro peaepByapa (pwc 2. TaGji. 2.). B npeACJiax teTbipex IISITUX TeppHTopHH Gacceüna 03e­pa na KpHCTajuitmecKOM (pyHAaMemrc sajieraioT ocaAotubi iinpoAM HeoreHa. 3Aecb HaGjnoAaeTCfl yMeHbuteHne Hano­poB B ccBepHOM HanpaBJieHHH, a 3to yKa3biBaeT na pacno­jioweHHe oG/iacTii nmaHHii B XOJIMHCTOM pernoHe BAOJib io>KHoro Gepera H, C Apyroií croponbi, Ha TO , MTO HaABiirn II KapcTOBbie pa3JioMi>i BAOJtb ceBepHoro Gepera npaimi­MecKH BOAoynopHbi. PllApOXUMUMeCKHMH H rCOTGpMHMeCKHMH A3HHbIMH noATBepwAae-rcjj HajiHMnc yMepeHHoro noTOKa njiacTOBux BOA B paiionax c KapcTOBbiM ([lyHflaMeHTOM, B TO BpeMjt Karc B KpucTa/iJiHMecKHX nopoAax h IIX KpoBJte BepTH­Kajibtiaji (lnuibTpauHíi noiTH OTcyrcTByeT (pp. 1. H 2. TaGji.-H 1. h 3.). C TeppUHTOpmt C 33KapCTOBaHHbIM (JiyHAaMCHTOM II Go­nee (JinjibTpyromeit KpoBJieü (10,8%) npoHcxoAHT 39,5%. noAseMHoro npuTOKa B MauJy 03epa (pnc. 1. H TaGji. 4.) Ha nepexoAHbiií paüoH npuxoAnrcji 15,7% TeppHTopnit H 13,4% npuTOKa (pac. 1.: C). 74% TeppirropiiH Gacceiina NOACTHJIAETCFL KpHCTajtjiHMecKHM .(JjyHAaMeHTOM na KOTO­poM sajieraeT MeHee nepMea6ejibnan KpoBjtjt ocaAOHHbix nopoA. 3TOT KOMnjieKC AocTaBJtner 47,1% npuTOKa my­GHHHUX njiacroBbix BOA B Matuy osepa (puc. 1. H TaGjt. 4.: D H E). Grouml-water recharge to Lake Ilalalon Erdélyi, M. The lake occupies the deepest part of the discharge area of the flow-system (Fig. 1). The only underwater recharge of the lake body is the upward moving ground­water. Cross-sections show the hvdrogeologic properties of the lake area (Fig. 3 — 8). Upthrusts parallel and faults perpendicular to the lake are impermeable evidenced by springs issuing well above the lake. Calculation of the amount of upward moving ground­water was possible because of similarity between the

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents