Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Dr Erdélyi Mihály: A Balaton mélységi vízforgalma

434 Hidrológiai Közlöny' 1983. 10. ss. Dr. Erdélyi M.: A Balaton vízforgalma 9. ábra. A 150—300 m-es mélységközből feltárt rétegvíz eredeti piozometrikus szintje Puc. 9. Hcxodnbie nbe30Mempu<iecKue P0pu30nnm nAoacmßbix eod, 3aAeeawiifux na enyöunax 150—300 M Fig. 9. Piezometric contours at depth of 150 to 300 metres below ground, datum mean sea-level, southern shore area nyodik és a Balatonfon már nemcsak a legvékonyabb, de legkisebb a homok százaléka is. A 4. táblázat összefoglalóan ábrázolja a természetes állapotú mélységi vízforgalom számításához szükséges adatokat és a számított vízmennyiséget részterületenként is. Összefoglalva Ny-ról K felé csökken: 1. a nyomáskülönbség, 2. a felső-pannóniai rétegsor homokszázaléka és a kutak fajlagos hozama (4. táblázat Ugyanígy van a felszivárgó mélységi víz mennyiségével is. A mélységi víz 39,5%-a mozog felfelé a Balaton területének 10,8%-án (A és B), vagyis a mélykarszt területén. Az átmeneti területen (C) a mélységi víz 13,4%-a szivárog fel a tó területének 15,7%-án. A tó területének 73,5%-án pedig csak 47,1% a felfelé mozgó rétegvíz mennyisége. A Balaton 1 861 000 ezer m

3-es víztömege [27] annyi, mint a 432 év alatt felszivárgó rétegvíz (4. táblázat). Kutatási feladatok: Elsősorban ott kell új és jó adatokat szerezni, ahol a legnagyobb a mélységi vízforgalom (A és I? területek). 4. táblázat A Balaton rétegvize készletszáiuításáuak összefoglalása TaőA. 4. CeodKa pacvemoe no oifenK,e janacoe nAitcnwtmx eod öaAamoHCKoeo peeuoHa Table 4. Summary of groundwater discharge calculations. Explanations: 1 2 3 4 5 6 . 7 8 9 10 11 12 13 14 A 200 40 41 11 33 1126 B 150 34 6 31 577 C 200 35 33,3 33 35 24,6 27,3 8,5 2 93 577 432 1 861 000 D 100 35 24 24,6 27,3 1,5 216 1005 E 60 30 17 1,5 220 1023 A—E 593 4308 t átlagos homok- százaléka; •>• a nekescsanai vizmu auagos nomoKszazaieKa; o. a KuiaK átlagos fajlagos hozama [l/min/m] 8. a békéscsabai vl/.mü kút.jainak átlagos fajlagos ének fajlagos felszivárgási tényezője [111, m

3, km

2, d] [18]; 10. nyomáskülönbség si egység területe |km']; 12. az évi felszivárgó vízmennyiség [ezer in

3]; 13. a jelenlegi /. a számítási egységek jele (1. ábra); 2. a számítási egységek átlagos rétegvastagsága [m]; a másfél m-nél vastagabb homokrétegek %-os aránya; 4. a balatoni számítási egységek súlyozott átlagos homok- százaléka; ü. a békéscsabai vízmfi átlagos homokszázaléka; G. a kutak fajlagos hozama [l/min/ml; 7. a kutak súlyozott hozama [1/min/ml; 9. a békéscsabai vízmfi területénei átlaga a számítási egységekben [m)/ 11. a számítási et»— „ „ ... - _.. . tómedénce feltöltődési ideje felszivárgó rétegvízből [év]; 14. a tó vizének térfogata [ezer m

