Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Dr Erdélyi Mihály: A Balaton mélységi vízforgalma

Dr. Erdélyi M.: A Balaton vízforgalma Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 433 2. táblázat A somogyi Nagyberek mélyebb kút.jai vizének vízkémiai adatai Magyarázatot lásd az 1. táblázaton Tan A. 2. PudpoxuMuiecKue OaHHbie őoAee enyOoKUX CKUÜ3KUH UlOMOdbCKOeO 1

1üObÓí'peic 0Ő03HaMeHM« CM npH laü.n. 1. Table 2. H ydrochemical data of deep groundwater of the area adjacent to the southwestern shore of the lake Explanations sue Table 1 1 2 3 6 Balatonkeresztúr 2 Marcali 22 Marcali 17 Marcali 25 Marcali IS Marcali 24 Marcali 1!) Táska 3 Buzsák 2 156—266 170 -207 173 -215 260 -293 380—389 580 (mélységi minta) 803—1 139 440—591 480—593 63 104 158 194 422 184 362 1719 985 908 518 678 585 1040 768 1361 762 1727 1476 1749 967 1714 1588 5307 1470 4133 25,8 15,4 8,7 8,9 10,6 1,4 2,1 5,0 47,1 3. táblázat A déli Balatonpart mélyfúrásaiban méri mélységi hőmérséklet mérésekből számított geotermikus gradiens /. a kút helye és kataszteri sorszáma; 2. a mélységi hőmérsékletinérés helye a felszín alatt [ml; 3. a mért hőmérséklet [°C]; l. számított geotermikus gradiens [°C/1000 m ] 1'aóA. 3. .'inatenue eeomepMuuecKoeo epaduenma, noAyneunoe pucicmiibtM nymeM c ucnoAb3o«uHueM ŐUHIINX, IUMCpemibix e ciceaxcuuax edoAb WXCHOBO öepeea Banamomi 1 = pacnoojiweHHe cKBawHHbi h nop>i;u<oni,in noMep no Ka^acrpy, '1 — r.'iyŐHHa HGMepenHíi TeivinepaTypbi noa am'miofí noBepxnocTbio (M), :l = 3iiMepeHHoe 3naHeiiHe TeMnepaTypi.i, °C, 4 = pacneTHoe 3Ha

lieHHc reorepMHMecKoro rpa;iHeirra, (°C/1000 M) Table 3. Oeothermal gradients calculated from temperature measurements taken id depth, southern shore. Explanations : l. municipality and serial number of the well; 2. depth of temperature measurement below ground [m]; 3. temperature [°0]; i. geothermal gradient ["C/1000 ill] 1 2 3 4 Keszthely 17 551 28 50, l Balaton keresztúr 2 280 23 82,1 Balatonfeny ves 18 494 37 74,9 Fonyód 13 410 37 90,2 Fonyód 18 550 44 80,0 Balatonföld vár 11 297 28 94,3 pozitív rétegnyomású Nagyberek a mélykarsztnál és a fenyvesi miocén konglomerátumnál sokkal rosszabb és dél felé csökkenő áteresztő képességű felső-pannóniai rétegsora. A Nagyberekből nem származhat olyan ,,híg" víz, mint a fenyvesi, hiszen már kisebb mélységből is sósabb víz ismeretes (2. táblázat). A balatonfenyvesi víz gyenge karsztos kapcsolatára utalhat még a mélységi hőmérsékletmérésekből számított geometrikus gradiens is (3. táblázat). Annak ellenére, hogv a paleozóos alaphegység kőzete jó közvetítője a földi hőáramnak, a fenyvesi geometrikus gradiens kisebb, mint a többi alaphegységet elért fúrásé (Fonyód 13, 18, és Balatonföldvár 11), pedig a fenyvesi fúrás a pozitív rétegnyomású terület közepén van. A Balatonfenyves 18 fúrás alaphegysége vizének nyugalmi szintje (55,4 m tszf) jelzi, ha ez H +100 0 -100-200 Tihany Balatonföldvár 15 11 11H BALATON / --m 1033 "4 M,t 5 [hm] -98,1 <f~rl-M9 28°C [m] •+100 • 0 -100 L-200 7. libra. Vízföldtani szelvény Tihany és Balatonföhlvár között Puc

x 7. PudpoeeoAoewiecKUU pu3pe3 Me.icdy Tuxutib u BaAumoHcßeAdeap valós adat, hogy e kőzet még fel sem töltődött, tehát gyakorlatilag pangó víz. E feltevést igazolná a vegyelemzés. Kár, hogy e vizet vegyileg nem vizsgálták. A I) területen az északi parton az alaphegység végig paleozoikum. E partvonal mentén van a tómederben a valószínűleg vízzáró feltolódási vonal. Ennek vízzárására utal az, hogy a felsőmiocén rétegvizének eredeti nyugalmi szintje D-ről K-ra lejt. A tihanyi kutak vizének eredeti nyugalmi szintje a feltolódási vonal közelében van a legmélyebben (7. ábra). E szelvény igazolja azt, hogy e terület utánpótlódása a magas külsősomogyi dombságról származik, annak közepesen vízvezető felső-pannóniai üledéksorát legnagyobbrészt jó víz vezető pleisztocén homok, és lösz fedi. Az északi part mentén levő vékony és kis területű felső-miocén és pliocén üledéksor forrásai kevés vizet adhatnak a tóba. A feltolódási vonalakra merőleges törések mentén fakadó forrásvízből kevés éri el a tavat. E területen egységes vízadó képződmény a paleozóos alaphegység re települő miocén és felsőpannóniai üledéksor. A balatonföldvári kút nyomásadatai jelzik, hogy az ,,aquitard" képződmények nem záró rétegek (2. ábra). A balatoni abrázióval lenyesett hátak negatív rétegnyomású területe benyúlik a tó medencéjébe is, így Balaton boglár—Balatonlelle, Balatonszemes és főleg Balatonföldvár meredek partja előtt. Ezt igazolja a negatív rétegnyomású Balatonföldvár 11 sz. kút is, mely a tóparton a magas hát alja közelében van. o -100 Balatonkenese 29 19 « OT Balatonvilogos Bololonbozsok « 3 X 5 [km] m +100 •0 -200 -300 8. ábra. Vízföldtani szelvény Balatonkenese és Balatonbozsok között Puc. 8. PuópoeeoAoeunecKuű pa3pe3 Meoicdy EaAamouKeueute u EaAamonöojicoK;