3] [24] l = U(J)poBofi 3HaK yqacTKOB paCMCTU (pnc. 1), 2 = cpe;;n?tf! MUIIUIOCTL BOAOHOCUHIX 'rojibiu B npejtejiax pacMeTHbix yMÉICTKOB, — %-n AOJIH BCTpeMaeMOCTH necMaiibix cnoeB MOLUHOCTLH) éojiee 1,5 M, 4 = B3BemeHHbie cpe;uine %-e noKasaTe/iH uacTorhi noHBjieiiHji necKa B pa3pe3e ;i;IÍI óajraTOHCKHX pacMeTHbix yqacTKOB, 5 = cpeaHHií ",,-fl noi<a3aTejib qacTOTw no«B/ieHwn necKa B pa3pe3e AJIH yiacTKa BOno3a6opa Bei<eiuMa6a, 0 = yíte/ibHbie /leÖHTbi KOJiOHueB B JIHT/MÍJII/ M7, = B3BeuieHiib[e ycpejuieHHbie yflejibiibie ACŐHTbi KojiOAueB B JIHTH KOJIOAUCB B JIHT/MHH/MHH M, 8 = ycpenneHHbie yae^bHbie neßHTbi KOjionueB Boao3a6opa EeKeumaGa, 9 =yne/ibiibiíi K03<J><[>imHeHT Bocxonmueti (jimibTpauHM jui» TeppHTopHH B0fl03a6opa EeKewqaőa (M, M

3, KM

2, neHb) [12], 10 = cpeflHee 3Ha<ieHne pa3H0CTH HanopoB nnri pacMe'mbix yqacTKOB, 11 = njiomaflH patMenibi yqacTKOB, KM

2, 12 = ronoBoil oSbeM Bocxonnmero noToi<a, (TI.IC. M

3 l3 = npeMH HanojineHHn nacTomueft Maiim 03epa aa cqeT Bocxonsuieft <|)HJibTpai;HH nJiacTOBbix BOA (roflbi), 14 = o6beM qauJH 03epa (Tbic. M

3), 24]. 1. area of calculation unit (see Fig. 1); 2. average thickness of strata [in]; 3. sand persentage of aquifers over 1,5 m thickness; 4. weighted mean sand persentage of the area; 5. average sand percentage of the Békéscsaba waterwork; 6. specific yield of drilled wells [1/niin/m]; 7. weighted mean specific yield of drilled wells; 8. average specific yield of wells. Békéscsaba waterwork; 9. vertical filtration coefficient [m, m

3, km

2, day] [12], area of Békéscsaba waterwork; 10. average pressure difference [in]; 11. area of calculation unit [km

2]; 12. yearly groundwater discharge [1000 in

3] supplied to the lake; 13. number of years needed to fill the volume of the lake basin of today; 14. stored water volume [1000 m

3] of the lake [24] E területet a tópart paleozóos kőzetei határolják északról. Az alaphegység paleozóos kőzetű, fedőjében a Balatonfőn csak vékony felső-pannóniai üledéksor van (2. és 8. ábra). A tóba hideg források vize jut. A keresztszelvények (3. és 5. ábra) szerint a tó nyugati részén az A, B és jórészt a C területen is döntő az északi partvidék karsztjának hatása. Fonyódtól a Balatonfőig azonban az utánpótlódás fő területe a magas külső-somogyi dombság (9. ábra), ahogy azt a Balatonföldvár—Tihany szelvény is mutatja (7. ábra). A Balatonfenéktől Fonyódig még vastag a felső-pannóniai rétegsor, K felé általában vékoA tómeder parti sávjának kutatása (Vonyarcvashegy és Balatongyörök közt) annak megállapítása érdekében, hogy a tómederben mekkora területen van meg fedő nélkül a karsztosodott triász kőzet. Megállapítandó fedőjének vastagsága és kőzetanyaga. Erre a vizsgálatra a mederfúrásokon és a könnyűbúvár módszerein kívül meg kell találni elsősorban az alkalmas geofizikai módszereket. A források vízhozamát és hőmérsékletét szabályos időközökben és nagyobb csapadék után külön is kell mérni, ugyanígy a vizet vegyileg elemezni is. Ugyanezen mérések és vizsgálatok szükségesek a vízalatti kutatásban is. Itt erre részletesen nem lehet kitérni, hiszen jó részük metodikáját előbb még ki kell dolgozni. A többi terület megkutatását nem indokolja a csekély mélységi vízforgalom.